Székelyföld létezik, mert ez a mi otthonunk!

A háromszéki tanácselnök szerint saját büszkeségünk miatt is fontos kiemelni, hogy az első írásos említés a székelyekről 1116-ból származik, és már akkor jó harcosokként beszélnek rólunk. Szinte ezer esztendő telt el, és Székelyföld azóta is van – tette hozzá Tamás Sándor.

Pontosan az a legfelemelőbb a Forgatagon, amikor sok gyerekkocsit tologatnak az emberek, tehát ha lesz elég utód, akkor lesz jövője Székelyföldnek. Nekünk, vezetőknek az a feladatunk, hogy olyan helyet biztosítsunk a székelyföldi családoknak, hogy itt akarjanak családot alapítani. Látva, mennyi család, gyerek, szülő, nagyszülő fordul meg itt a várban, nem kérdés, létezik vagy sem Székelyföld. Igenis létezik!” – hangsúlyozta Péter Ferenc.

„Székelyföld pedig nem attól létezik vagy sem, hogy kimondják vagy tagadják, hanem attól, hogy ez egy kulturális tér, és addig létezik, amíg ezt tartalommal meg tudjuk tölteni” – tette hozzá Hargita Megye Tanácsának nemrégiben megválasztott elnöke.

Béke legyen és nagyobb szelet kenyér

Jakab Orsolya kérdésére, miszerint a megyék elnökei székelynek vallják-e magukat, mindhárman egyértelmű igennel válaszoltak.

Hozzátette, Székelyföld nem egy autonóm közigazgatási egység, holott az EU 16 országában van már ilyen területi autonómia évtizedek óta, ilyen Dél-Tirol is Olaszországon belül, ami jól működik. „Ez nem elidegenítésről szól, hanem azt szeretnénk, hogy Székelyföldön etnikai béke legyen a nemzettársakkal, akikkel itt élünk, és gazdasági fellendülés” – fogalmazott.

– jelentette ki Péter Ferenc.

Bíró Barna Botond székelyek között nőtt fel, székely felmenőkkel rendelkezik. Vallja, számít, hogy miként növünk fel, milyen válaszokat kapunk a kérdéseinkre.

– mondta el félig humorosan Hargita megye tanácselnöke.

– tette hozzá Bíró Barna Botond.

Péter Ferenc szerint az is jellemformáló volt a székelyek esetében, hogy ahhoz, hogy fenn tudják tartani közösségeiket, családjaikat, kétszer annyit kellett dolgozniuk, mint a regátiaknak vagy mezőségieknek, ahol a föld olyan volt, hogy kézzel is meg lehetett munkálni.

Van, aki felértékeli, van, aki leértékeli, én csak másságnak nevezem, ami lehet, hogy állhatatosságot vagy konokságot jelent, hiszen a történelem megtanított arra, hogy miként kell a vékony jégen járni, hogy nem csak a főutcát, de a mellékutcákat is ismerni kell, viszont mindig az irány a fontos” – mondta a háromszéki tanácselnök, aki szerint két kultúrkör között egyfajta „tektonikus” zónában élünk, kulturálisan és földrajzilag is két kultúrkör határán.

– fejtette ki Tamás Sándor.

Könnyebb ma Romániában székelynek vallani magad, mint magyarnak? – tette fel a kérdést Jakab Orsolya. Bíró Barna Botond azonban nem látja az ellentmondást, szerinte a két fogalom kiegészíti egymást. Péter Ferenc is úgy gondolja, a magyar közösség része vagyunk, akár a kárpátaljai, felvidéki vagy délvidéki magyarok.

Itt, Maros megyében két dologra kell vigyázzunk: hogy mindig békében éljünk a többi nemzettel, és hogy a lemorzsolódást minél jobban megakadályozzuk. A megyében egyharmad körül a magyarság részaránya, ezért fontos, hogy harmóniában éljünk együtt, de úgy, hogy megtartsuk a magyar identitásunkat, és erre büszkék is legyünk” – mondta el Péter Ferenc.

Miért keresünk kevesebbet, mint a bukarestiek?

Tamás Sándor szerint az együttműködés mindenki előnyére válik, nemzetek és megyék között is, hiszen ez plusz energiákat szabadít fel mindenkiben, románban és magyarban egyaránt. Hozzátetette,

Dél-Tirolban is a hatvanas években szegénység volt, és hatalmas etnikai feszültség jellemezte az akkori állapotokat.

Bíró Barna Botond hozzáfűzte, Székelyföldön a társadalom működési szerkezete eltér az ország más térségeiétől. Vannak olyan bevételi források is, amelyeket nem tud mérni a statisztika. Úgy véli, miután Hargita megyében 15 százaléknyi román közösség él, az együttműködésben nekünk kell példaértékűen nyitottságot és partnerséget tanúsítsunk a román közösséggel szemben, és ez után tudjuk elvárni, hogy Bukarestben velünk szemben is ezt tegyék.

Elég-e az, ha minél láthatóbb Székelyföld?

Az elmúlt években „elhalkult” autonómiatörekvés kapcsán Péter Ferenc elmondta, az ország új regionális felosztása már napirendre van tűzve. Közigazgatási szempontból Székelyföld nem létezik, csak azáltal, hogy mindannyian megéljük a létezését.

– tette fel a kérdést a maros megyei elöljáró.

ami egy rosszul sikerült közigazgatási reform által könnyen előfordulhat.

A mai geopolitikai helyzet nem segíti az autonómia-törekvést

„Úgy lehet Székelyföldön területi autonómia, hogy mi, akik ezt szeretnénk, megfogalmazzuk világosan, hogy mit szeretnénk. Továbbá ennek a működéséről szóló jogszabályt a bukaresti parlament többségének el kell fogadnia. Ez azt jelenti, meg kell győzni a román pártok többségét, hogy ezt elfogadják. Világos, hogy ez nem lehetséges nemzetközi nyomás nélkül.

Ez így történt Dél-Tirolban is, ahol hasonló a történelmi helyzet. A hetvenes években az olasz többség, a római parlament fogadta el a dél-tiroli autonómiamodellt, de nem önmaguktól fogadták el, hanem hatalmas nemzetközi nyomás nehezedett rájuk. 2013-ban megszerveztünk egy százezer embert érintő menetelést, tehát van társadalmi igény erre. Akkor más volt a nemzetközi helyzet, azóta megváltozott a kontextus.

– magyarázta Tamás Sándor.

– adott hangot meggyőződésének.

Péter Ferenc úgy érzi, szülőként, nagyszülőként az a legfontosabb, úgy neveljük a gyerekeket, hogy itthon alapítsanak családot, közösségi vezetőként pedig meg kell tenni mindent, hogy élhető kis és nagy közösségek legyenek. Még inkább oda kell figyelni a kis falusi közösségekre, ahol ha biztosítva van az élettér, nem néptelenednek el.

– fejtette ki a Kovászna megyei tanácselnök, aki azt javasolja, menjenek el a fiatalok máshová tanulni, és tudással, pénzzel és kapcsolatrendszerrel felvértezve térjenek vissza.