„Túl közel engedtek a színházhoz, és én ott ragadtam”

Az Eötvös József Mezőgazdasági Szakközépiskola egykori tanulója, a harmincnégy éves színművész, Barabás Botond 2002-ben végzett a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen – tanulóévei alatt nagy hatással volt rá Ferenczi István, Nagy István és Gáspárik Attila. Egy szaktáborban fedezte fel Szikora János, aki meghívta a budapesti Nemzeti Színház nyitóelőadásába, Az ember tragédiájába, melyben közel két évig volt látható. Ezzel körülbelül egyidőben kezdett, majd három évig játszott Temesváron – Victor Ioan Frunză főrendezővel –, és 2004-ben szerződött a szolnoki Szigligeti Színházhoz – véleménye szerint az ottani változatos repertoár „nevelte” színésszé. Úgy tartja, a változatos műfajú darabok, a többféle karakter alakítása jelenti az igazi kihívást: bár testi és hangi adottságai miatt a drámai szerepeket érzi magához közelebb, szívesen játszik Mágnás Miskát is.

Színész a családban

A színház szeretete gyerekkorában kezdődött, ugyanis nagynénje, a szintén székelyudvarhelyi születésű Balázs Éva – a sepsiszentgyörgyi és marosvásárhelyi színház művésze, a marosvásárhelyi színművészeti egyetem oktatója – révén már igen fiatalon bepillantást nyerhetett a színészek életébe, s minden előadást a lépcsőről vagy a súgólyukból nézhetett végig. Nem akart mindig színész lenni, végül nagynénje javaslatára döntött a színművészeti egyetem mellett. „Túl közel engedtek a színházhoz, és én ott ragadtam” – foglalta össze röviden pályája indulását.

Felelősséggel jár a díj elnyerése

Annak ellenére, hogy immár tíz éve Szolnokon él, s ott családot is alapított, még mindig udvarhelyinek érzi magát: naponta beszél itthoni szeretteivel, figyelemmel kíséri az itteni híreket, történéseket, nyaranta pedig hosszabb időre hazalátogat. A Jászai Mari-díjat megelőzően tavaly ősszel a szolnokiak neki ítélték a helyi Prima Primissima-díjat, melyet hatalmas megtiszteltetésnek érez – úgy véli, ez a lehető legpozitívabb visszajelzés attól a közönségtől, amelynek évente közel kétszáz előadást játszanak.

A kiemelkedő színművészeti és színháztudományi tevékenységért járó Jászai Mari-díjat egy hete vehette át Budapesten, Balog Zoltántól, az emberi erőforrások miniszterétől. Igencsak meghatónak tartja, hogy itthoni ismerősei, szerettei osztoznak a díjazás feletti hatalmas örömében, s úgy érzi, a díj megerősítése annak, hogy eddig megtett útján jó irányba haladt – mint elmondta, ettől kezdve még fegyelmezettebben, még nagyobb felelősségérzettel kell végeznie munkáját.