Romániai helyzetkép: a korai iskolaelhagyók aránya magas, a felsőfokú végzettséggel rendelkezőké alacsony

Messze a kitűzött céltól

Mint a kutatásokban részletezték, a korai iskolaelhagyás aránya csökkent azt elmúlt tíz évben az Európai Unióban, a 2011-es 13 százalékról 10 százalékra esett vissza tavaly. Szintén megfigyelhető, hogy a fiúk gyakrabban szakítják meg tanulmányaikat, mint a lányok (11 és 8 százalék). Tavaly Horvátországban volt a legalacsonyabb a korai iskolaelhagyás aránya (két százalék), majd Szlovénia, Görögország és Írország következnek a sorban (egyaránt három százalék). Ezzel szemben

Az EU tagállamai egyébként azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy 2030-ra uniós szinten 9 százalék alá csökkentsék a korai iskolaelhagyók arányát. Tizenhat tagállam már teljesítette a kitűzött célt erre a mutatóra vonatkozóan.

A másik elemzésből az derült ki, hogy az EU 25 és 34 év közötti fiataljainak 41 százaléka rendelkezett felsőfokú végzettséggel tavaly. Ebben a tekintetben még nagyobb különbség figyelhető meg a nemek között:

A tagállamok rangsorában Luxemburg áll az első helyen, ahol a 25–34 év közöttiek 62,6 százaléka rendelkezett felsőfokú végzettséggel. Ezzel szemben a legalacsonyabb arányt Romániában (23,3 százalék), Olaszországban (28,3 százalék) és Magyarországon (32,9 százalék) jegyezték fel. Az EU-tagállamok ebben az esetben azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy 2030-ra 45 százalékra növeljék a 25–34 éves uniós lakosság körében a felsőfokú végzettségűek arányát. Az országok közel fele már teljesítette ezt a célkitűzést.

Nem tudnak, vagy nem akarnak

A felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatalok alacsony hazai aránya több tényező eredménye: vannak, akik beiratkoznak ugyan egyetemre, de időközben lemorzsolódnak, mások el sem kezdik a felsőfokú tanulmányokat, pedig megtehetnék, és vannak olyanok is, akiknek nincs lehetőségük, mert az érettségiig sem jutnak el – mutatott rá megkeresésünkre Tonk Márton, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) rektora. Az utóbbi kategóriába tartoznak a korai iskolaelhagyók, akik a középiskolát sem végzik el.

A jelenség hátterében számos körülmény közrejátszhat a rektor szerint, mint például a szociális háttér, a regionális viszony, az életmód és az életvitel, hiszen

A második kategóriába tartoznak azok, akik a középiskola sikeres elvégzése ellenére nem szeretnék folytatni tanulmányaikat. „A statisztikai adatok szerint az Erdélyben magyarul érettségiző fiatalok 50–60 százaléka kerül be a felsőoktatásba, tehát csak valamivel több mint a fele. Persze nem lehet senkinek olyan illúziója, hogy a magyar fiatalok száz százalékban egyetemre mennek, de az 50–60 százalék alacsony. Arról nem készültek még komoly tanulmányok, hogy a szakiskolarendszer újraindulása óta mekkora azoknak a fiataloknak az aránya, akik az iskolapadból kikerülve be is állnak a munkaerőpiacra egy olyan szakmai tudással és végzettséggel, amellyel meg lehet alapozni egy életet. Ebből is látszik, hogy

Van viszont az a réteg, amely nem is szakiskolát végzett, de mégsem akar egyetemre menni, ők a nettó veszteség a felsőoktatás szempontjából nézve” – részletezte a rektor.

Magas lemorzsolódási mutató

A harmadik kategóriába tartoznak azok a fiatalok, akik elkezdik egyetemi tanulmányaikat, de sohasem teszik le az államvizsgát. Ezt a jelenséget több ízben vizsgálták hazai szinten is a rektor szerint. Az egyik adatsorban például azt mérték, hogy egy adott egyetemi évben a beiratkozottak közül mennyien maradtak a rendszerben az adott év végén, és akkor mindössze 8–10 százalékos lemorzsolódást mértek. „Minden felsőoktatási intézmény álma lenne, ha ez valóban ilyen alacsony volna, a valóság viszont teljesen más.

és sok európai országnak hasonló a mutatója. Nemrég az országos kutatási ügynökség készített egy átfogó tanulmányt, amely 2015-–2016-tól kezdődően méri a jelenséget, tehát azokat vizsgálták, akik ezekben az években iratkoztak be egyetemre. Esetükben a lemorzsolódási mutató 43 százalékos volt, és nagyjából ez a reális szám Románia esetében” – húzta alá Tonk Márton. Hozzátette,

Ennek az lett az eredménye, hogy általánosabb jellegűvé vált a felsőoktatás, mint korábban, azaz sokkal többen iratkoznak be az egyetemekre, mint 20–30 évvel ezelőtt.

„Ahhoz, hogy valaki hallgatóként teljesíteni tudjon, motivációban, hozzáállásban, felkészültségben és az ismeretek elsajátítására való készségben is szükségesek bizonyos feltételek. Akik kevesebb motivációval rendelkeznek vagy kevesebb tudást tudnak mozgósítani, kimaradhatnak a felsőoktatásból, így jön létre a lemorzsolódás. Ezt megelőzni elsődlegesen a felvételivel lehet, mert a statisztikák szerint

– zárta a rektor.