Eltérő életpályák. Sokan még a középiskolát sem fejezik be. Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
Romániában a legmagasabb a korai iskolaelhagyók aránya, a felsőfokú végzettséggel rendelkező fiataloké pedig a legalacsonyabb az Eurostat friss elemzései szerint. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora szerint a jelenségnek számos oka van.
2022. május 28., 13:042022. május 28., 13:04
Két oktatással kapcsolatos elemzést is közzétett a napokban az Európai Unió Statisztikai Hivatala, az Eurostat: egyikben a felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatalok arányát vizsgálták a tagállamokban, a másikban pedig a korai iskolaelhagyókét. Utóbbi azoknak a 18 és 24 év közötti fiataloknak az arányát jelenti egy adott országban, akik nem rendelkeznek középfokú végzettséggel.
Mint a kutatásokban részletezték, a korai iskolaelhagyás aránya csökkent azt elmúlt tíz évben az Európai Unióban, a 2011-es 13 százalékról 10 százalékra esett vissza tavaly. Szintén megfigyelhető, hogy a fiúk gyakrabban szakítják meg tanulmányaikat, mint a lányok (11 és 8 százalék). Tavaly Horvátországban volt a legalacsonyabb a korai iskolaelhagyás aránya (két százalék), majd Szlovénia, Görögország és Írország következnek a sorban (egyaránt három százalék). Ezzel szemben
Az EU tagállamai egyébként azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy 2030-ra uniós szinten 9 százalék alá csökkentsék a korai iskolaelhagyók arányát. Tizenhat tagállam már teljesítette a kitűzött célt erre a mutatóra vonatkozóan.
A másik elemzésből az derült ki, hogy az EU 25 és 34 év közötti fiataljainak 41 százaléka rendelkezett felsőfokú végzettséggel tavaly. Ebben a tekintetben még nagyobb különbség figyelhető meg a nemek között:
A tagállamok rangsorában Luxemburg áll az első helyen, ahol a 25–34 év közöttiek 62,6 százaléka rendelkezett felsőfokú végzettséggel. Ezzel szemben a legalacsonyabb arányt Romániában (23,3 százalék), Olaszországban (28,3 százalék) és Magyarországon (32,9 százalék) jegyezték fel. Az EU-tagállamok ebben az esetben azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy 2030-ra 45 százalékra növeljék a 25–34 éves uniós lakosság körében a felsőfokú végzettségűek arányát. Az országok közel fele már teljesítette ezt a célkitűzést.
A felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatalok alacsony hazai aránya több tényező eredménye: vannak, akik beiratkoznak ugyan egyetemre, de időközben lemorzsolódnak, mások el sem kezdik a felsőfokú tanulmányokat, pedig megtehetnék, és vannak olyanok is, akiknek nincs lehetőségük, mert az érettségiig sem jutnak el – mutatott rá megkeresésünkre Tonk Márton, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) rektora. Az utóbbi kategóriába tartoznak a korai iskolaelhagyók, akik a középiskolát sem végzik el.
A jelenség hátterében számos körülmény közrejátszhat a rektor szerint, mint például a szociális háttér, a regionális viszony, az életmód és az életvitel, hiszen
A második kategóriába tartoznak azok, akik a középiskola sikeres elvégzése ellenére nem szeretnék folytatni tanulmányaikat. „A statisztikai adatok szerint az Erdélyben magyarul érettségiző fiatalok 50–60 százaléka kerül be a felsőoktatásba, tehát csak valamivel több mint a fele. Persze nem lehet senkinek olyan illúziója, hogy a magyar fiatalok száz százalékban egyetemre mennek, de az 50–60 százalék alacsony. Arról nem készültek még komoly tanulmányok, hogy a szakiskolarendszer újraindulása óta mekkora azoknak a fiataloknak az aránya, akik az iskolapadból kikerülve be is állnak a munkaerőpiacra egy olyan szakmai tudással és végzettséggel, amellyel meg lehet alapozni egy életet. Ebből is látszik, hogy
Van viszont az a réteg, amely nem is szakiskolát végzett, de mégsem akar egyetemre menni, ők a nettó veszteség a felsőoktatás szempontjából nézve” – részletezte a rektor.
