Fotó: Farkas Antal
A dobkészítést küldetésnek véli Boldizsár Raymond, aki a környék lelkét gyűjti össze sámándobjaiba: a keretet alkotó nyírfalemez keresztúri, a kecskebőr udvarhelyi, az akác pedig szülőhelye, Oroszhegy környékéről származik. A sámánizmus gyökerei mélyen nyúlnak az emberiség és a magyarság történelmébe, számára pedig a legfontosabb, hogy mindegyik dob hangja mélységes legyen, ami belső utazásra serkent.
2014. március 03., 17:552014. március 03., 17:55
2014. március 03., 18:362014. március 03., 18:36
Raymond tavaly találkozott egy nyári táborban a sámándob mélységes, döbbenetes hangjával, ekkor ébredt fel benne a késztetés, hogy dobot készítsen. Az interneten tájékozódva ismerkedett meg a dobkészítési technikákkal, illetve a készítésükhöz szükséges anyagokkal. A nyár elteltével neki is látott első sámándobja elkészítéséhez, a folyamat könnyedsége pedig őt is meglepte, hiszen nem volt korábbi hangszerkészítési szaktudása, saját magától jött minden – magyarázta az oroszhegyi fiatalember. Délelőtti munkáját váltja fel a dobkészítés, bár a fizikai munka fárasztó, ez számára meditáció. Több mindennel próbálkozott, viszont semminek sem volt ilyen határozott eredménye – fejtette ki Raymond, mintegy küldetésnek tekintve a dobkészítést.
„Én inkább az anyag térbeli formáját szabom meg, párom finom ecsetvonásai pedig a felület látványosságát” – mondta Raymond, aki az oroszhegyi akácosban tett séták alatt tervezi meg a dobokat, ha pedig rendelésre szánja, akkor fontos, hogy személyre szabott legyen, az illető személyiségéhez passzoljon. A sámándob elkészítése a nyírfalemez kialakításával indul, ez képezi a dob káváját. A hang mélységét egyrészt a háromrétegű káva határozza meg: minél nagyobb és mélyebb a keretrész, annál mélyebb a dob hangja. A háromrétegű kávát egy fémkeret segítségével illeszti, ragasztja össze. A nyírfalemezek rétegei egy nap alatt ragadnak össze, ezt követően lecsiszolja a keretrész élességét, és erre kerül a sámándob lelkét képező bőr – Raymond Székelyudvarhelyről beszerzett kecskebőrt használ. Ezt szegecseléssel feszíti a keretre, de a bőr milyensége is meghatározza a hang mélységét: a fiatal kecske bőre pengő, fémes hatású hangot eredményez, míg a vastagabb kecskebőr mélyebbet. Négy nap szükséges a nedves bőr kiszáradásához, ezalatt megfeszül, a végeredmény pedig a sámándob mélységes dobbanása. A dob részletei határozzák meg a végső összképet: a bőrre kerülő motívumokat Raymond párja festi – így kerül női lélek a dobba –, emellett különböző színű pántlikák, valamint madártollak is ékesíthetik. A csillagos eget idéző dob egy véletlen folyamán született, a bőr előkészítése során elfelejtette kimosni a sós vízbe áztatott anyagot, amely pöttyös lett a száradás alatt kicsapódott sótól – ezt áfonyával festette be, így lett kékes árnyalatú.
Bejárja a mezőt a sámándobok hangja
A folyamatból Raymond számára a legizgalmasabb rész az, amikor már csak egy nap marad hátra a száradásból, ekkor születik meg a sámándob hangja. „A munka eredménye mindig gyönyörű, az utolsó lépés, hogy a mezőre megyek és megszólaltatom” – magyarázta lelkesen Raymond.
Egyelőre inkább a fiatalabb kategória érdeklődik a dobok iránt, többnyire udvarhelyszékiek, de volt már magyarországi rendelése is: a Facebook segítségével terjedt el sámándobjainak „hangja”.
Raymond egyébként nem sámán, csak a dobok elkészítését tekinti feladatának, ezek felhasználását a tulajdonosokra bízza, viszont számára is fontos, hogy tiszta szívvel és jó hozzáállással doboljon mindenki. „A legjobb a természet közelébe menni, ahol a belülről jövő ritmust kell átadni a sámándob segítségével, nem figyelve szabályokra, hiszen nem mások utasításait kell követni, hanem szívünk dobbanását. Mindenki hordozza azt a régi erőt, amelyet őseink is ismertek, csak fel kell fedezni” – így vélekedik Raymond a sámándob használatáról.
A Korond-patak elterelésével kapcsolatos munka kritikusabb része lassan befejeződik, ám így is tizennyolc napos késéssel számol a kivitelező. A sóbányánál egyébként kisebb földmozgásokat is érzékeltek a berendezések.
A helyi vészhelyzeti bizottság újabb harminc nappal, augusztus 8-ig meghosszabbította a vészhelyzetet Parajdon – számolt be kedden a Hargita megyei prefektusi hivatal.
Huszonkilencedik alkalommal tartják meg a Székelyföldi Tánctábort július végén Felsősófalván.
Két autó ütközött Fenyéden vasárnap délután. A balesetben hárman sérültek meg, egyiküket helikopterrel szállították el a marosvásárhelyi kórházba.
Megnyílt a Szentegyháza Gyöngye jogutóda, a Termál Liget strand, miután a helyi önkormányzat peres úton visszaszerezte a létesítményt.
A vízzel feltelt és részben már beszakadt sóbánya kockázatelemzését, illetve egy új bánya megnyitásáig tartó támogatásrendszer kidolgozását követelték a tüntetők szombaton Parajdon. A tömeg a kultúrháztól indulva vonult a Salrom székhelyéig.
Kórházba szállították pénteken délután azt a férfit, aki motoros balesetet szenvedett Korond és Farkaslaka között.
A Korond-patak ideiglenes elterelését biztosító vezetékrendszer építésének legnehezebb részéhez értek a parajdi sóbányánál. A kivitelezőnek most különösen precízen kell dolgoznia egy kanyar miatt. A munkálatok befejezése legalább tíz napot késik.
A villanypásztor és az őrzőkutyák sem állították meg a jól megtermett hím medvét, amely öt juhot ölt meg az elmúlt két hétben egy ivói gazdaságban. Többször elkergették a hatóságok a problémás példányt, mégis visszatért, így végül ki kellett lőni.
Egyenként félmillió forintos – 6400 lejes – támogatást kapnak a Salrom és a Sal Sind alkalmazottai, valamint a beszakadt bányafödémnél kialakított veszélyzónából kiköltöztetett családok – jelentette be szerdán Parajdon az Ökumenikus Segélyszervezet.
szóljon hozzá!