Romániai helyzetkép: a korai iskolaelhagyók aránya magas, a felsőfokú végzettséggel rendelkezőké alacsony

Eltérő életpályák. Sokan még a középiskolát sem fejezik be. Képünk illusztráció •  Fotó: Barabás Ákos

Eltérő életpályák. Sokan még a középiskolát sem fejezik be. Képünk illusztráció

Fotó: Barabás Ákos

Romániában a legmagasabb a korai iskolaelhagyók aránya, a felsőfokú végzettséggel rendelkező fiataloké pedig a legalacsonyabb az Eurostat friss elemzései szerint. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora szerint a jelenségnek számos oka van.

Iszlai Katalin

2022. május 28., 13:042022. május 28., 13:04

Két oktatással kapcsolatos elemzést is közzétett a napokban az Európai Unió Statisztikai Hivatala, az Eurostat: egyikben a felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatalok arányát vizsgálták a tagállamokban, a másikban pedig a korai iskolaelhagyókét. Utóbbi azoknak a 18 és 24 év közötti fiataloknak az arányát jelenti egy adott országban, akik nem rendelkeznek középfokú végzettséggel.

Románia mindkét elemzésben a legrosszabb eredményt érte el.

Messze a kitűzött céltól

Mint a kutatásokban részletezték, a korai iskolaelhagyás aránya csökkent azt elmúlt tíz évben az Európai Unióban, a 2011-es 13 százalékról 10 százalékra esett vissza tavaly. Szintén megfigyelhető, hogy a fiúk gyakrabban szakítják meg tanulmányaikat, mint a lányok (11 és 8 százalék). Tavaly Horvátországban volt a legalacsonyabb a korai iskolaelhagyás aránya (két százalék), majd Szlovénia, Görögország és Írország következnek a sorban (egyaránt három százalék). Ezzel szemben

az utolsó helyen álló Romániában jóval magasabb, 15 százalékos ez az arány.

Az EU tagállamai egyébként azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy 2030-ra uniós szinten 9 százalék alá csökkentsék a korai iskolaelhagyók arányát. Tizenhat tagállam már teljesítette a kitűzött célt erre a mutatóra vonatkozóan.

A másik elemzésből az derült ki, hogy az EU 25 és 34 év közötti fiataljainak 41 százaléka rendelkezett felsőfokú végzettséggel tavaly. Ebben a tekintetben még nagyobb különbség figyelhető meg a nemek között:

míg a nők 47 százaléka végzett főiskolát vagy egyetemet, a férfiaknál ez az arány csak 36 százalék.

A tagállamok rangsorában Luxemburg áll az első helyen, ahol a 25–34 év közöttiek 62,6 százaléka rendelkezett felsőfokú végzettséggel. Ezzel szemben a legalacsonyabb arányt Romániában (23,3 százalék), Olaszországban (28,3 százalék) és Magyarországon (32,9 százalék) jegyezték fel. Az EU-tagállamok ebben az esetben azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy 2030-ra 45 százalékra növeljék a 25–34 éves uniós lakosság körében a felsőfokú végzettségűek arányát. Az országok közel fele már teljesítette ezt a célkitűzést.

Nem tudnak, vagy nem akarnak

A felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatalok alacsony hazai aránya több tényező eredménye: vannak, akik beiratkoznak ugyan egyetemre, de időközben lemorzsolódnak, mások el sem kezdik a felsőfokú tanulmányokat, pedig megtehetnék, és vannak olyanok is, akiknek nincs lehetőségük, mert az érettségiig sem jutnak el – mutatott rá megkeresésünkre Tonk Márton, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) rektora. Az utóbbi kategóriába tartoznak a korai iskolaelhagyók, akik a középiskolát sem végzik el.

A jelenség hátterében számos körülmény közrejátszhat a rektor szerint, mint például a szociális háttér, a regionális viszony, az életmód és az életvitel, hiszen

vannak olyan családok, amelyekben nem a tudásból élnek meg a szülők, ezáltal pedig a gyerekek is olyan impulzusokat kapnak, hogy nem muszáj végigjárni az iskolát.

