Esőért imádkoznak a gazdák

Gondterheltek a gazdák. Cseke Károly szerint \'46 óta nem volt ekkora szárazság

Súlyos vízhiány sújtja a Hargita megyei mezőgazdaságot, Udvarhelyszéken a legrosszabb a helyzet, ugyanis itt hónapok óta mindössze egyszer esett az eső, ez azonban szinte semmire nem volt elég, megkéstek az őszi mezőgazdasági munkálatok, a gazdák esőért imádkoznak, ugyanis enélkül sok helyen még az őszi szántást sem tudják elvégezni.

A homoródszentmártoni Cseke házaspár a szerencsések közé tartozik, ugyanis az ő „mezei földjük” nem száradt kőkeményre, így szerdán délután el tudták végezni a szántást, vetésről azonban egyelőre nem is álmodhatnak. A fogadott traktor még az ő földjükkel is alig tud megbirkózni, kínlódva szakítja fel a kiszikkadt talajt, egyes, kettes sebességben vonszolja magát, de még így is elakad, időnként helyben forognak a kerekei.

A település Bögözi dűlőnek nevezett részében még rosszabb a helyzet, ott, mint ahogy más „hegyi földeken”, lehetetlen lenne most szántani – magyarázza Cseke Károly. A 81 éves gazda szerint \'46 óta nem volt ekkora szárazság.

Egyes, kettes sebességben is elakad a traktor, időnként helyben forognak kerekei

Hónapok óta mindössze egyszer esett az eső, október 8–9-én, de az idős férfi szerint „az csak egy jó nagy harmat volt”. Harminc áras földjük felszántása két órába telik.

Csak a pusztuláshoz elég, az élethez nem

Búzával szeretnék bevetni, ám egyelőre erre semmi remény nincs. A földben lévő nedvesség legfeljebb arra elegendő, hogy tönkretegye a magvakat, ahhoz már kevés, hogy életre keltse azokat – tudjuk meg Cseke Elizától.

A száraz év ellenére is mindent megtermeltek maguknak, boltba szinte csak sóért, borsért járnak, mondja az idős asszony. Igaz, ehhez kétnaponta kellett öntözni, de cserébe olyan paprikái lettek idén, hogy kiállításra lehetett volna vinni.

Gazdálkodni még akkor sem kifizetődő, ha nincs szárazság, hiszen abból a pénzből, amiből megművelik a földet és megtermelik a búzát, kétszer akkora mennyiséget lehet vásárolni. Abban viszont nem bíznak. Azt tudják, hogy saját földjüket még nem érte vegyszer, ezért a nehézségek ellenére megtermelik maguknak a szükséges mennyiséget. A búza elvetésére azonban egyelőre nincs esély. Vagy az esőt, vagy a havat kell megvárni, különben nem lesz elegendő nedvesség a talajban, hogy a magok kihajtsanak – mondja az idős házaspár.

Kínlódás

A Hargita megyei mezőgazdaság számára csak pillanatnyi „felszusszanást” jelentett a két héttel ezelőtti eső, továbbra is nagy a vízhiány, különösen Udvarhely környékén – mondja Török Jenő, a Hargita Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság vezetője. Nagyon kellene az eső a vetések elvégzéséhez, de a már elvetett magoknak is kellene a csapadék, hogy egyenletesen tudjanak kikelni – fűzte hozzá az igazgató.

Azt is elmondta, hogy a szárazság miatt az őszi mélyszántást sok helyen nem lehet elvégezni, de még ha ez sikerül is, a szokásosnál legalább 30–40 százalékkal több üzemanyagot igényel a föld megművelése, és még így is csak lassan, kínlódva lehet elvégezni. Annyira száraz a föld, hogy leginkább csak nagy teljesítményű traktorral érdemes rámenni vagy kevesebb ekefejjel – három helyett kettővel –, ha kis teljesítményű a munkagép.

Állatkínzás lenne

Noha Hargita megyében már egyre kevesebben használnak igavonó állatokat földművelésre, azért még előfordul, hogy lóval szántanak, most viszont ez egyenesen állatkínzás lenne, annyira kemény a föld – véli az igazgató. A gond egyébként már a krumpliszedés idején is tapasztalható volt, sok gazda sajnálta befogni lovait a burgonya kiforgatására.

A hosszan tartó csapadékmentes időszak miatt a Hargita megyei gazdák megkéstek az őszi vetésekkel, a szokásos mennyiségnek csak 60 százaléka van elvetve jelenleg – tudtuk meg Török Jenőtől. Ahhoz, hogy az őszi munkálatokat megfelelően el lehessen végezni, négyzetméterenként 25–40 liter esőre lenne szükség, a legnagyobb mennyiségre – 30–40 literre – Udvarhelyszéken, ugyanis ez a térség a legszárazabb.

Ebben az esetben a szántás mélységéig, nagyjából 30 centiméteres mélységig jól fel tudna ázni a talaj – mondja az igazgató, kihangsúlyozva, hogy a csapadékra most már napokon belül sürgősen szükség lenne, hiszen nemsokára beállnak a fagyok, és szántatlan marad a földek egy része, ha addig nem lesz eső.

A szárazság okozta károk esetére egyébként jelenleg nincs állami kártérítés, ez csak akkor jár a gazdának, ha korábban a természeti kár ellen biztosítást kötött. A biztosítótársaságok nem szívesen kötnek szerződést a csapadékhiány okozta károk megtérítésére, erre a gazdák részéről sincs túl nagy igény – tudtuk meg Török Jenőtől.