2011-ben épült meg az első vízi erőmű a Hargitán, a beruházást végző cég újabb létesítmény építésébe fogott Homoródfürdőn, az Ilona-völgyében. Az európai szinten elterjedt zöldenergia-előállítási modellt Lénárd András csíkszeredai vállalkozó honosította meg Székelyföldön, a református egyház mellett (melynek részesedése mintegy tíz százalék) a beruházásokat végző cég többségi tulajdonosa is ő maga.

„A vízi erőmű működési elve egyszerű, a vízszintkülönbségre épül: a patak vizét magasabb szintről elvezetjük az alacsonyabbra, ez esetben 150 méternyire lévő turbináig” – magyarázta a beruházó. Az Ilona-völgyében az építkezési munkálatok már javában zajlanak, jelenleg az ún. vízbefogó készül, majd kilenc kilométernyi csövet fektetnek le a földút mentén, melyben a turbinaházig vezetik a patakvizet. A munkálatoknak a tervek szerint év végére kellene elkészülniük. „Az alapvető probléma az, hogy a helybéliek azt hiszik, a 800-as csőbe be fogjuk vezetni a patakot. Holott csupán a fölösleges, az élővilág számára nem szükséges vízmennyiség kerül a rendszerbe” – fejtette ki.

A vizet begyűjtő gát mellett ún. hallépcső van – mondta el Lénárd András –, melyen a patak hivatalosan mért minimális vízhozamainak átlagmennyisége mindig lefolyik, tehát a patakot egyáltalán nem veszélyezteti a kiszáradás. „Az erőmű nem fog egész évben működni, a termelés mintegy háromnegyede tavasszal történik, amikor bő víz van: hóolvadáskor vagy nagyobb esőzés idején. Nagy eső vagy hóolvadás esetén van olyan vízmennyiség, ami az élővilág számára nem szükséges” – hangsúlyozta. Cáfolta, hogy magyarországi üzletembereknek és belföldi vagy külföldi politikusoknak érdekeltségük lenne a cégben, és arról biztosította a jelenlévőket, hogy a kivitelező cég a beruházáshoz szükséges minden engedéllyel rendelkezik. A beruházást végző csíkszeredai H2O Energy Kft. képviselője, Roxana Enescu elmondta: a helybéli lakókat megfelelő időben értesítették a beruházás részleteiről, az építkezés elkezdésének időpontját pedig a helyi sajtóban közölték. „Nyilván csúnyán néz most ki ez az építőtelep, de nem marad örökre így” – tette hozzá.

„Most, az építkezés elkezdésekor értesültünk egy olyan projekt létrejöttéről, amely közvetlenül érint minket is. Első lépésben engedélyt kellett volna kérni a helyi lakóktól. Továbbá a patak vízhozama nem lesz elég a lakóknak és az erőműnek is. Nem hinném, hogy egy befektetőnek kifizetődő az, hogy aszályos időszakban a beruházása ne hozzon nyereséget. Az, hogy mindennek ki lesz a vesztese, szerintem nyilvánvaló” – fejtette ki Demény Gábor helybéli lakos.

Ambrus László, az Agora Alapítvány elnöke ellentmondásosnak nevezte a hegyi patakokra építendő vízi erőművek kérdéskörét: az erőmű ugyan zöldenergiát állít elő, viszont ha nem megfelelő helyen épül, negatív hatással van a környezetre. „Meg kell találni a középutat, hisz nem mindenhol lehet vízi erőművet létrehozni. Szemmel láthatóan kicsi a patak hozama, aszályos években az élővilág biztosan megsínyli majd az erőmű működtetését” – tette hozzá.

A tiltakozáson egyébként jelen volt Jakab Attila, a székelyudvarhelyi Nagy-Küküllő Vadász és Sporthorgász Egyesület vadászati elnöke is. Mint kiderült, az egyesület évente, így idén is 5–10 ezer pisztrángot telepít a patakba, amennyiben azonban ennek hozama csökken, a haltelepítés teljesen felesleges lesz.

„Ismerjük az összes szélhámosságot, amellyel a befektetők ámítják a helybélieket. Az összes ilyen beruházás törvénytelenül történik, hisz nincs urbanisztikai engedély és részletes rendezési terv, de környezetvédelmi hatástanulmányra is szükség lenne. A beruházók kikerülik ezt a lépést, hisz arra hivatkoznak, hogy jelentéktelen az erőmű környezetre gyakorolt hatása, így kiválthatják az építkezési engedélyt. Itt is ugyanazon hazugságok hangzottak el, akárcsak más hasonló erőművek építésénél” – adott hangot felháborodásának Hans Hedrich, a Fenntartható Segesvár Egyesület alelnöke, azt tanácsolva a homoródfürdőieknek: tegyenek panaszt, és fellebbezzék meg a kibocsátott engedélyeket az illetékes hatóságoknál.

A homoródfürdőiek mellesleg nem mind ellenzik a beruházás létrejöttét, Benedek Lukács helyi vállalkozó szerint a vízi erőművet már régen meg kellett volna építeni, ezúttal nem magával a beruházással, hanem a helyszínválasztással van baj. „Nem ipari jellegű létesítmény kell erre a területre. A vállalkozó nyilván kitalált valamit, a részletekre, szándékosan vagy sem, nem biztos, hogy kiterjed a figyelme. Ne csináljunk itt bohócot magunkból és belőle, az ügyben az engedélyeket kibocsátó hatóságokat kell felelősségre vonni” – jelentette ki.

A tiltakozók a beruházás törvényességének tisztázásáig az építkezési munkálatok leállítását követelték, az üggyel kapcsolatosan a H2O Energy Kft. képviselője elmondta: az elkövetkező egy-két napban derül ki, hogy milyen következményekkel járt a közösségi megmozdulás. A közel kétórás tiltakozáson egyébként sem a szentegyházi, sem a Hargita megyei önkormányzat képviselői nem vettek részt.

Lénárd András fontosnak tartotta megjegyezni, hogy egy olyan személy szervezte ezt a megmozdulást, akinek a kommunizmus idején kapcsolata volt a Securitatéval. „Demény Gavril tulajdonképpen Lupu fedőnév alatt írt jelentéseket a titkosszolgálatnak” – közölte Lénárd András.