Szakadék bruttó és nettó között: a bérek 40 százaléka az államnak megy

Ehhez nyilván nem szükségesek statisztikai adatok, elegendő, ha az alkalmazott egyszerű hármasszabállyal kiszámítja a bruttó és nettó – azaz a kézbe kapott – fizetése közötti különbség.

Mint a statisztikai hivatal közzétette,

Ezt azt is jelenti, hogy az alkalmazott csak a munkaadója által biztosított összeg 60 százalékával marad, miután levonják abból a különböző adó- és járulékterheket. Összehasonlításképpen a tíz, illetve az öt évvel ezelőtti helyzetet érdemes vizsgálni, hiszen számottevő különbségek figyelhetők meg. 2008-ban például a hazai bruttó átlagbér 1844 lej volt, a nettó 1361 lej, a két összeg közötti különbség pedig 483 lej, ami 73,8 százalékot jelent. Öt évvel ezelőtt, 2013-ban a bruttó átlagkereset 2219 lejre emelkedett, a nettó 1650 lejre, a bruttó és nettó közötti különbség pedig 569 lej volt, ez 74,3%-ot jelent.

Az adatok tehát azt mutatják, hogy miközben az említett években csak 25-26 százalékot vontak le az alkalmazottak béréből az állam javára, tavaly év végén már 40 százalékot. A különbség ráadásul gyorsabb ütemben nő az alacsony keresettel rendelkezők körében, mint a jobban megfizetett szakmák alkalmazottai esetében.

a Reinisfischer.com felmérése szerint. Mint ebben rámutattak, tavaly 409 euró (1922 lej) volt a bruttó, illetve 251 euró (1179 lej) a nettó legkisebb fizetés az országban, ennek következtében pedig az adó- és járulékterheket 38,63%-osra becsülték. Ezzel Románia első a bruttó és nettó minimálbér közötti különbség tekintetében, miközben az Európai Uniós átlag 16,41 százalék. A lista ellenkező oldalán szereplő Írországban a minimálbér mindössze 3,47%-a megy el adókra és illetékekre. Az adatokat a Revista-patronatelor.ro üzleti szakportál összeállítása alapján használtuk.