A második kategóriába tartoznak azok, akik a középiskola sikeres elvégzése ellenére nem szeretnék folytatni tanulmányaikat. „A statisztikai adatok szerint az Erdélyben magyarul érettségiző fiatalok 50–60 százaléka kerül be a felsőoktatásba, tehát csak valamivel több mint a fele. Persze nem lehet senkinek olyan illúziója, hogy a magyar fiatalok száz százalékban egyetemre mennek, de az 50–60 százalék alacsony. Arról nem készültek még komoly tanulmányok, hogy a szakiskolarendszer újraindulása óta mekkora azoknak a fiataloknak az aránya, akik az iskolapadból kikerülve be is állnak a munkaerőpiacra egy olyan szakmai tudással és végzettséggel, amellyel meg lehet alapozni egy életet. Ebből is látszik, hogy

nem muszáj mindenkinek bekerülni a felsőoktatásba, mert az nem egy egészséges társadalmi struktúra.

Van viszont az a réteg, amely nem is szakiskolát végzett, de mégsem akar egyetemre menni, ők a nettó veszteség a felsőoktatás szempontjából nézve” – részletezte a rektor.

Magas lemorzsolódási mutató

A harmadik kategóriába tartoznak azok a fiatalok, akik elkezdik egyetemi tanulmányaikat, de sohasem teszik le az államvizsgát. Ezt a jelenséget több ízben vizsgálták hazai szinten is a rektor szerint. Az egyik adatsorban például azt mérték, hogy egy adott egyetemi évben a beiratkozottak közül mennyien maradtak a rendszerben az adott év végén, és akkor mindössze 8–10 százalékos lemorzsolódást mértek. „Minden felsőoktatási intézmény álma lenne, ha ez valóban ilyen alacsony volna, a valóság viszont teljesen más.

Idézet
Amikor azt mérjük, hogy hányan fejezik be a tanulmányaikat egy adott szakon államvizsga által, akkor a lemorzsolódás jóval nagyobb, 35–40 százalékos,

és sok európai országnak hasonló a mutatója. Nemrég az országos kutatási ügynökség készített egy átfogó tanulmányt, amely 2015-–2016-tól kezdődően méri a jelenséget, tehát azokat vizsgálták, akik ezekben az években iratkoztak be egyetemre. Esetükben a lemorzsolódási mutató 43 százalékos volt, és nagyjából ez a reális szám Románia esetében” – húzta alá Tonk Márton. Hozzátette,

a lemorzsolódásnak számos oka van, és valószínű a bolognai rendszer bevezetésére vezethető vissza, illetve arra a vállalásra, hogy az uniós direktívák szerint folyamatosan növelni kell a felsőoktatást végzők arányát a tagállamokban.

Ennek az lett az eredménye, hogy általánosabb jellegűvé vált a felsőoktatás, mint korábban, azaz sokkal többen iratkoznak be az egyetemekre, mint 20–30 évvel ezelőtt.

„Ahhoz, hogy valaki hallgatóként teljesíteni tudjon, motivációban, hozzáállásban, felkészültségben és az ismeretek elsajátítására való készségben is szükségesek bizonyos feltételek. Akik kevesebb motivációval rendelkeznek vagy kevesebb tudást tudnak mozgósítani, kimaradhatnak a felsőoktatásból, így jön létre a lemorzsolódás. Ezt megelőzni elsődlegesen a felvételivel lehet, mert a statisztikák szerint

Idézet
ott, ahol komoly felvételi van, jellemzően alacsonyabbak a lemorzsolódási mutatók”

– zárta a rektor.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 08., kedd

Elmegy az ember kedve a nyaralástól: lesújtó állapotokat talált a fogyasztóvédelem a román tengerparton – videóval

„Háború utáni” és „siralmas” állapotok – maga a fogyasztóvédelem használja ezeket a leírásokat a tengerparti ellenőrzőakciójuk után.

