Az alapellátásban dolgozókat képviselő országos szervezet, valamint a munkáltatói szövetség nemrég közleményben jelentette be, hogy január 3-ától a háziorvosok nem nyújtanak ingyenes szolgáltatásokat a biztosítással rendelkező pácienseknek sem, mivel a szakemberek nem hajlandók aláírni a számukra továbbra is kedvezőtlen feltételeket tartalmazó új keretszerződést. Ennek nyomán Florian Bodog egészségügyi miniszter a CNAS vezetőjével tartott megbeszélés után ígéretet tett arra, hogy jövő évben 278 millió lejjel egészítik ki az alapellátás költségvetését.

„Közelről követtem a háziorvosok és a biztosító illetékesei közötti egyeztetéseket, amelyek abból indultak ki, hogy az alapellátásban csökkenteni kell a bürokráciát, és hatékonyabbá kell tenni az informatikai rendszert. Úgy tűnik azonban, hogy a beszélgetés most inkább az anyagi problémákról szól. Ezért, válaszolva a háziorvosok részéről érkező kérésnek, jövő évben bővítjük az alapellátás büdzséjét” – idézte Bodogot a Hotnews.ro hírportál. A miniszter hangsúlyozta, továbbra is nyitott a párbeszédre és az együttműködésre, továbbá figyelmeztette az orvosokat, hogy

Az egészségbiztosítási pénztár eközben közleményében „sajnálatosnak” tartotta, hogy „a háziorvosok bizonyos szervezetei” a keretszerződés visszautasítására buzdítják a szakembereket. A CNAS álláspontja szerint „az egyeztetések során tett ilyen jellegű nyomásgyakorlás indokolatlan nyugtalanságot gerjeszt Románia egész lakosságának körében”. A biztosító azt állítja, a tárgyalások során számos ponton sikerült közös nevezőre jutniuk a háziorvosok képviselőivel, és ezek mentén

Arra is kitértek, hogy a CNAS költségvetése jövő évben 17 százalékkal növekszik, és az egészségügyi ágazatok közül az alapellátás részesül majd a legnagyobb büdzsé-kiegészítésben. Ennek mentén a biztosító „felelősségteljes” magatartásra intette a háziorvosokat.

A háziorvosok azonban meglepetésüknek adtak hangot a szaktárca és a CNAS reakciójával kapcsolatban. Újabb közleményükben úgy fogalmaznak: a költségvetés-kiegészítés, amiről a miniszter beszél, és amire „a háziorvosoknak nyújtott ajándékként” hivatkozik, valójában nem újdonság, hiszen az említett összeggel is számoltak, amikor amiatt panaszkodtak, hogy az alapellátásnak biztosított összeg nevetséges mértékben növekszik. Azon is megdöbbentek, hogy a tárcavezető egy szóval sem tért ki az általuk felhozott többi problémára.

– hangsúlyozzák a szakemberek. Mint rámutatnak, ismét bebizonyosodott, hogy a biztosító nem a páciensek érdekei szerint bánik a rendelkezésére bocsátott közpénzekkel. „Rossz törvényeket írtak, és hibás informatikai rendszereket alkottak ebből a közpénzből. Az emberek egyre nehezebben jutnak hozzá az alapellátás szolgáltatásaihoz” – olvasható a közleményben.

Évekkel ezelőtt a biztosítási pénztár még bevételének több mint 8,8 százalékát fordította a háziorvosi rendszer működtetésére, ezt fokozatosan csökkentették, jelenleg alig 5,2 százalékot kapnak. Mindezt olyan körülmények között, hogy más európai országokban 10–17 százalék körül juttatnak az alapellátásnak – panaszolta. Ráadásul, az adminisztratív intézkedésekkel szakmailag is ellehetetlenítették a háziorvosokat, elég a rendkívül rosszul működő informatikai rendszerre gondolni.

Küldik a szerződésmellékleteket

Duda Tihamértől, a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár vezérigazgatójától is érdeklődünk. Elmondta, a minap megjelent a Hivatalos Közlönyben az a kormányhatározat, amely szerint a jelenleg érvényben lévő egészségügyi keretszerződést januártól három hónapra hosszabbítják meg. Vélhetően azt követően lép érvénybe az új keretszerződés, amely feltételeiről jelenleg zajlik a vita a felek között. „A szerződésmellékletek elő vannak készítve, mihelyt megjelenik a keretszerződés alkalmazási normája, illetve lesz jóváhagyott költségvetése az országnak,

– húzta alá. Hozzátette, egyelőre nem kapott visszajelzéseket a Hargita megyei háziorvosok részéről, hogy aláírják vagy sem az említett szerződést.

„Szeretnénk megnyugtatni a biztosított személyeket, akiknek egyes szolgáltatók azzal riogatva próbálnak boldog karácsonyt kívánni, hogy jövőtől nem lesz szolgáltatás. Mi mint egészségbiztosítási pénztár, mindent megteszünk annak érdekében, hogy legyenek egészségügyi szolgáltatások minden téren januártól. Úgy, ahogy tettük az elmúlt évtizedekben is” – fogalmazott Duda. A Hargita megyei pénztárnak jelenleg 385 egészségügyi szolgáltatóval van szerződése, ebből 148 háziorvos. „A háziorvosokon kívül mindenki aláírja a szerződéseket, és meggyőződésem, hogy a háziorvosok is, bár lehet, hogy nem mindenki közülük” – vélekedett Duda.

Kérdésünkre, hogy mi a véleménye a kialakult helyzetről, Duda elmondta, „a háziorvosi érdekképviselet nagyon erős szövetség. Ők minden évben megpróbálják elérni azokat a célokat, amelyeket kitűztek maguk elé, ebben pedig nincs semmi rossz. Viszont meg kell állni egy bizonyos racionális határnál, amely nem befolyásolja negatívan a szolgáltatások folyamatosságát, és kellően figyelembe veszi azokat a realitásokat, amelyek az országon belül léteznek. S noha továbbra is élni kell a tárgyalások, véleménycserék adta lehetőségekkel, ezek nem egyirányú beszélgetések kell legyenek. Arra kell törekedni, hogy az igények és a lehetőségek egyensúlyban maradjanak. Nem szabad egy szolgáltatónak sem elfelejteni, hogy azért vagyunk, hogy az adott lehetőségen belül a legjobb minőségben biztosítsuk az egészségügyi szolgáltatásokat azoknak, akik rászorulnak” – húzta alá Duda Tihamér.