
Fotó: Kristó Róbert
Emlékezni, ünnepelni gyűltek össze szerdán reggel a csíkszeredai Petőfi Sándor Általános Iskola egykori és jelenlegi diákjai, pedagógusai, barátok, egyházi és világi elöljárók. A megalakulásának 130. évfordulóját ünneplő, most már felújított tanintézmény létrehozóit, pedagógusainak munkáját méltatták, az alkalomból iskolatörténeti kiállítás is nyílt.
2010. november 03., 13:492010. november 03., 13:49
2010. november 05., 12:212010. november 05., 12:21
Fotó: Kristó Róbert
1880. november 3-án nyitották meg az első tanévet a csíkszeredai Petőfi Sándor Általános Iskola elődjének számító Csíkmegyei Polgári Leányiskolában, amely akkor még az üresen álló kaszárnyaépületben működött, és a Csíki Magánjavak pénzalapjából indították, illetve tartották fenn. A mai iskolaépületet 1891. augusztus 31-én adták át.
A szerdai emlékünnepséget főhajtásnak nevezte Kiss Ernő igazgató, azok előtt, akik felismerték annak szükségszerűségét, hogy a csíksomlyói fiúgimnázium mellett egy polgári leányiskola is elinduljon. \"Ez az iskola azóta is a város, a régió szellemi arculatát meghatározó, formáló tényezője maradt, neves tudósok, művészek, sportolók, pedagógusok, mérnökök nevelkedtek itt, akik méltón képviselik városunkat. Az iskolának története, történelme van, amely reményeink szerint hosszú ideig folytatódik még\" – mondta az igazgató. Kiss Ernő megköszönte a tanfelügyelőségnek és a városvezetésnek is a négy éve elindított felújítási folyamat támogatását.
A lánglelkű költő kortársai voltak
Fotó: Kristó Róbert
Ferencz S. Alpár Hargita megyei főtanfelügyelő beszédében azt emelte ki, hogy a 130 év során, boldog békeidők, világháborúk, forradalmak alatt számos jelképes szakadékkal találták szembe magukat az iskola pedagógusai, de nem a mélységre, hanem a hídra gondoltak, hidakat építettek, hídemberekként szolgáltak a jövő érdekében.
Ifj. Hajdu Gábor, Hargita megyei önkormányzati képviselő arra emlékeztetett, hogy az egykori polgári leányiskolát létrehozó polgárok Petőfi Sándor, a lánglelkű költő kortársai voltak.
Ráduly Róbert Kálmán polgármester szerint 150 évvel ezelőtt csak a fiúk tanulhattak tovább, és ez az állapot 1879-ig tartott, amikor Becze Antal alispán hangján fogalmazódott meg az igény, hogy polgári leányiskolát hozzanak létre. Olyat, amely a kor egyik legjobban felszerelt, legkorszerűbb iskolája volt. Akár az ő nevét is viselhetné az iskola – hívta fel a figyelmet Ráduly.
Balogh György, Magyarország csíkszeredai konzulja úgy vélte, olyan iskolába járni, amely Petőfi nevét viseli, rangot és közösséget jelent, szerte a világon.
Ft. Tamás József csíkszeredai római katolikus püspök Isten áldását kérve arra biztatta a diákokat, hogy szeressenek tanulni, szeressék az iskolát, akkor is, ha az néha nehéz.
Az emlékünnepségen felolvasták Az én iskolám pályázatra készült legsikeresebb fogalmazásokat, a jelenlévők megtekintették a földszinten az iskola történetét bemutató kiállítást: régi dokumentumokat, tárgyakat, tervrajzokat, fényképeket, az iskola összes pedagógusának nevét tartalmazó emlékfalat. A meghívottak, egykori diákok, pedagógusok az iskola múltjáról beszéltek a diákoknak.
Fotó: Kristó Róbert
Az iskola nevei
Az alapítása óta eltelt 130 év alatt az iskola több nevet is viselt. 1880 és 1927 között Csíkmegyei Polgári Leányiskolának hívták, ezt követően, 1927-től 1940-ig a Petru Rareş Algimnázium nevet viselte. Az 1940-es visszatérés után 1949-ig Csíkszeredai Polgári Leányiskolának hívták a tanintézményt, majd 1955-ig tanítóképző volt. 1955 és 1990 között 1. számú Általános Iskolának hívták, majd 1990-ben vette fel Petőfi Sándor nevét.
Egyre nehezebb megélni Hargitafürdőn, hiszen munkahelyek szűntek meg, vállalkozások zártak be, a turizmus pedig túlzottan a téli idényre épül. A településen már keresik a kapaszkodókat a nagy sítervektől a négy évszakos turizmusig.
Elfogadták Csíkszereda városközpontjának védett övezeti rendezési tervét, amely szűkíti a védett központi övezetet, több helyen lazítja az építkezési előírásokat, és a tömbháznegyedek esetében is csökkentheti a bürokráciát.
Visszaköltözhet néhány héten belül a Hargita Megyei Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség a csíkszeredai székházába, ahol már csak az utolsó simításokat és a tereprendezést végzik a teljes korszerűsítés után.
Színpadra állítja Márton Áron püspök életét, hitét és örökségét az Én népem című folkopera, amelyet szombaton 20 órától mutatnak be a csíkszeredai gyorskorcsolyapályán. Az összművészeti produkcióban 130 néptáncos és szereplő vesz részt.
A tesztüzemig védőfóliával óvják a rongálástól azokat a pannókat, amelyeken élőben lesz követhető a városi buszok érkezése, illetve a menetrend. Az összesen harminc ilyen pannóból eddig huszonkettőt szereltek fel.
Fának hajtott autójával egy 21 éves, balánbányai fiatalember a Balánbánya–Csíkszentdomokos közötti úton szombaton délelőtt. A balesetben személyi sérülés nem történt, csak anyagi kár keletkezett, a sofőr szervezetében azonban alkoholt mutattak ki.
Nagyboldogasszony napján, a kontumáci búcsú ünnepén avatták fel Gyimesbükkben Dani Gergely esperes-plébános mellszobrát. A templomépítő pap örökségét a hit, a magyar oktatás és a közösség megmaradásának példájaként idézték fel.
Csak néhány ajtót kellene kinyitni – vagy mégsem? Nyáron napozóhellyel bővülhetne a Csíki Csobbanó, ám ami egyszerű ötletnek tűnik, az a városvezetés szerint műszaki, engedélyezési és szervezési kérdések sorát veti fel.
Megkezdődtek a felújítási munkálatok a csíkszeredai Levendula utcában, emiatt forgalomkorlátozásokat vezettek be.
Erdély és az Oszmán Birodalom közel másfél évszázados kapcsolatának kulturális örökségét mutatja be a Csíki Székely Múzeum új időszaki kiállítása.