Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

21:16

Beütemezték a kupapárharcokat, otthon játszik az FK Csíkszereda és a Sepsi OSK is

21:00

Megkönnyítik a válást a családon belüli erőszak áldozatai számára

20:42

Későn ébredt a GYHK, vereséggel indított a Kontinentális Kupában

20:24

Behatolt egy orosz drón Románia légterébe, bekérették a bukaresti orosz nagykövetet

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Átvette a nyereményt és üzent a hatoslottó erdélyi nyertese

Borzasztó baleset történt Hidegségben: az udvaron gázoltak halálra egy kisfiút

Késelésbe torkollt egy vita, egy 47 éves férfi életét vesztette

„Buta”, „analfabéta”, „CES-es”: háborog egy baróti anyuka, aki szerint megalázó jelzőkkel illették fiát az iskolában

Tizenháromszor előzött a folytonos vonalon, két évig nem vezethet a marosvásárhelyi motoros – videóval

„Buta”, „analfabéta”, „CES-es”: háborog egy baróti anyuka, aki szerint megalázó jelzőkkel illették fiát az iskolában

Nincs megállás? Helyenként már nálunk is 8 lej fölött egy liter gázolaj

Körforgalmat alakítottak ki Csíkszentkirályon

Életmentő beavatkozás: történelmi trombektómiás műtét a csíkszeredai kórházban

Tizenháromszor előzött a folytonos vonalon, két évig nem vezethet a marosvásárhelyi motoros – videóval

Szánozás és határkerülés Háromszéken

Háromszéken is éltetik a határkerülés szokása. Képünk illusztráció

Fotó: Tamás Attila

Háromszék két régiójában eltérő húsvéti szokások maradtak életben: Orbaiszéken a szánozás, Felsőháromszéken a határkerüléssel ünneplik a feltámadást, illetve kérnek áldást a határra.

Daczó-Hodor Barna

2023. április 08., 20:572023. április 08., 20:57

2023. április 08., 21:062023. április 08., 21:06

A szánozás ősi, esővarázsló szokásból ered, amelyet Székelyföldön csak két településen őriznek, egyik Szörcse, a másik Tamásfalva, fejtette ki lapunknak Biró Erika szörcsei lelkész. Hozzátette:

a múlt század elejéig visszanyúló népszokást 1944-ben beszüntették, ám a rendszerváltás után a két faluban újra életre keltették.

„Szörcse és Tamásfalva húsvéti szánozása hasonló, ám akadnak eltérések: Székelytamásfalván kizárólag a fiúk vesznek részt a szánozásban, míg Szörcsén a lányok is húzzák a szánt” – avatott be a népszokás részleteibe a lelkész.

Az idei szörcsei húsvéti szánozás „retro” lesz, osztotta meg lapunkkal Biró Erika.

Vízbevető hétfőn a 11 órai istentiszteletet követően a veterán szánozók indítják, majd a központban átadják a fiataloknak a szánt. Ugyanott lesz megtekinthető az általam készített, kézimunkákat és korábbi szánozásokat bemutató fotókollekció”

– ismertette.

A szánozás ősi, esővarázsló szokásból ered

Fotó: Székely Hírmondó

Mit takar a szánozás?

A fiatalok, a lovak megfelelői, egy fenyőágakkal díszített erdőlőszánt húznak, amelyen a cigánynak nevezett fiú ül. Így járják a falu utcáit, élükön a bekérővel és a zenészekkel, hátuk mögött a hajtóval, aki ostorral csattogtat. Ahol nyitott kaput találnak, bemennek, és rigmusokkal, húsvéti jókívánságokkal köszöntik a ház népét, majd kölnivel, vízzel locsolják őket”

– avatott be a részletekbe. Hozzátette: a porta lakói viszonzásképpen süteménnyel, üdítővel, pálinkával kínálják a szánozókat, emellett útravalót is adnak a csapatnak, amelyett a cigány vesz el. „A gazda kérésére elénekelik a kedvenc nótáját, illetve alkalmanként táncra is perdülnek” – sorolta.

Kézdialmás és Lemhény közös határkerülése

A valaha egy egyházközségbe tartozó Kézdialmás és Lemhény közösen tartják a húsvéti határkerülés szokását, mely során a feltámadás ünneplése mellett áldást kérnek a határra. „Almásból reggel 8 órakor indulnak templomi zászlókkal, Felső-, majd Alsólemhénybe zarándokolnak, majd 11.30 körül érnek vissza a kézdialmási templomhoz” – osztotta meg lapunkkal Reketes István, Kézdialmás polgármestere.

Háromszék Húsvét