Bancsi-Rigó István: ahhoz, hogy télen is legyen miből megélni, a jól menő szezon alatt pénzt és terményt kell elraktározni
Fotó: Barabás Ákos
Sosem pihen az, aki zöldségtermesztésre adja fejét és saját maga, illetve családja megélhetését is a termények eladásából kívánja biztosítani. Szünet nincs télen sem, hiszen ilyenkor is bőven akad tennivaló. Egy fiatal homoródszentmártoni gazdálkodóval beszélgettünk arról, hogy a terményeket kora tavasztól késő őszig piacokon értékesítő zöldségtermesztők miként vészelik át a téli hónapokat.
2017. december 13., 16:042017. december 13., 16:04
2017. december 13., 16:052017. december 13., 16:05
„A nappalok rövidebbek, így pontosan látástól vakulásig lehet dolgozni télen is” – tréfálkozott Bancsi-Rigó István, akit a székelyudvarhelyi városi piacra látogatók minden kedden és néhány kivételtől eltekintve szombatonként zöldséggel megrakott bérelt asztala mögött találnak.
– válaszolta kérdésünkre. Ha elviselhető a hideg ahhoz, hogy a piacra kivitt áru ne fagyjon meg,
Fotó: Barabás Ákos
Nála nagyjából december végéig elkel a sütőtök, a fehér káposzta és a krumpli, ünnepek után még a murkot, petrezselymet, céklát, hagymát és müncheni retket értékesítené, azonban január az év leggyengébb hónapja, már ami a piacozást illeti. Ekkor már a fóliaházakat kell előkészíteni ahhoz, hogy március végére legyen hónapos retek és spenót, áprilisra meg saláta és zöldhagyma – és indulhat újból a szezon.
Eredetileg kertészmérnöknek készült, de a tájépítészet hangzatosabb volt, így ezen a szakon diplomázott hét évvel ezelőtt Bancsi-Rigó István, a szakmában viszont nem igazán dolgozott. Rögtön az egyetem elvégzése után megkeresték ugyan egy kecsegtető állásajánlattal, azonban egy hónap gondolkodási időt kért, amíg eldönti, hogy Kolozsváron marad-e vagy hazatér Homoródszentmártonba. Amíg vacillált, betöltötték az állást. Ezután egy kertészeti cégnél jelentkezett, ugyancsak Kolozsváron:
– emlékezett vissza. A zöldségtermesztést először akkor próbálta ki, amikor egy kolozsvári vállalkozóval közösen kitalálták, hogy egy Torda melletti faluban megpróbálkoznak vele, majd a terményeket fel is dolgozzák.
Fotó: Barabás Ákos
– mesélte István. Két év után feladta, és hazajött.
„Amikor megmondtam szüleimnek, hogy zöldséget akarok termeszteni, apám tízáras hobbikertje gyorsan hatvan árra nőtt. Rokonokkal, falustársakkal addig cserélődtek a területeink, amíg egy hektár összefüggő darab állt egybe, gyümölcsössel. Így most negyedik éve gazdálkodom, a család segítségével. Én vagyok az ötletgazda és az arc, de apám nélkül nem sokra mennék” – osztotta meg lapunkkal.
Jóérzéssel tölti el, hogy vásárlói bíznak benne és rendszeresen visszajárnak hozzá
Fotó: Barabás Ákos
„Első évben három hónapig csak salátát árultam. A nagybani termelésből jöttem haza, csak azt ismertem, ezért azt terveztem, hogy több ezer fej salátát viszek egy nagybani zöldséglerakatba, de mivel nem egyszerre fejlődtek, oda nem mehettem, így maradt a székelyudvarhelyi piac, heti két alkalommal. Itt rájöttem, hogy van igény a termékemre, hiszen jól időzítettem, már márciusban volt fejes salátám, amikor sokan keresik. A fóliák salátával voltak tele: ez olyan dolog, amit most nem tennék, de lényegében ez indította el az egészet” – vázolta a kezdeteket. Júniusig lecsengett a saláta, közben
Az elején a tapasztalatlanság, a munkaerő hiánya, az időjárás rendesen próbára tették, de mindenből sokat tanult. Hasznát vette egyetemi tanulmányainak is, de elmondása szerint nagyon csodálja azokat a gazdálkodókat, akik minden héten mellette árulnak.
– jelentette ki a termelő. Mindezek mellett büszkeséggel és jóérzéssel tölti el, hogy bíznak benne és visszajárnak hozzá a vásárlók.
Fotó: Barabás Ákos
„Nem szeretem a vegyszereket, undorodom tőlük, ezért csak azokon a helyeken gyomirtózom, ahol előzőleg kaszáló volt, a szabadföldi paradicsomra és uborkára pedig minimális mennyiségű gombaölőt használok, megelőzésképpen. Így termés is lesz, és az egészségre sem ártalmas.
– jegyezte meg.
Az Élő Székelyföld Munkacsoport tavaly hozta létre az Élő Székelyföld-díjat.Kedden este Bancsi-Rigó Istvánt a manapság rendhagyónak számító pálya- és életmódválasztása miatt tüntették ki.
Nicușor Dan független elnökjelölt az urnazárás után vasárnap este kijelentette, hogy az elnökválasztáson a „mélyreható” változást akaró közösség győzött Romániában.
George Simion vasárnap este, a második elnökválasztási forduló 21 órai exit poll felmérések eredményeinek közzététele után kijelentette, hogy a valós változást akaró román nép nevében magának követeli a választási győzelmet.
Míg a szavazatszámlálás kezdetén alig pár százalék volt a különbség a két jelölt között, a részeredmények folyamatos feldolgozása során Nicușor Dan egyre nagyobb előnyre tesz szert. De lássuk, hogy mit hoz majd a reggel.
Az exit poll eredmények alapján a függetlenként indult Nicușor Dan, Bukarest főpolgármestere a szavazatok 54 százalékát, míg George Simion, az AUR elnökjelöltje 45 százalékát szerezhette meg.
Példátlanul felfokozott hangulatban zajlott az elmúlt két hét, az elnökválasztás két fordulója közötti időszak. Hamarosan kiderül, hogy miért is.
Székelyföld egyik utolsó, teljes felújításra váró erődtemplomát kikezdte az idő vasfoga, de méltóságából nem veszített. Az Árkos fölött őrködő szakrális épületegyüttes helyén már a kezdetekben is unitárius templom állhatott.
Romániai idő szerint vasárnap 18:30-ig több mint 1,5 milió román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Mivel a szavazólapok mindenütt azonosak, a választók bárhol leadhatják voksukat – a következő két órában még nagyon sokan elmehetnek szavazni.
Vasárnap összesen 140 lehetséges választási incidensről érkezett bejelentés a belügyi szervekhez.
Vasárnap 17 óra 30 percig a választói névjegyzékben szereplők 53,39 százaléka, azaz 9,6 millió választópolgár szavazott az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
szóljon hozzá!