Fotó: Kristó Róbert
Emlékezni, ünnepelni gyűltek össze szerdán reggel a csíkszeredai Petőfi Sándor Általános Iskola egykori és jelenlegi diákjai, pedagógusai, barátok, egyházi és világi elöljárók. A megalakulásának 130. évfordulóját ünneplő, most már felújított tanintézmény létrehozóit, pedagógusainak munkáját méltatták, az alkalomból iskolatörténeti kiállítás is nyílt.
2010. november 03., 13:492010. november 03., 13:49
2010. november 05., 12:212010. november 05., 12:21
Fotó: Kristó Róbert
1880. november 3-án nyitották meg az első tanévet a csíkszeredai Petőfi Sándor Általános Iskola elődjének számító Csíkmegyei Polgári Leányiskolában, amely akkor még az üresen álló kaszárnyaépületben működött, és a Csíki Magánjavak pénzalapjából indították, illetve tartották fenn. A mai iskolaépületet 1891. augusztus 31-én adták át.
A szerdai emlékünnepséget főhajtásnak nevezte Kiss Ernő igazgató, azok előtt, akik felismerték annak szükségszerűségét, hogy a csíksomlyói fiúgimnázium mellett egy polgári leányiskola is elinduljon. \"Ez az iskola azóta is a város, a régió szellemi arculatát meghatározó, formáló tényezője maradt, neves tudósok, művészek, sportolók, pedagógusok, mérnökök nevelkedtek itt, akik méltón képviselik városunkat. Az iskolának története, történelme van, amely reményeink szerint hosszú ideig folytatódik még\" – mondta az igazgató. Kiss Ernő megköszönte a tanfelügyelőségnek és a városvezetésnek is a négy éve elindított felújítási folyamat támogatását.
A lánglelkű költő kortársai voltak
Fotó: Kristó Róbert
Ferencz S. Alpár Hargita megyei főtanfelügyelő beszédében azt emelte ki, hogy a 130 év során, boldog békeidők, világháborúk, forradalmak alatt számos jelképes szakadékkal találták szembe magukat az iskola pedagógusai, de nem a mélységre, hanem a hídra gondoltak, hidakat építettek, hídemberekként szolgáltak a jövő érdekében.
Ifj. Hajdu Gábor, Hargita megyei önkormányzati képviselő arra emlékeztetett, hogy az egykori polgári leányiskolát létrehozó polgárok Petőfi Sándor, a lánglelkű költő kortársai voltak.
Ráduly Róbert Kálmán polgármester szerint 150 évvel ezelőtt csak a fiúk tanulhattak tovább, és ez az állapot 1879-ig tartott, amikor Becze Antal alispán hangján fogalmazódott meg az igény, hogy polgári leányiskolát hozzanak létre. Olyat, amely a kor egyik legjobban felszerelt, legkorszerűbb iskolája volt. Akár az ő nevét is viselhetné az iskola – hívta fel a figyelmet Ráduly.
Balogh György, Magyarország csíkszeredai konzulja úgy vélte, olyan iskolába járni, amely Petőfi nevét viseli, rangot és közösséget jelent, szerte a világon.
Ft. Tamás József csíkszeredai római katolikus püspök Isten áldását kérve arra biztatta a diákokat, hogy szeressenek tanulni, szeressék az iskolát, akkor is, ha az néha nehéz.
Az emlékünnepségen felolvasták Az én iskolám pályázatra készült legsikeresebb fogalmazásokat, a jelenlévők megtekintették a földszinten az iskola történetét bemutató kiállítást: régi dokumentumokat, tárgyakat, tervrajzokat, fényképeket, az iskola összes pedagógusának nevét tartalmazó emlékfalat. A meghívottak, egykori diákok, pedagógusok az iskola múltjáról beszéltek a diákoknak.
Fotó: Kristó Róbert
Az iskola nevei
Az alapítása óta eltelt 130 év alatt az iskola több nevet is viselt. 1880 és 1927 között Csíkmegyei Polgári Leányiskolának hívták, ezt követően, 1927-től 1940-ig a Petru Rareş Algimnázium nevet viselte. Az 1940-es visszatérés után 1949-ig Csíkszeredai Polgári Leányiskolának hívták a tanintézményt, majd 1955-ig tanítóképző volt. 1955 és 1990 között 1. számú Általános Iskolának hívták, majd 1990-ben vette fel Petőfi Sándor nevét.
A május 4-i és 18-i államelnök-választás miatt a csíkszeredai lakosságnyilvántartó közszolgálat és a városházi pénztár a választási hétvégéken is fogadja az érvényes személyi igazolvánnyal nem rendelkező, szavazójoggal rendelkező ügyfeleket.
A nyár folyamán kezdődhet el a csíkcsicsói sportcsarnok építése. Az előkészületek egyelőre a kiviteli terv véglegesítésénél tartanak, ezután következhet az építkezési engedély és a szükséges szakhatósági jóváhagyások beszerzése.
Országszerte beszámoltak arról a tragikus szépvízi esetről, amikor a medve elől menekülve egy fiatal Iași megyei lány elvesztette egyensúlyát, a magasból a szépvízi víztározóba zuhant és életét vesztette.
Medvétől ijedhetett meg az a 18 éves, Iași megyei lány, aki pénteken lelte halálát a szépvízi víztározóban – jelezte a Székelyhon érdeklődésére a Hargita megyei rendőr-főkapitányság.
Benedek Pál, egykori székely határőr verses naplóját mutatják be Csíkszeredában kedden 18 órától a Lázár-ház eskütermében.
Sikeres volt a csíkszentgyörgyiek Guinness-rekordkísérletének főpróbája, megsütötték szombaton az ország leghosszabb, 21 méteres kürtőskalácsát.
A Szépvízi víztározóba fulladt egy személy, erről érkezett a riasztás a hatóságokhoz pénteken délután. A tűzoltók kiérkezésekor a személyt már kiemelték a tóból, és a mentősök újraélesztési műveleteket végeztek rajta, ám az életét nem tudták megmenteni.
Továbbra is a csíkszeredai városháza északi szárnyában marad a katonai központ mivel nem talált megfelelő ingatlant számukra Hargita Megye Tanácsa. A városi önkormányzat újabb két évre volt kénytelen meghosszabbítani a bérleti szerződést.
Örökös szentségimádási napot tartanak a csíktaplocai templomban pénteken. Ennek zárásaként, 17 órától gyémántmisét mutat be Boros Károly nyugalmazott plébános, egykori felcsíki főesperes, aki 28 éven át szolgált Csíktaplocán.
Egyperces néma csenddel adóznak Ferenc pápa emléke előtt, de nem halasztják el 21 méter hosszú kürtőskalács megsütésének kísérletét a csíkszentgyörgyiek szombaton.