Egyre többen csatlakoznak a gyergyói örmény katolikus egyház által indítványozott nagyszerdai keresztúthoz, legutóbb közel félezren vettek részt a szertartáson. A zarándoklaton Jézus megfeszítésére emlékeznek a hívek, ugyanakkor sorskeresztjeiket is felviszik a városhoz közeli Csobot-hegyre.
Idén a katolikus és ortodox hívek nem egy időben ünneplik a húsvétot, így két hétvégén is ünnepi hangulat lesz Marosvásárhelyen. A hivatalok pénteken és hétfőn nyitva lesznek, de a városi uszoda és a tömegközlekedés ünnepi program szerint működik.
Már péntektől készülhetünk a húsvétra, hiszen idén a nagypéntek is hivatalos munkaszüneti nappá vált, ugyanakkor a tanintézetekben is megkezdődik a tavaszi vakáció. Az utazási irodák forgalmából ítélve úgy tűnik, hogy a székelyudvarhelyiek szívesebben töltik itthon az ünnepet.
Marosvásárhelyen csak a nagypiacon lehet élő bárányt vágatni, ott működik az egyetlen hivatásos vágóhíd. Lassan hagyománnyá válik azonban, hogy különböző okok miatt rendszerint megdrágulnak a húsvéti ünnepi asztal főbb kellékei.
Nagy mennyiségű tartósélelmiszert gyűjtöttek össze húsvét alkalmából a székelyudvarhelyi Baczkamadarasi Kis Gergely Református Kollégium diákjai.
Régebben az átadás és egyben az árulás napjaként is emlegették nagycsütörtököt. Ma az úr vacsorájának csütörtökje. Katolikus templomainkra eme nap estéjétől nagyszombat estig csend telepszik. A harangok szerepét fakereplők veszik át, íme, a magyarázat.
A második világháború után György Árpád plébános vezette be a napjainkig gyakorolt szentsír-őrzés szokását Lövétén.
Nem olcsó, de nagyjából a tavalyi áron vásárolható meg a székelyudvarhelyi boltokban a kedvelt húsvéti ünnepi menü alapanyaga, a bárányhús. Üzletenként változik a kereslet a bárányhús iránt, de általánosan elmondható, hogy egyelőre mérsékelt az érdeklődés a húsvéti menü alapanyaga irán
25–30 lej körüli áron kínálták kedden a bárányhúst a csíkszeredai piacon, valamint a közeli üzletekben, 2–3 lejjel drágábban, mint tavaly. Az eladók szerint azért, mert idén korábbi időpontra esett a húsvét, és így fiatalabb bárányokat vágtak le eladásra.
Hatvan gyergyószentmiklósi egyedül élő idős, beteg húsvéti ünnepét teszik szebbé azok a helybéliek, akik az Együtt, egymásért, szentmiklósiakért! – tartósélelmiszer-gyűjtő programhoz csatlakozva felajánlották adományaikat.
Hagyományos rendezvénnyel készülnek a húsvéti ünnepekre Gyergyószentmiklóson – idén is megszervezi nagyszerdán az örmény katolikus közösség a fáklyás keresztutat.
Vulkánból született mesevilág, legendákkal tarkított természeti látványosság a Szent Anna-tó, amely Közép-Kelet-Európa egyetlen épen maradt vulkáni kráterének alján képződött. Vannak nagyszerűbb, pompásabb, elragadóbb látványok Erdély tájai közt, de oly magasztos alig lehet több, mint a Szent Anna tava – Jókai Mór ilyennek látta az egyik legértékesebb természeti kincsünket, amelyet mára a pusztulás fenyeget.
Csíkszeredai civil szervezetek ismét megszervezik a Nagyböjti szeretetmorzsát Csíkszeredában.
„Passiójátékunk tízéves, idei előadásainkat különös hálával mutatjuk be” – ígérik a szentegyházi Szent Gellért Alapítvány keretében működő Szent Imre Társulat tagjai. Szerdán délután hat órától a kápolnásfalusi templomtéren láthatják a misztériumjátékot.
Folytatva a két éve indított kezdeményezését, idén is tojásfával ajándékozta meg Gyergyószentmiklóst a Lórántffy Zsuzsanna Nőegylet.
Közel ötven termelőtől, illetve kézművestől vásárolhattak a hétvégén mindazok, akik kimentek a Székelyudvarhely központjában megrendezett húsvéti vásárra.
Mintegy százan készítettek kesicét, és írtak tojást szombaton a gyimesfelsőloki kultúrotthonban, a vasárnapi hímestojás-vásáron pedig több százan megfordultak.
Idén is bemutatják a marosvásárhelyi diákok és egyetemisták az immár hagyományos Passiót virágvasárnap délután öt órától a Nemzeti Színház jobb oldalán lévő szabadtéri színpadon.
Két gyimesi helyszínen is szerveznek hétvégén hagyományos tojásírást, és mindkét helyszínen ki is állítják az elkészült piros tojásokat, illetve vásárolni is lehet azokból.