Székelyföldi Akadémiára gyűltek össze a csomafalviak

A Székelyföldi Akadémiát már több mint ötven alkalommal rendezték meg Hargita megye különböző térségeiben, ahova képviselők, helyi egyházi vezetők, tanárok, orvosok, önkormányzati hivatali vezetők voltak meghívva. A Hargita Megyei Tanács célja ezzel a rendezvénysorozattal, hogy a megye értelmiségi rétegét bekapcsolja a közéletbe. „Gyergyó térségben már voltunk Szárhegyen, Ditróban, Remetén, ideje volt Csomafalvára is eljutni, hogy elkezdjünk egy párbeszédet az itteni értelmiségi réteggel is” – mondta Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke.

Elsőként Márton László Szilárd helyi polgármester, majd Borboly Csaba köszöntötte a résztvevőket. A csomafalvi polgármester elmondta, hogy azért is alkalmas az időpont az akadémia megtartására, mert 2011 a közösség éve. Így ennek jegyében a közösség hangadóit megszólítják néhány fontos témával, lehetőséget adva, hogy beleszóljanak a közpolitikába, mert erre szükség van. Borboly Csaba megjegyezte: nem a döntés meghozatala nehéz, hanem a döntést előkészítő folyamatok, amelyben szeretné, ha a megye értelmiségei az iskola után gyűjtött szakmai, illetve élettapasztalataikkal segítenék, mert szerinte az a nép, amely nem figyel oda az értelmiségre, elveszik.

A köszöntőket Bíró A. Zoltán előadása követte, aki több szempontból mutatta be a fiatalság helyzetéről szóló véleményeket. Ezután a fiatalok, véleményektől független helyzetét ábrázolta: a gazdasági válság miatt a fiatalok bekerülése a munkaerőpiacra elhúzódott (30 éves korig), az iskolákban hiányzik a gyakorlati tudás átadása, ráadásul a családok védő ereje is hátrányosan hat a fiatalok későbbi problémamegoldó képességeire. A dékán elmondta, hogy az itteni fiatalok többféleképpen vélekednek helyzetükről: vannak érdektelenek vagy „örök tanulók”, de olyanok is, akik úgy gondolják, azért is érdemes itthon maradni és tevékenykedni. Végül Bíró A. Zoltán felsorolta a lehetséges megoldásokat a kialakult helyzetre: először is a családok sokkal szigorúbbak kellene legyenek, az iskola a „rejtett tantervet” kellene alkalmazza, azaz több iskolán kívüli kört beiktatni a tantervbe, amivel visszanyerhetné befolyásoló képességét a fiatalság felett. Az alkalmazók úgy tudnának segíteni, ha elfogadnák a fiatalok másságát, mivel egy új kor szülöttei. A cégek előítéletek helyett fel kellene használják a fiatalság újító képességeit. A médiában az olyan közérdekű kezdeményezések segítenének, mint a sikeres fiatalokról készített riportok.

Süveg Éva előadása keretében  a Székelykapu-, a Faluképvédelmi és Modern székely ház programokat ismertette. Elmondta, hogy a székely kapu program 2009-ben indult, és egyelőre csak műemléknek nyilvánított kapuk felújítására kerülhet sor. Többek között azt is megtudhattuk tőle, hogy a faluképvédelmi program célja az egységes falukép kialakítása és a vidéki életforma népszerűsítése. A Modern Székely Ház program magába foglalja azoknak a házaknak a felépítését, amelyek megfelelnek a mai igényeknek, ugyanakkor a tipikus székely régi ház struktúrája jellemzi.
Márton László Szilárd szerint ez a találkozás egy kezdetet jelent, aminek a későbbiekben kézzelfogható eredményei lesznek. A bemutatók után az előadók a feltett kérdésekre válaszoltak, majd kötetlen beszélgetés zárta a csomafalvi Székelyföldi Akadémiát.