
Fotó: Fatkas Antal
Több évszázados hagyománya van Oroszhegyen a gyümölcstermesztésnek, az idei termés nem bőséges, viszont a közepesnél nagyobb gyümölcshozamot két napon át ünnepelte a község. A Brüsszeltől Kanadáig méltán híres oroszhegyi szilvapálinka mellett helyi étkekkel és számos kulturális programmal várták az érdeklődőket szeptember 7–9. között a VI. Oroszhegyi Szilvanapokra.
2012. szeptember 09., 19:362012. szeptember 09., 19:36
2012. szeptember 09., 20:182012. szeptember 09., 20:18
Oroszhegy község polgármesteri hivatala, valamint az Oroszhegyi Kulturális és Ifjúsági Egyesület 2007 óta szervezi meg a szilvafesztivált, mely az egyre növekvő látogatószám ellenére nem veszített családias hangulatából. A háromnapos szilvaünnep ezúttal pénteken a gyümölcs termesztéséről és feldolgozási módjáról szóló tudományos konferenciával vette kezdetét, melyet szombaton és vasárnap számtalan kulturális rendezvény és koncert követett. A főzőverseny mellett – melyre ezúttal tizennégy belföldi és anyaországi csapat nevezett be – a pálinkamustra volt a fesztivál fénypontja.
„A szilvapálinka és maga a gyümölcs is elsősorban megélhetés az embereknek, pénzforrási lehetőség. Azt, hogy gyógyszer is a szilvapálinka, még az orvosok sem tagadják. Nem tudom, hogy Oroszhegyen van-e olyan család, amely nem foglalkozik szilvaíz- vagy szilvapálinka-főzéssel” – magyarázta Pál-Székely Sándor szervező.
A versenyre egy-egy liter pálinkával nevezett be a negyvenkét versenyző. A jelentkezők neve titkos listára kerül – tudtuk meg Ambrus Zoltántól, az öttagú zsűri elnökétől –, így a mustrán csupán számozott palackok kerültek a zsűri asztalára. „Idén két kategóriában is folyt a verseny: a főzdések és a gazdák külön-külön mérték össze tudásukat” – magyarázta a szervező.
A gazdák kategóriájában 28-féle mintát kapott a zsűri, ebből hét Oroszhegyen kívülről, három pedig a határon túlról származott. A főzdések csoportjába 19-féle pálinkát neveztek be három Oroszhegyen működő pálinkafőzőből. A zsűri négy kritérium alapján döntött: figyelembe vették a technikai korrektséget, a pálinka gyümölcsjellegét, tisztaságát és az ízek harmóniáját.
„Rengeteg jó pálinkát kóstoltunk meg, a gazdák kategóriában hét arany-, öt ezüst- és hat bronzérmet, a főzdések csoportjában pedig kilenc arany-, nyolc ezüst- és egy bronzérmet osztottunk ki” – avatott be a részletekbe Ambrus Zoltán. A „Pálinkák pálinkájává” Bálint Albert Gábor oroszhegyi szilvapálinkáját, illetve Ambrus Levente főzetét választották.
„Valamikor sok gyümölcsöt eladtak az oroszhegyiek, szekérszámra hordták a szilvát Gyergyószentmiklósra és Csíkszeredába. Manapság a helybéliek maguk készítik el a szilvaízt és a pálinkát, és ezt értékesítik” – magyarázta a szervező. A szilvatermesztést és -feldolgozást egyébként intézményesen is támogatják a községben: a kétéves futamidejű projekt által tudományos konferenciákra és előadásokra, figyelemfelkeltő akciókra és a témába illő kiadványok megjelentetésére is sor kerül majd.
„Az oroszhegyi pálinka a régi rendszerben is híres volt, akkor még nem Brüsszeltől Kanadáig, de Udvarhelytől Csíkszeredáig mindenki ismerte. Ez a fesztivál arra akart ráerősíteni, hogy érdemes szilvatermesztéssel foglalkozni, így egyik kiemelt célunk az oroszhegyi szilvapálinka márkanév levédése” – tudtuk meg az illetékestől.
A balesetet rögzítő térfigyelő kamerás felvételt látva Székelyudvarhely polgármestere azt írta, hogy kérni fogják a Szejkefürdőn a szigorúbb ellenőrzést, az országos útügynek is jelezve igényüket.
Két személyautó ütközött és sodródott le az úttestről szerdán kora délután a Székelyudvarhely melletti Szejkefürdőn.
Székelyudvarhelyen szerdán újrakezdték a munkálatokat a Bethlen Gábor utcában, és az elkövetkező időszakban többfelé útjavításra, illetve forgalomkorlátozásra kell számítani.
Szinte teljesen megsemmisült egy fűrésztelep csarnoka a szerdára virradó éjszaka keletkezett tűzben Szentegyházán.
Buszt indít kedden Székelyudvarhelyről Marosvásárhelyre a Székely szabadság napjára a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) helyi szervezete.
Elfogadták a régi épületekre vonatkozó adókedvezményeket Székelyudvarhelyen, és nullára csökkentették a gépjárművek esetében alkalmazott helyi pótadót.
Noha például egy átlagos, kétszobás tömbházlakás értéke az elmúlt tíz évben többszörösére nőtt, mára az ingatlanok árai, valamint a bérleti díjak elértek egy olyan „plafont”, ami fölé már a vásárlók és a bérlők nem hajlandók menni.
A Haáz Rezső Múzeum a Székelyföldi képzőművészek arcképcsarnoka című reprezentatív kiállítás terébe egy rendhagyó eseményre, művészek közötti párbeszédre invitálja az érdeklődőket.
Saját fejlesztésű digitális rendszert vezet be a székelyudvarhelyi városi kórház, amellyel a betegek és hozzátartozóik közvetlenül értékelhetik az ellátás minőségét és a személyzet munkáját. A sürgősségi osztályon már élesítették a platformot.
Nullára csökkentik a gépjárművekre kiszabott helyi pótadót a korábbi években alkalmazott 40–50 százalékról Székelyudvarhelyen. Viszont fontos, hogy ismét a városban jegyeztesse be járművét az is, aki korábban más településen tette meg ezt.
szóljon hozzá!