/ Publicisztika

Újra részvényesi közgyűlésre (választásra) hívják a tagokat a romániai települések. Szeptember 27-én döntenek a tulajdonosok (a nép), hogy kiket engednek be négy évre az igazgatótanácsba (képviselő-testület), és hogy kit neveznek ki az igazgatótanács elnökének (polgármester).

A romániai magyarság rendkívül sérülékennyé vált. Amikor már azt hittük, hogy nem, hát bizonyossá vált, hogy de igen: a kivándorlás és az elöregedés miatt egyre fogyatkozó kisebbséggel gyakorlatilag bármit megtehet az állam.

A múlt heti tanácsülésen újból hozta a formáját Székelyudvarhely városvezetése. Akik az élő közvetítést követték, hallhatták, ahogy a város jegyzője próbálta összetartani a város első embereit: „Vegyék komolyan, mert kezd átmenni bohózatba”.

Szeretem a magyar kortárs irodalmat. Nem mondom, hogy mindent elolvasok, de azt már tudom, hogy mennyire megérint Bartis Attila, Tompa Andrea vagy akár Vida Gábor egy-egy könyve. Napokig a hatásuk alatt vagyok, ízlelgetem a mondatokat, a kedvenceimet pedig rendszeresen újraolvasom.

Az RMDSZ csíkszeredai előválasztásának tulajdonképpen egyetlen kérdése volt: 2020-ra összegyűl-e az a kritikus tömeg, amely leválthatja az immáron 16 esztendeje hatalmon lévő polgármestert. Az eredményt tudjuk: igen, összegyűlt. Azt azonban érdemes megvizsgálni, hogy ennek voltak-e előjelei.

Válasz, ami nem nektek szól. Egyetértünk. Gáz van, középszerűség van, elvtelen és semmibe sem vezető szurkapiszkák vannak. Egyetértünk: a világ halad, a székely lemarad. Udvarhelyen. Is.

A politika olyan fontos dolog, hogy nem is szabadna a politikusokra bízni – mondta egykoron egyik tanárom. Számomra sosem derült ki, hogy idézte valahonnan, vagy saját maga gondolata volt, de akár összegzése lehetett volna a néhány napja megjelent tárcád gondolatmenetének.

Megtörtént az, amire a négy évvel ezelőtti koalíciós győzelemkor senki sem gondolt: Székelyudvarhely városvezetői ijesztő módon estek egymás nyakának a költségvetési vitában. Ezzel sikerült az önkormányzati döntéshozatal intézményét régen látott mélységekbe süllyeszteni.

Nincs amit szépíteni. Szülő, tanár, diák közös kudarca az idei érettségi is.

Ha a románok az erdélyi magyarokról beszélnek, írnak, vitáznak, akkor annak az esetek bántóan nagy mértékében negatív lesz a végkicsengése. Valami olyasmi, hogy a romániai magyarok rosszak, érzéketlenek, sőt veszélyt jelentenek a román nemzetállamra, ezért lépni kell, amíg még nem késő.

Sikerült addig tökölni, illetve addig hergelni egymást, amíg kicsődült az úzvölgyi temetőbe egy csomó ember, hogy a másikat elküldje a búsba, és hogy beletapossa a földbe. Járjunk együtt? Hát, az most nagyon nehéz lesz.

Az senkit sem lep meg, hogy a Román Jégkorong Szövetség (RJSZ) bármikor képes olyan határozatokat hozni, amelyek a hokitörténelemben újdonságnak számítanak, de most megint léptek egy nagyot valamilyen irányba.

Teljesen értelmetlen médiaháborúba fordult a kőrispataki medvetámadás ügye. A tragikus esetet, mint minden medvés hírt Borboly Csaba adta közre a Facebook-oldalán.

Határozottan rázta a fejét a besztercei helyi rendőr, amikor Csíkszereda polgármestere megkérdezte tőle: „Hogy-hogy használnak kerékbilincset, ez nem tilos? A prefektust itt ez nem zavarja?”. Hallván mindezt, a helyi rendőr – miután kihúzta magát – gyorsan hozzátette: „Nekünk barátunk a prefektus!”.