Víz alatt a csíki parcellák. Szélsőséges időjárás volt jellemző az elmúlt fél évre
Fotó: Farkas Tamás
Több mint 2200 hektárra becsülték első körben a mezőgazdasági kultúrákban keletkezett károkat Hargita megyében. Az árvizek okozta károk végleges mértéke a szakbizottságok felmérése után lesz elérhető.
2018. július 08., 18:412018. július 08., 18:41
Javában zajlik az elmúlt időszak esőzései, áradásai okozta károk felmérése a megyében, így egyelőre az első becslések mezőgazdasági vonatkozású eredményeiről érdeklődtünk a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság munkatársaitól. Mint Török Jenő, az igazgatóság vezetője kiemelte, egyelőre
Gyorssegélyben részesíti a kormány a júniusi és júliusi árvizek, földcsuszamlások és más rendkívüli időjárási körülmények miatt szükséghelyzetbe került családokat – az erről szóló határozatot csütörtöki ülésén fogadta el a kabinet.
Kérdésünkre azt is kifejtette, hogy egyelőre hivatalosan nem tájékoztatták őket, de a kormány csütörtökön már elfogadta gyorssegély kiutalását az árvízkárosultak támogatására.
Hargita megyében első körben több mint 2200 hektárra becsülték a mezőgazdasági kultúrákban keletkezett károkat.
‒ tájékoztatott György Erzsébet. Az igazgatóság munkatársa kifejtette, ezek az első becsült értékek, a végleges adatok a gazdák kárbejelentése, a helyi, majd a prefektusi hivatal által összeállított bizottság felmérése után lesznek elérhetők. Azt is megtudtuk, hogy elsősorban a csíkszéki mezőgazdasági parcellákat érintették árvizek,
A gyergyói medencében Alfaluban, Vaslábon, Tölgyesen, Gyergyóremetén pusztított az ár, míg Udvarhelyszéken a Homoród-mentéről jeleztek károkat ‒ sorolták az illetékesek.
Török Jenő fontosnak tartotta azt is kiemelni, hogy az esőzések nem csak az említett, elsődleges károk miatt nehezítik meg a mezőgazdálkodók boldogulását, hiszen
Ennek kapcsán azt is megjegyezte, szinte negyven éve nem volt az ideihez hasonló szélsőséges időjárás Hargita megyében. Március a sok éves átlaghoz képest nagyon hideg és csapadékos volt, azt követte egy nyárias hőmérsékletű, száraz április és május, majd június 3-ától beállt egy hűvösebb, esős időszak.
A júniusi esőzések szokatlanok voltak: Csíkszeredában a júniusi sokévi átlag 95 liter négyzetméterenként, ehhez képest a múlt hónapban itt 216 liter csapadék esett, Székelyudvarhelyen 180 liter, Gyergyószentmiklóson pedig 303 liter ‒ részletezte az intézményvezető. Hozzátette,
Érdekességként azt is kifejtette, hogy júniusban Csíkszeredában 20 napot esett, Székelyudvarhelyen és Gyergyószentmiklóson pedig 24-24-et. Hangsúlyozta, ezek a mennyiségek nem raktározódnak el, így ha tartós szárazság következik, ez a csapadékmennyiség nem jelent segítséget a gazdáknak.
A múlt heti árvíz sújtotta 19 megye közül mindössze hatban fejeződött be a kárfelmérés – hangsúlyozta Carmen Dan belügyminiszter. A tárcavezető távértekezletet tartott vasárnap délelőtt azoknak a megyéknek a prefektusaival, amelyekre első és másodfokú riasztást adtak ki a jelentős mennyiségű csapadék, illetve árvíz veszélye miatt – számol be az Agerpres.
Mint mondta, mindenütt maximálisan ki kellett volna használni az elmúlt csapadékmentes napokat, ennek ellenére az érintett 19 megye közül csak hatban zárult le a kárfelmérés, ami szerinte nagyon kevés.
„Felhívást intézek minden prefektushoz, kezeljék prioritásként a kárfelmérést. (...)
– fogalmazott Carmen Dan.
Hozzátette, országszerte 21 ezer tűzoltó, csendőr és rendőr áll készenlétben, hogy szükség esetén közbelépjenek.
„Eddig nem voltak komolyabb problémák (...), az elmúlt órákban többnyire az úttestre dőlt fákhoz riasztották a csapatokat, illetve házakból, udvarokból, pincékből kellett kiszivattyúzni a vizet” – magyarázta Dan.
Raed Arafat belügyminisztériumi államtitkár szerint szombaton 16 megyében és Bukarestben volt szükség a katonai tűzoltók közbelépésére. Jelen pillanatban egy Buzău megyei településen, illetve a Kovászna megyei Nyáraspatakon szünetel az áramszolgáltatás a szombati vihar miatt, mindkét helyen dolgoznak az ellátás visszaállításán – tette hozzá Arafat.
Nem marad el sokkal az országos átlagtól a székelyföldi választási kedv: a választásra jogosultak egynegyede élt is állampolgári jogával a délelőtti órákban a legfrissebb részvételi adatok szerint.
Ha nem olvasnánk újságot, talán nem is vennénk észre, hogy választás zajlik, annyira csendes a város. Azonban a „fű alatt” csak van mozgás Kézdivásárhelyen is, bár egyelőre kisebb a részvétel az országos átlaghoz képest.
A Központi Választási Iroda (BEC) vasárnap felhívta a figyelmet arra, hogy a szavazás napján tilos az elnökjelöltek valamelyikének támogatására vagy elutasítására közvetlen vagy közvetett módon buzdító tartalmak online terjesztése.
Záporokra és viharokra figyelmeztető elsőfokú riasztást adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország 30 megyéjére.
Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor vasárnap reggel az urnáktól távozóban a sajtónak kijelentette, hogy a Románia számára legjobb lehetőségre szavazott az elnökválasztás második fordulójában.
Nagy a szavazókedv Székelyföld két megyéjében: Hargita és Kovászna megyében 11 óráig többen mentek el szavazni, mint két héttel ezelőtt délig. Maros megyében egyelőre nincs „meglepetés”.
Ismét közösen szavazott George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) jelöltje Călin Georgescu volt független elnökjelölttel Mogoșoaia-n.
Nicușor Dan független elnökjelölt vasárnap reggel kijelentette, hogy a jólétet hozó változásra szavazott, nem a befektetőket elriasztó változásra.
Az államelnök-választáson ma nemcsak a jelöltekre kell figyelni, hanem arra is, hogyan hajtjuk össze a szavazólapot. A friss tinta ugyanis könnyen megpecsételheti máshol is a lapot, így a szavazat érvénytelenné válhat.
Még az időjárás is kegyes a délelőtti szavazókhoz: felhőkkel „megszakított” napsütéses időt jósolnak egészen délig, így aki nem szeretne esőben menni szavazni, annak mindenképp érdemes délelőtt letudnia állampolgári kötelességét.
szóljon hozzá!