Fotó: Beliczay László
Az erdélyi magyar orvosképzés került terítékre Tusványos második napján. Az, hogy évről évre, és idén is külön panelbeszélgetésen vitatják meg a témát, azt jelenti, hogy még mindig nincs megoldva a Marosvásárhelyi Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány- és Technológiai Egyetem (MOGYE) ügye – hangzott el csütörtökön a Kós Károly Sátorban.
2019. július 25., 18:152019. július 25., 18:15
2019. július 26., 17:092019. július 26., 17:09
A beszélgetés elején Szabó Béla professzor, a MOGYE magyar tagozatának vezetője az elmúlt egy év történéseit vázolta fel röviden. „Kicsit furcsának tűnik az, hogy ez egy multikulturális egyetem és a tanügyi törvény szerint attól multikulturális, hogy nemzetiségi nyelvű oktatás folyik benne. Nálunk ezt az egyetem úgy oldja meg, hogy az angol oktatásnak lehet külön kar, a magyarnak nem.
De mi úgy gondoljuk, hogy ezt a multikulturalitást tartalommal kellene megtölteni. Kivonulásunkkor azt mondtuk, hogy addig nem megyünk vissza, ameddig nem születik egy olyan rendezés, hogy mi a jövőnket megnyugtatónak lássuk. Ez történt szeptemberben, januárban került sor az első tárgyalásra, ahol három órán át elbeszéltünk egymás mellett. Utána még volt két tárgyalásunk, ahol a rektor bedobta hogy majd a következő szenátus meg fogja szavazni, hogy megalakuljon egy magyar főtanszék. Bármikor jövünk a törvénnyel, mindig azzal takarózik a vezetőség, hogy a szenátus a legfőbb döntéshozó szerv és befolyásolni nem lehet. Az utolsó ülésen azzal jött, hogy ősztől lesz egy magyar főtanszék, és nem ért minket, mert mi mindenképp egy önállósodást akarunk a magyar tagozatnak. Mondtam, ha nem kar, akkor főtanszék, de legalább három-négy. Hebegett-habogott és befejeződött a tárgyalás.
– avatta be a jelenlevőket a professzor.
Nagy Előd rektorhelyettes elmondta, a részükről egyértelmű döntés volt, hogy kivonulnak, és a vezetés el sem ismeri ennek a legitimitását.
– mutatott rá.
Fotó: Beliczay László
Brassai Attila professzor az oktatás minőségének romlására hívta fel a figyelmet. Mint mondta, MOGYE-ügyön nemzetiségi megfontolásból kezdett dolgozni, ma pedig szakmai megfontolásból teszi ezt. Kifejtette:
„A MOGYE szakmai szempontból egyértelműen egy süllyedő hajó. Ha függetlenül tekintünk a román-magyar viszonyra, akkor is egyértelműen megállapítható.” Úgy véli,
Lenne kitörési pont, a magyarországi egyetemekkel való együttműködésekkel emelni a színvonalat, de jelen helyzetben ez nem megvalósítható.
Zakariás Zoltán EMNP-s megyei önkormányzati képviselő, a beszélgetés moderátora szerint a MOGYE ügy politikai kérdés. „Amikor megalapítottuk 1990-ben a marosvásárhelyi magyar diákszövetséget, tudtuk, hogy a MOGYE kérdése, ami egy nagyon nehéz örökség volt, mert ’89-ben csak 16-an jutottak be a magyar tagozatra. Egyértelmű volt ’89 előtt, hogy tudatos leépítése folyik az orvosi és fogorvosi karnak. A gyógyszerészetinél még nyilvánvalóbb volt, hiszen ott már négy éve nem volt felvételi, de szerencsére '90-ben sikerült a még ott maradt struktúrával újra beindítani a gyószerészképzést. Tehát politikai kérdés volt akkor is, és ma is az, és egyértelműen politikai eszközökkel kell megoldani.
– fejtette ki.
Fotó: Beliczay László
Vass Levente, RMDSZ parlamenti képviselő rámutatott, már 2010-ben megvolt az első politikai nekifutamodás ebben a témában, és ma is megvan a politikai szándék, az RMDSZ újra elsőszámú napirendi pontként kezeli. Hozzátette:
Ha lehetett angol fakultást létrehozni, akkor lehessen magyart is. Azt is kifejtette, hogy nem értett egyet azzal, hogy 2012-ben és utána még egy periódusban belevitték a csapdába a magyar oktatókat. „És ezt a politikum tette. Az az RMDSZ, aki ma teljesen korrektül, tisztességesen és 2010-11-ben is korrektül állt a dolgokhoz. De 2012-ben ott hagytak három egyetemi professzort tárgyalni a belügyminiszterrel, a kormányfővel, a szenátus elnökével, a leendő képviselővel és meg is veregették a vállukat, hogy próbáljátok jobban csinálni. Elmúlt, rég volt, jöttek a választások decemberben, nehéz helyzetben volt az RMDSZ, főleg, hogy a régi arcokkal ment, és ezért hibázott. Ezt el kell ismerni és a magyar egyetemi oktatókat nem kell támadni.