A harmadik kategóriába tartoznak azok a fiatalok, akik elkezdik egyetemi tanulmányaikat, de sohasem teszik le az államvizsgát. Ezt a jelenséget több ízben vizsgálták hazai szinten is a rektor szerint. Az egyik adatsorban például azt mérték, hogy egy adott egyetemi évben a beiratkozottak közül mennyien maradtak a rendszerben az adott év végén, és akkor mindössze 8–10 százalékos lemorzsolódást mértek. „Minden felsőoktatási intézmény álma lenne, ha ez valóban ilyen alacsony volna, a valóság viszont teljesen más.
és sok európai országnak hasonló a mutatója. Nemrég az országos kutatási ügynökség készített egy átfogó tanulmányt, amely 2015-–2016-tól kezdődően méri a jelenséget, tehát azokat vizsgálták, akik ezekben az években iratkoztak be egyetemre. Esetükben a lemorzsolódási mutató 43 százalékos volt, és nagyjából ez a reális szám Románia esetében” – húzta alá Tonk Márton. Hozzátette,
Ennek az lett az eredménye, hogy általánosabb jellegűvé vált a felsőoktatás, mint korábban, azaz sokkal többen iratkoznak be az egyetemekre, mint 20–30 évvel ezelőtt.
„Ahhoz, hogy valaki hallgatóként teljesíteni tudjon, motivációban, hozzáállásban, felkészültségben és az ismeretek elsajátítására való készségben is szükségesek bizonyos feltételek. Akik kevesebb motivációval rendelkeznek vagy kevesebb tudást tudnak mozgósítani, kimaradhatnak a felsőoktatásból, így jön létre a lemorzsolódás. Ezt megelőzni elsődlegesen a felvételivel lehet, mert a statisztikák szerint
– zárta a rektor.
Amikor 2004-ben először szervezte meg a Salamon Ernő Gimnázium a hagyományőrző napját még nem túl sokan, de a 2024-es kiadáson 514-ből 505 diák és a tanáraik is népviseletben érkeztek ez alkalomból az iskolába. A körtáncot az eső ellenére is eljárták.
Kiegészítette a csíkszeredai Városi Küldöttek Tanácsa (VKT) az RMDSZ-es önkormányzati képviselő-jelöltjeinek a listáját az előírások szerint 13 személyről 24 személyre. A bővítésről csütörtök délután döntöttek.
A gyergyószentmiklósi képviselő-testület új határozata egy eljárás kezdetét jelentheti, amelynek eredményeként érvényét veszti az a koncessziós szerződés, ami alapján a Monturist Kft. adminisztrálja a város területeit a Gyilkos-tó közelében.
Szőts Emil, az EMSZ polgármesterjelöltje arról érdeklődött a kézdivásárhelyi tanácsülésen, hogy „veszélyezteti-e a lakosságot radioaktív sugárzás”, többek között a „repülőgépes permetezést” is felhozva. A polgárvédelmi vezető konkrét adatokkal nyugtatott.
Az idei első negyedévben 97,1 milliárd lejes bevétele volt az országos adóhatóságnak (ANAF), 14,1 milliárd lejjel több, mint 2023 első három hónapjában – közölte csütörtökön a pénzügyminiszter.
Igazi kampány- vagy inkább balkáni hangulat alakult ki csütörtökön a marosvásárhelyi képviselő-testület ülésén, ahol a román ajkú képviselők egymást sértegetve próbálták bizonygatni, hogy ők a városért dolgoznak. A vita tárgya: költségvetés-kiigazítás.
Beiktatta a jelöltéghez szükséges iratcsomóját Danguly Ervin, aki harmadszor is függetlenként pályázza meg Gyergyószárhegy polgármesteri tisztségét.
Autóbusz és személygépkocsi ütközött össze Marosvásárhelyen, egy személy a roncsok közé szorult.
A Marosvásárhelyi Református Kollégium ad otthont a napokban zajló protestáns felekezetek országos tantárgyversenyének, amelyen 137 diák vesz részt. Hunyad megye kivételével minden erdélyi megye képviselteti magát a rangos eseményen.
Összesen egymillió lejt csoportosított át a székelyudvarhelyi önkormányzati képviselő-testület csütörtöki ülésén a Városi Sportklub kézilabdacsapatának, hogy indulhasson a Bölények Ligájában. A döntésnek ára van, hiszen így kevesebb pénz jut máshová.
szóljon hozzá!