
Fotó: Kristó Róbert
Egy jó hónappal ezelőtt Agyagfalva és Csobotfalva között, a Somlyó patakának mintegy háromszáz méteres szakaszán medertakarítást végeztetett az Olt Vízügyi Igazgatóság csíkszeredai szakaszmérnöksége. A vízügyi szakemberek szerint a munkálatra a patak áradásai miatt volt szükség, a környezetvédők viszont úgy vélik, nem oldja meg a tulajdonképpeni problémát.
2011. január 10., 20:532011. január 10., 20:53
2011. január 11., 14:262011. január 11., 14:26
„Kikotortattunk egy kb. háromszáz méteres patakszakaszt – magyarázta Miklós Géza, az Olt Vízügyi Igazgatóság csíkszeredai szakaszmérnökségének igazgatója. – Lebélyegeztettünk és kivágattunk négy rakottya fát, ami bele volt dőlve a mederbe. Létrehoztunk még egy hidat. Szükség volt rá, mert a környező udvarokat és gazdasági épületeket rendszeresen elöntötte a víz. A meder majdnem nem is létezett, fel volt telve, és mocsaras volt az egész környék. Ezt a problémát megoldja a medertakarítás.”
„A legnagyobb gond az, hogy a munkálat nem oldja meg az árvízproblémát, sőt lehetséges, hogy felerősíti azt – véli Demeter László biológus. – A kotrás előtt egy természetes, kanyargózó meder volt, és áradáskor a víz egy részét visszatartotta az említett mocsaras terület. A kotort szakaszon nincsenek is házak, mivel ez egy mocsár. Ezután a teljes vízmennyiség fog bejutni a faluba, és rövidebb idő alatt, így nagyobb problémákat okozhat. A terület mocsarasságának oka nem a feltelt patakmeder, hanem az ott található források. A kotort meder biztonsági kockázatot is jelent, mert ha gyerek vagy épp állat beleesik, nem tud kimászni. Emellett, azáltal, hogy csökkenti a vízszintet, veszélyezteti a védett őszi vérfű élőhelyeit és tönkretette a folyamirák-élőhelyeket. Nem beszélve arról, hogy esztétikailag siralmas. Ez a város egyik legszebb része, vétek így tönkretenni.”
A biológus szerint „a 21. században körültekintőbben kellene megoldani az árvízvédelmi gondokat. A környékbeli lakosok bevonásával és alaposabb előzetes tanulmányok készítésével sokkal hatékonyabban lehetne tartós és kevésbé pusztító megoldást találni.”
A Somlyó patakán végzett munkálatok várhatóan tavasszal folytatódnak.
Egyre nehezebb megélni Hargitafürdőn, hiszen munkahelyek szűntek meg, vállalkozások zártak be, a turizmus pedig túlzottan a téli idényre épül. A településen már keresik a kapaszkodókat a nagy sítervektől a négy évszakos turizmusig.
Elfogadták Csíkszereda városközpontjának védett övezeti rendezési tervét, amely szűkíti a védett központi övezetet, több helyen lazítja az építkezési előírásokat, és a tömbháznegyedek esetében is csökkentheti a bürokráciát.
Visszaköltözhet néhány héten belül a Hargita Megyei Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség a csíkszeredai székházába, ahol már csak az utolsó simításokat és a tereprendezést végzik a teljes korszerűsítés után.
Színpadra állítja Márton Áron püspök életét, hitét és örökségét az Én népem című folkopera, amelyet szombaton 20 órától mutatnak be a csíkszeredai gyorskorcsolyapályán. Az összművészeti produkcióban 130 néptáncos és szereplő vesz részt.
A tesztüzemig védőfóliával óvják a rongálástól azokat a pannókat, amelyeken élőben lesz követhető a városi buszok érkezése, illetve a menetrend. Az összesen harminc ilyen pannóból eddig huszonkettőt szereltek fel.
Fának hajtott autójával egy 21 éves, balánbányai fiatalember a Balánbánya–Csíkszentdomokos közötti úton szombaton délelőtt. A balesetben személyi sérülés nem történt, csak anyagi kár keletkezett, a sofőr szervezetében azonban alkoholt mutattak ki.
Nagyboldogasszony napján, a kontumáci búcsú ünnepén avatták fel Gyimesbükkben Dani Gergely esperes-plébános mellszobrát. A templomépítő pap örökségét a hit, a magyar oktatás és a közösség megmaradásának példájaként idézték fel.
Csak néhány ajtót kellene kinyitni – vagy mégsem? Nyáron napozóhellyel bővülhetne a Csíki Csobbanó, ám ami egyszerű ötletnek tűnik, az a városvezetés szerint műszaki, engedélyezési és szervezési kérdések sorát veti fel.
Megkezdődtek a felújítási munkálatok a csíkszeredai Levendula utcában, emiatt forgalomkorlátozásokat vezettek be.
Erdély és az Oszmán Birodalom közel másfél évszázados kapcsolatának kulturális örökségét mutatja be a Csíki Székely Múzeum új időszaki kiállítása.
szóljon hozzá!