
Nincs menekvés? Az áldozatok átmeneti elhelyezésére egyelőre nincs állami megoldás. Képünk illusztráció
Fotó: Veres Nándor
Szigorúbbá válik a családon belüli erőszakra vonatkozó törvény, miután a képviselőház elfogadta a jogszabály módosítására vonatkozó tervezetet. Hargita megyében leginkább elhelyezőközpontokra volna szükség, ahová az erőszak áldozatait elmenekíthetik, jelenleg ugyanis egyetlen államilag fenntartott védett ház sincs a megyében, az agresszió elszenvedőinek csak civil segítséggel tudnak átmeneti otthont találni.
2018. június 22., 14:162018. június 22., 14:16
A törvénymódosítás célja újradefiniálni a családon belüli erőszak, a nők elleni agresszió, illetve az áldozat fogalmát. A képviselőház által hétfőn elfogadott törvénymódosítás kötelezi a helyi közigazgatási intézményeket, illetve hatóságokat arra, hogy tájékoztató jellegű adatbázisokat készítsenek a családon belüli erőszak áldozatainak nyújtott szolgáltatásokról, a befogadóközpontokról, valamint más segítségnyújtási formákról, amelyeket az érintettek igénybe vehetnek.
Az előírás kiterjed a súlyos esetekben alkalmazott távoltartási végzésre is, továbbá egy olyan elektronikus rendszer létrehozására, amely lehetőséget teremt a távoltartási végzésben foglaltak betartásának ellenőrzésére. A családon belüli agresszió megelőzésében, illetve visszaszorításában érintett helyi és központi közigazgatási intézmények, valamint hatóságok kötelesek lesznek rendszeresen statisztikát készíteni a jelenségről, amelyet a nők és férfiak esélyegyenlőségét felügyelő országos ügynökség dolgoz majd fel.
Az a legnagyobb gond az ilyen statisztikákkal, hogy nem a családon belüli agresszió gyakoriságáról adnak információt, hanem arról, hogy ezeket az ügyeket hány esetben jelentették az érintettek – véli Elekes Zoltán, a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság vezetője. Elmondta, az igazgatóságnál két-három éve hoztak létre egy részleget, amelynek egyik fő tevékenysége az érintett intézmények és hatóságok közötti kommunikáció megteremtése és erősítése. Amíg ez nem létezett, addig gyakorlatilag nem volt információjuk a jelenségről, bejelentéseket is csak akkor kaptak, ha a családon belüli erőszak elszenvedője gyerek volt. Az osztály létrehozása és az együttműködések megteremtése óta
Elekes Zoltán örvendetesnek tartja, hogy szigorúbbá válik a vonatkozó törvény, ám reméli, hogy a pénzügyi hátteret is megteremtik hozzá. Jelenleg ugyanis
– tudtuk meg az intézmény vezetőjétől. Néhány éve volt ugyan egy állami kezdeményezés hasonló központok felépítésére, ám végül visszavonták az erről szóló rendeletet.
„Nagy szükség volna egy jól működő menedékhelyre a megyében, de szolgáltatási palettánkat is bővíteni kellene, erősíteni a tanácsadói tevékenységeinket. Emellett az agresszorokkal is kellene foglalkozni, terápiás kezelésre küldeni őket. Természetesen minél több szociális probléma kezelését, megoldását vállalja fel a társadalom, az annál több pénzbe kerül, ezekre azonban szükség van, ha egy civilizált világban akarunk élni és szeretnénk, hogy a mi életünk is nagyobb biztonságban legyen” – fogalmazott az igazgató a pénzügyi háttér szükségességéről.
Az igazgatóság adatai szerint nő a családi agresszióval kapcsolatos bejelentések száma Hargita megyében: tavaly 24 ilyen panaszt kaptak, idén viszont már év közepéig 32 bejelentést jegyeztek fel. Utóbbiak közül ugyan 21 volt igazolt családon belüli erőszak, ám a fennmaradó tizenegy között olyanok is vannak, amelyekben
Nagyon gyakori a családi agresszió, ez a tapasztalata Bihari Mártának, a székelyudvarhelyi Pro Femina Egyesület alapítójának is. A civil szervezet a veszélyeztetett nőknek nyújt segítséget,
Jelenleg elsősorban tanácsadást, szakember bevonását tudják biztosítani, súlyosabb esetben elkísérik a kórházba vagy a törvényszéki orvoshoz is az erőszak elszenvedőjét. Korábban vészhelyzet esetén saját otthonukba fogadták be őket, ám ez senkinek sem jó megoldás – mondta Bihari Márta. Az egyesületet
Témába vágó előadásokat is tartanak, ám tapasztalataik szerint ezekre leggyakrabban éppen az érintettek nem mennek el. Sokszor viszont a hatósági segítségkérés sem hoz megoldást, a rendőrség nem mehet be a lakásba, és amíg erre esetleg engedélyt kapnak, addigra elfajulhat az ügy, ezért fontos, hogy átmeneti elhelyezést tudjanak biztosítani az erőszak elszenvedőinek – magyarázta az egyesület vezetője.
Véget ért a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülése Bukarestben, a román sajtó pedig máris kiszivárogtatta, hogy mint kérhettek az amerikaiak a Konstanca megyei légibázissal kapcsolatban.
Huszonötezer lej értékben róttak ki pénzbírságot, és jelentős mennyiségű faanyagot koboztak el a Hargita megyei rendőrök egy keddi ellenőrzés alkalmával.
Gyergyószentmiklóson jogosítvány nélkül vezető, Székelykeresztúron pedig vezetéstől eltiltott sofőrt füleltek le kedden a rendőrök. Mindkettőjük ellen büntetőeljárás indult.
Noha csak egy-két banival, de szerdán is magasabb árakat függesztettek ki egyes székelyföldi kutaknál, mint ami volt kedden.
Traian Băsescu a közel-keleti események kapcsán kijelentette, hogy Nicușor Dan államfőnek és Romániának „gyorsan, halogatás és habozás nélkül kell cselekednie”, annál is inkább, mert a jelek szerint az USA-nak szüksége van a konstancai támaszpontra.
A tél folyamán kialakult úthibák, kisebb-nagyobb kátyúk javítását hidegaszfalttal végzik az országutakon Hargita megyében. A nagyobb javításokra várni kell, és mivel nincs még költségvetés, egyelőre nem lehet tudni, hogy mire lesz pénz.
Nicușor Dan államfő összehívta szerdára a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülését.
Meghalt egy katonai pilóta kedden a borceai légi támaszponton.
A csapadékmennyiséget tekintve az elmúlt öt év legjobb telén vagyunk túl, a környezeti adottságok jók a mezőgazdasági szezonkezdéshez. Gazdasági szempontból azonban ez már kevésbé mondható el, több okból sem.
A 2026-os költségvetés tervezetében a helyi közösségek fejlesztésére több mint 86,4 milliárd lejt irányoznak elő, 7,4 milliárd lejjel többet, mint 2025-ben, és ez az eddigi legnagyobb összeg, amit a helyi önkormányzatok támogatására szánnak.
szóljon hozzá!