Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

08:30

Kevesebb hulladék kerül az erdők szélére

08:23

2,5 milliárd euróról szóló kifizetési kérelem benyújtására készül a kormány

07:57

Erősödő ellenszélben a minőségi közoktatás

22:43

Gótikus látványvilággal kápráztat el az új Frankenstein-adaptáció

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Késelésbe torkollt egy vita, egy 47 éves férfi életét vesztette

Emberölési kísérlet miatt négy év letöltendőt kapott az ismert manele-énekes

Lángra lobbanó gázok, elbontott gátak és át nem vett munka a beszakadt parajdi sóbányánál – videóval

Tizenháromszor előzött a folytonos vonalon, két évig nem vezethet a marosvásárhelyi motoros – videóval

Nem taníthat a két diák felpofozása miatt feljelentett pedagógus

A román védelmi miniszter szerint Oroszország alig tudja tartani az ukrajnai frontot

Egy lépéssel közelebb az új Olt-híd építéséhez Csíkszereda nyugati kijáratánál

Körforgalmat alakítottak ki Csíkszentkirályon

Lángra lobbanó gázok, elbontott gátak és át nem vett munka a beszakadt parajdi sóbányánál – videóval

Tizenháromszor előzött a folytonos vonalon, két évig nem vezethet a marosvásárhelyi motoros – videóval

Rohamosan csökken a népesség

Románia népességének aggasztó csökkenése elsősorban a negatív természetes szaporulatnak tudható be. Kevés gyerek születik

Fotó: Thomas Campean

Január elsején 122 ezer emberrel kevesebb élt az országban, mint egy évvel korábban – derül ki az Országos Statisztikai Hivatal legfrissebb adataiból. Hargita megyében 2009 és 2016 között minden évben természetes fogyást regisztráltak: átlagban 218 fővel haltak meg többen, mint ahányan születtek. A népességcsökkenés a negatív természetes szaporulat mellett az elvándorlással magyarázható.

Iszlai Katalin

2017. szeptember 23., 21:532017. szeptember 23., 21:53

Románia népességének aggasztó csökkenése elsősorban a negatív természetes szaporulatnak tudható be, a másik fő ok pedig a migráció (többen távoznak hosszútávra külföldre, mint ahányan visszatérnek az országba) – derül ki az Országos Statisztikai Hivatal (INSSE) által nemrég közölt adatokból. E szerint 19,76 millió lakosa volt 2016 január elsején Romániának, ez azonban egy évvel később 19,63 millióra csökkent. Tulajdonképpen ez azt jelenti, hogy

idén az év első napján 122 ezer emberrel kevesebb élt az országban, mint egy évvel korábban.

Magukért beszélő számok

A statisztikai hivatal adatai szerint tavaly 68 061 fővel csökkent az ország lakossága a negatív természetes szaporulat következtében, azaz ennyivel többen hunytak el, mint ahányan születtek. Az elvándorlási mutató még rosszabb képet fest, az adatok szerint ugyanis tavaly

76 208 emberrel több döntött úgy, hogy külföldön folytatja az életét, mint ahányan hazatértek.

Az adatok szerint 71 371 férfi és 61 877 nő érkezett az országba (összesen 133 248), továbbá 116 095 férfi, és 93 361 nő (összesen 209 456) hagyta el hosszútávra (legalább egy évre) Romániát.

Emellett tavaly 22 807-en döntöttek úgy, hogy véglegesen elhagyják az országot, ebből a legtöbben a fővárosban éltek (3634), a sorban pedig Temes (1323), Iaşi (1289) és Brassó (934) megyék következnek.

Az ellenkező oldalon Kovászna megye az első (113), tehát az innen származók hagyták el legritkábban véglegesen az országot, majd Hargita (115) és Szilágy (132) megye következnek.

