Gyermekvédelem – a nevelők képzése a legfontosabb

Júliusban országos szintű felmérésbe kezdett egy gyermekvédő szervezet, partnerségben a munkaügyi, család- és szociális védelmi minisztériummal, melynek során minden gyermekvédelmi igazgatóságon, illetve ezek alárendelt intézményeiben gyűjtenek adatokat.

A kérdőíves felmérés során az állami intézményekben nevelkedő gyermekek véleményét is megkérdezik, illetve azt is, hogy mit változtatnának azon a rendszeren, amelyben nevelkednek. A gyermekvédelmi igazgatóságok vezetőit is megkérdezik, illetve javaslatokat is kérnek tőlük arra vonatkozóan, hogyan lehetne jobbá tenni a rendszert.

A felmérést végző szervezet a régi típusú nevelőotthonok helyzetét is elemzi, megvizsgálva ezek együttes befogadóképességét és a rendszer működésének pénzügyi hatékonyságát. A felmérés szeptemberben ér véget, az adatgyűjtés alapján elkészített jelentést október végén teszik közzé, és a minisztérium ez alapján készíti majd el a régi, árvaház típusú intézmények bezárásának tervét, de felhasználják a felmérés eredményeit a gyermekelhagyások megelőzésére kidolgozandó stratégia elkészítésénél is.

Hargita megyében még nem kezdődött el a felmérés, a gyermekvédelmi igazgatóság még nem kapott erről hivatalos értesítést a minisztériumtól. Elekes Zoltán, a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Hatóság vezetője még csak a sajtóból értesült a felmérésről, de támogatja az ötletet, és reméli, hogy számukra is hasznos információkkal fog majd szolgálni az adatgyűjtés.

A megyei gyermekvédelmi rendszerben a nevelőszülők folyamatos képzése és segítése lenne a legfontosabb teendő, hogy helyt tudjanak állni a gyermeknevelés mindennapjaiban, mert ott dől el, hogy mennyire sikeres a rendszer – mondta el kérdésünkre Elekes Zoltán. Az, hogy milyenek az irodák, és ezek tevékenysége miként van megszervezve, a végeredmény szempontjából nem olyan fontos, mint az, hogy a nevelő, aki a gyermekkel van, mennyire képzett, és mennyire tud helytállni – mondta el a megyei gyermekvédelmi igazgatóság vezetője.

„A gyermeknevelésben nagyon sok konfliktushelyzet van, vagy olyan helyzet, amikor nehezen eldönthető, hogy mi lenne a jobb megoldás – ezekre fel kell készíteni az embereket. Mindenki azzal jön, hogy hát ő felnevelt két-három gyermeket, és tudja, hogy ez mit jelent, de ezek teljesen más szituációk. Teljesen más helyzetű gyermekek azok, akik a rendszerben vannak. Különböző szakadásokon mentek át életükben, teljesen más múlttal jönnek, mint egy saját családjában felnőtt gyermek, és másfajta információkat igényel az ő ellátásuk” – mondja a nevelőszülők továbbképzésének szükségességével kapcsolatban Elekes Zoltán.

A gyermekvédelmi rendszer fejlesztése szempontjából fontos lenne az is, hogy probléma esetén ne a gyermekvédelmi igazgatóságnak kelljen elsőként intézkednie, hogy például a meleg ebéd hiánya miatt ne kelljen egy gyermeket kiemelni családjából. A polgármesteri hivatalok szociális osztályait kellene segíteni abban, hogy hasonló esetekben helyi szintű megoldást találjanak a problémára, mert így sokszor megelőzhető lenne a gyermekek családból való kiemelése – véli az igazgató, hozzáfűzve, hogy településenként megfelelő intézményrendszerre, nappali és tanácsadóközpontokra is szükség lenne.

A Hargita megyei gyermekvédelmi rendszerben nagyjából 1500, többségében szülei által elhagyott gyermek van, közülük körülbelül 400-at rokonok, ismerősök, esetleg szomszédok vettek magukhoz, de nem alkalmazottakként, viszont ezek a gyermekek is az igazgatóság látókörében maradtak – tájékoztatott Elekes Zoltán.