Elhangzott, 140 magyar diák van az orvosi szakon, a magyar diákok beiskolázási száma jó. Megfelelő számú rezidens is van: több mint négyszáz magyar rezidens van Marosvásárhelyen.
Nagy Előd elmondta, sajnos semmiféle reflexió nem történt Szijjártó Péter magyar külügyminiszter azon javaslatára, hogy Magyarország anyagilag is támogatná a MOGYE-n zajló magyar képzéseket. Ebből az látszik, hogy az egyetem egy olyan nemzetköziesítést akar megvalósítani, amelyben a magyar nyelvű képzésnek maximum csak a kirakatban van a helye.
Fotó: Beliczay László
Szabó Béla szerint mindenképp politikai döntés kell ide. „Eddig egy ujjal nem nyúltak a beiskolázási számhoz, az oktatói létszámot nem csökkentették, de a másik oldal exponenciálisan megnövekedett. Idén kezd baj lenni az akkreditációval. Februárban arról volt szó, hogy lesz közös akkreditáció. Egy héttel a bizottság kiszállása előtt kijelentették, hogy csak a magyar tagozatot méri fel a bizottság.
Kiemelte, a MOGYE azáltal fog élni, hogy lesznek hallgatói.
Nagy Előd hozzátette, az orvosi karra napokban zajló felvételin a jelentkezési számok biztatóak:
Arról az elképzelésről, hogy a MOGYE-n kívül alakuljon orvosképzés, úgy vélik, ez komoly problémát vet fel, mert az új struktúrát akkreditáltatni kell, és ez tíz évbe telik, ami alatt az új struktúra ki van szolgáltatva valamelyik román egyetemnek.
Több mint ezer ember várta péntek este a csíksomlyói búcsúba igyekvő magyarországi zarándokvonatot, a polgármesteri hivatal pedig érkezésükre fúvószenekart rendelt, kürtőskaláccsal, pogácsával kínálta az érkezőket.
Ötéves korában döntötte el, hogy katolikus pap lesz és a csíksomlyói kegyhelyet a lelke szülőföldjének tartja. György Alfréd a pünkösdi búcsú idei szónoka, akivel Szent Kamillról és arról beszélgettünk, hogy hogyan készül ő a pünkösdi szolgálatra.
Marosvásárhelyre, Gyimesfelsőlokra és Gyimesbükkre látogatott Sulyok Tamás köztársasági elnök pénteken, erdélyi magánlátogatása első napján.
Négyszáz lovas érkezett meg Csíksomlyóra, a nyolcadik Márton Áron Pünkösdi Lovas Zarándoklat résztvevőként péntek délután, imaszalagokat, a magyarok imáit hozták az egész Kárpát-medencéből és a diaszpórából.
A héten a rendőrök és a Kovászna Megyei Környezetőrség szakembereiből álló ellenőrző csoportok hét helyszíni ellenőrzést végeztek háromszéki cégeknél, magánszemélyeknél, valamint a közúti forgalomban, illegális hulladékszállítások kiszűrésére.
Ünnepélyes keretek között nyílt meg, pénteken délután a Csíksomlyó és Máriapócs Nemzeti Kegyhelyeink örökségét bemutató kiállítás a csíksomlyói kegytemplom előtti téren.
Kihirdette pénteken Nicușor Dan államfő azt a törvényt, amely szerint 26 éves korig ingyenesen férhetnek hozzá a fiatalok (nemtől függetlenül) a humán papillómavírus (HPV) elleni védőoltáshoz.
Növelték az ivóvízosztó-pontok számát a parajdi sóbánya katasztrófa miatt megemelkedett sótartalmú Kis-Küküllő folyó menti településeken. Jelenleg 47 helyen lehet ivóvízhez jutni.
A Magyar Érdemrend Tisztikeresztjével tüntették ki Sárkány Árpádot, nemzetközileg ismert vadgazdálkodási és vadászati szakembert pénteken. Az állami kitüntetést Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese adta át Sepsiszentgyörgyön.
Szép idő, jó ütem és közösségi élmény jellemzi az idei székelyudvarhelyi zarándoklatot, amely péntek reggel indult útnak a csíksomlyói pünkösdi búcsúba.
szóljon hozzá!