Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

14:16

Két nap után ismét megközelíthető a Bilea-tó környéke

13:25

Új lebonyolítást tesztelnek a hokivébék alacsonyabb divízióiban

13:21

Sokoldalú gyümölcsünk: az alma

13:13

Csíkszeredában nemcsak adót emeltek, hanem Udvarhely mintájára még egyet visszavezettek

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Beköszönt az igazi tél: erős szél és havazás, a hegyekben hóviharok várhatók

Székelyföldön ismerős világutazó házába csapódott be egy BMW karácsony első napján

Gyanús ismétlődés: újabb egyházi ingatlan vált a lángok martalékává Kászonjakabfalván

Halálos tűzeset történt Hargita megyében: egy idős férfi életét vesztette

Kászonjakabfalvi tűzesetek: egy személyre terelődik a gyújtogatás gyanúja, de bizonyíték nincs

A határon túli magyarok elleni gyűlölettől várja Magyar Péter elhatárolódását Zsigmond Barna Pál

Készülnek a csíkszeredai Dracula Park tervei

Mutatjuk, hogy mennyi adót fognak fizetni a székelyudvarhelyiek

Egy kóbor kutya befogása 500 lejbe kerül Csíkszeredában, mégsem tolonganak a cégek az ajánlatra

Drasztikus adóemelés Marosvásárhelyen: megvonják a kedvezményeket a fogyatékkal élőktől

Szánozás és határkerülés Háromszéken

Háromszéken is éltetik a határkerülés szokása. Képünk illusztráció

Fotó: Tamás Attila

Háromszék két régiójában eltérő húsvéti szokások maradtak életben: Orbaiszéken a szánozás, Felsőháromszéken a határkerüléssel ünneplik a feltámadást, illetve kérnek áldást a határra.

Daczó-Hodor Barna

2023. április 08., 20:572023. április 08., 20:57

2023. április 08., 21:062023. április 08., 21:06

A szánozás ősi, esővarázsló szokásból ered, amelyet Székelyföldön csak két településen őriznek, egyik Szörcse, a másik Tamásfalva, fejtette ki lapunknak Biró Erika szörcsei lelkész. Hozzátette:

a múlt század elejéig visszanyúló népszokást 1944-ben beszüntették, ám a rendszerváltás után a két faluban újra életre keltették.

„Szörcse és Tamásfalva húsvéti szánozása hasonló, ám akadnak eltérések: Székelytamásfalván kizárólag a fiúk vesznek részt a szánozásban, míg Szörcsén a lányok is húzzák a szánt” – avatott be a népszokás részleteibe a lelkész.

Az idei szörcsei húsvéti szánozás „retro” lesz, osztotta meg lapunkkal Biró Erika.

Vízbevető hétfőn a 11 órai istentiszteletet követően a veterán szánozók indítják, majd a központban átadják a fiataloknak a szánt. Ugyanott lesz megtekinthető az általam készített, kézimunkákat és korábbi szánozásokat bemutató fotókollekció”

– ismertette.

A szánozás ősi, esővarázsló szokásból ered

Fotó: Székely Hírmondó

Mit takar a szánozás?

A fiatalok, a lovak megfelelői, egy fenyőágakkal díszített erdőlőszánt húznak, amelyen a cigánynak nevezett fiú ül. Így járják a falu utcáit, élükön a bekérővel és a zenészekkel, hátuk mögött a hajtóval, aki ostorral csattogtat. Ahol nyitott kaput találnak, bemennek, és rigmusokkal, húsvéti jókívánságokkal köszöntik a ház népét, majd kölnivel, vízzel locsolják őket”

– avatott be a részletekbe. Hozzátette: a porta lakói viszonzásképpen süteménnyel, üdítővel, pálinkával kínálják a szánozókat, emellett útravalót is adnak a csapatnak, amelyett a cigány vesz el. „A gazda kérésére elénekelik a kedvenc nótáját, illetve alkalmanként táncra is perdülnek” – sorolta.

Kézdialmás és Lemhény közös határkerülése

A valaha egy egyházközségbe tartozó Kézdialmás és Lemhény közösen tartják a húsvéti határkerülés szokását, mely során a feltámadás ünneplése mellett áldást kérnek a határra. „Almásból reggel 8 órakor indulnak templomi zászlókkal, Felső-, majd Alsólemhénybe zarándokolnak, majd 11.30 körül érnek vissza a kézdialmási templomhoz” – osztotta meg lapunkkal Reketes István, Kézdialmás polgármestere.

Háromszék Húsvét