A legtöbben Spanyolországban (5361), Németországban (3959) és Olaszországban (3575) telepedtek le. Az adatokból továbbá kiderül, hogy a migráció által okozott probléma mellett az is hozzájárul a népesség csökkenéséhez, hogy a kivándorlók főleg a gyermekvállalás szempontjából fontos 25-29 év közötti korosztályból kerültek ki. A kedvezőtlen statisztikai adatok mellett azonban érdekességet is közöltek:

tavaly 1716 száz év feletti személy élt az országban, 509 férfi és 1207 nő.

Hargita megyében is hasonló

Az adatok szakmai értelmezésének céljából Bálint Gyöngyvért, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Kara Társadalomtudományi Tanszékének oktatóját, demográfiai szakértőt kerestük fel. A szociológusnak nem volt ismeretlen a téma, elmondása szerint több fórumon is olvasta az elmúlt hetekben, hogy az statisztikai hivatal augusztus 23.-i adatkiigazítását követően az ország év elejei lakónépessége 122 ezer fővel csökkent 2016-hoz képest.

Mint mondta, a csökkenés mértéke (2016-hoz képest 0,62%-os a csökkenés) kicsit magasabb, mint amit 2016-ban regisztráltak 2015-höz képest (0,58%-os csökkenés, azaz mínusz 115 228 fő), és jóval magasabb, megközelítőleg másfélszerese az ezt megelőző évinek (mínusz 77 547 fő).

A szakember szerint a lakónépességbeli fogyás mértéke Hargita megyére nézve is hasonló képet mutat: 1 940 fővel csökkent (0,63%-os) 2016-hoz képest, 2016-ban pedig 1 581 fővel csökkent (0,51%-os csökkenés) 2015-höz képest.

Az Országos Statisztikai Hivatal adatai szerint az ez évi csökkenés mind országos, mind megyei szinten elsősorban a városi lakosságot érinti, és valamivel nagyobb mértékben a férfiakat, mint a nőket.

Egy terület népességszáma, illetve ennek időbeli változása két demográfiai tényezőtől függ: egyrészt a természetes szaporodástól vagy fogyástól, másrészt a vándorlástól (migrációtól). A természetes szaporodás vagy fogyás nem más, mint az élve születések és az elhalálozások különbsége: ha többen születnek egy bizonyos területen egy adott időtartam alatt, mint ahányan meghalnak, természetes szaporodásról beszélünk, ha pedig kevesebben, akkor természetes fogyásról” – magyarázta az oktató.

A migráció kevésbé követhető

A migráció szintén kétkomponensű Bálint Gyöngyvér elmondása szerint: az oda(be)vándorlások és az el(ki)vándorlások különbségéből adódik.

Míg a születések és elhalálozások számát elég pontosan lehet regisztrálni, addig a migrációt, elsősorban a külföldre irányuló munkamigrációt sokkal kevésbé.

„Ha tehát csak a természetes szaporodást vagy fogyást nézzük, akkor azt látjuk, hogy

Hargita megyében 2009-2016 között minden évben természetes fogyást regisztráltak, átlagban 218,6 fővel haltak meg többen, mint ahányan születtek (-0,7‰). Romániára nézve ez a negatív érték sokkal magasabb, ugyanerre a periódusra az átlag -52 581,3 fő (-2,3‰).

Amennyiben az utolsó rendelkezésre álló év (2016) hivatalos adatait vesszük figyelembe (-410 fő természetes fogyás Hargita megyére és -66 523 fő Romániára vonatkoztatva), azt kell mondanunk, hogy

az idei népességcsökkenést Románia szintjén 50-60%-ban, Hargita megye szintjén pedig 20-30%-ban a természetes fogyás okozta, a többi pedig a hosszabb-rövidebb időtávú elvándorlás számlájára írható.

Azt is mondhatjuk tehát, hogy igaz az a közvélekedés, amely szerint a térség népességcsökkenésének első számú motorja az elvándorlás, amely egyértelmű összefüggést mutat a gazdasági-társadalmi folyamatokkal és az életminőséggel” – vonta le a következtetést az oktató.