Elmegy az ember kedve a nyaralástól: lesújtó állapotokat talált a fogyasztóvédelem a román tengerparton – videóval
2025. július 08., kedd

Közösség, élmények, nyelvek – három szó, ami jellemzi a Cetate Production támogatásával rendezett VitaMAG tábort

Július első hetében újból élményekben gazdag napokat tölthettek el a gyerekek a Zetavár Panzióban megrendezett VitaMAG táborban, amelyet, mint az elmúlt nyolc évben is, támogatóként segített a Cetate Production sátorgyár.

Közösség, élmények, nyelvek – három szó, ami jellemzi a Cetate Production támogatásával rendezett VitaMAG tábort
2025. július 08., kedd

Vízbe esett embert mentettek ki a tűzoltók Marosludason

Vízbe esett ember megmentésére riasztották a tűzoltókat Marosludason. Az eset a város szélén, az egykori üveggyár közelében található tónál történt – írja közleményében a Maros megyei tűzoltóság.

Vízbe esett embert mentettek ki a tűzoltók Marosludason
2025. július 08., kedd

A miniszterelnök elismerte, hogy Nicușor Dan nem akart áfát emelni

Nicușor Dan kérte, hogy ne legyen áfaemelés, de az államháztartás helyzetének elemzése után a kormány döntése az volt, hogy ezt meg kell lépni – jelentette ki hétfőn este Ilie Bolojan.

A miniszterelnök elismerte, hogy Nicușor Dan nem akart áfát emelni
2025. július 08., kedd

Lesz-e turista Korondon és Szovátán? Augusztus végén tisztábban fogunk látni

Egyelőre nehéz meghatározni, mekkora veszteséget okoz a parajdi bányakatasztrófa Korondon és Szovátán: előbbi település árusai 15-20 százalékos kiesést jósolnak, az üdülővárosban inkább a vakációs jegyek értékének csökkentése miatt aggódnak.

Lesz-e turista Korondon és Szovátán? Augusztus végén tisztábban fogunk látni
2025. július 07., hétfő

Bolojan: a végleges állású tanárok nem veszítik el a munkahelyüket, az ösztöndíjak nem szűnnek meg

Ilie Bolojan kijelentette, hogy a deficitcsökkentő intézkedések hatálybalépése után a végleges állású tanárok nem veszítik el a munkahelyüket, nem csökken a fizetésük, és nem szűnnek meg az ösztöndíjak sem, csupán átszervezik a

Bolojan: a végleges állású tanárok nem veszítik el a munkahelyüket, az ösztöndíjak nem szűnnek meg
2025. július 07., hétfő

Mintha nekimenne: autójával heccelte az útszéli medvét – videó

A Transzfogarason történt halálos medvetámadást követően számtalan reakció érkezett a közösségi oldalakat használók részéről.

Mintha nekimenne: autójával heccelte az útszéli medvét – videó
2025. július 07., hétfő

Különnyugdíj, kisebb államapparátus – részleteket osztott meg a miniszterelnök a második deficitcsökkentő csomagról

Ilie Bolojan miniszterlenök a képviselőház és a szenátus hétfő délutáni együttes ülésén kijelentette, hogy július végéig a második deficitcsökkentő csomaggal is a parlament elé járul, és ezek az intézkedések már a méltányosságra helyezik hangsúlyt.

Különnyugdíj, kisebb államapparátus – részleteket osztott meg a miniszterelnök a második deficitcsökkentő csomagról
2025. július 07., hétfő

Ez a kezdet – így értékelte Bolojan az első deficitcsökkentő csomagot

Vészhelyzetben hozott felelősségteljes döntésnek nevezte hétfőn délután a parlamentben Ilie Bolojan az első deficitcsökkentő csomagról szóló törvénytervezet beterjesztését.

Ez a kezdet – így értékelte Bolojan az első deficitcsökkentő csomagot
2025. július 07., hétfő

Csonka épület az óriáslepel mögött – eltűnőben a Bodok szálló

Napról napra kevesebb marad a sepsiszentgyörgyi városközpont egyik meghatározó épületéből. A valamikori Bodok szálló bontásával járó zaj és por az épület közelében levő vendéglátóegységek számára is megnehezíti a nyári szezont.

Csonka épület az óriáslepel mögött – eltűnőben a Bodok szálló