Púp a polgármesterek hátára: kötelező kutyamenhelyet működtetniük

A jelenleg érvényben levő 2001-ből származó 155-ös kormányrendelet alapján a helyi önkormányzatokat kötelességük saját kutyamenhelyet létrehozni, ahol megfelelő személyzet biztosítja az ebek ellátását; a jogszabály arra is lehetőséget biztosít, hogy olyan szolgáltatóval kössenek szerződést az önkormányzatok, amely vállalja az állatok befogását és gondozását.

A vidéki önkormányzatok vezetői szerint a törvényhozás meggondolatlanul ruházta át a felelősséget az egyre alacsonyabb költségvetéssel rendelkező községekre anélkül, hogy pénzalapot vagy megfelelő mozgásteret biztosítana a kivitelezésre. A helyzet kapcsán Háromszék és Erdővidék községvezetőit kérdeztük.

Az épület vételára 23 ezer euró.

„Az önkormányzatokat súlyosan büntetik a kóbor kutyák miatt. Viszont egy menhelyet megépíteni és fenntartani képtelenség abban a helyzetben, ha közben nem engednek személyzetet alkalmazni, és a kiadást is korlátozzák” – mutatott rá a törvények visszásságaira a községvezető. Meggyőződése, hogy

„Végül egy szucsávai céghez fordultunk, de rettentő magasak voltak a költségek. Egyetlen kutya egyhavi ellátása 890 lejbe került volna. Ha harminc kutyáról kéne így gondoskodnunk, akkor pillanatok alatt elfogyna a hivatal pénze” – vázolta a helyzetet az elöljáró.

A szintén társuló Sepsikőröspatak vezetője, Kisgyörgy Sándor osztozik a maksai kollégája véleményével, pedig a községben nem találni túl sok otthontalan négylábút.

– magyarázta.

Gelencén is lesz menhely

A kézdi- és orbaiszéki településeken kóborló kutyákat a jövőben Gelencén fogják elhelyezni egy újonnan épülő menhelyen, amely területét már elő is készítette az önkormányzat. A menedék azonban több település, a Kézdi-Kovászna metropoliszövezetéhez tartozó községek összefogásának eredményeképpen jön létre. Ilyés Botond gelencei polgármester szerint szükség is van rá, ugyanis a környékbeli falvak nem tudnak együttműködést létrehozni a kézdivásárhelyi menhellyel, illetve nagyon nehéz találni olyan céget is, amellyel közreműködési szerződést lehetne kötni.

– jelentette ki a vezető.

Ilyés Botond állítja, hogy a gelencei menhely bőven elég lesz a környékbeli falvak gazdátlan kutyái számára, mert tapasztalata szerint faluhelyen is egyre jellemzőbbé válik a felelős állattartás. A többi állatnak viszont mindenképpen ideiglenes otthon szeretnének biztosítani, ezzel megfelelve a törvény által előírtaknak és az erkölcsi kötelességnek is. Az előzetes tervek szerint

Az övezethez összesen húsz Kézdivásárhely és Kovászna környéki település tartozik, Gábor Balázs, a Kézdi-Kovászna metropoliszövezet ügyvezető igazgatója szerint azonban nem mindegyikük vesz részt ebben a társulásban. „Csak azok érintettek, akiknél szükségeltetik a menhely, vagy nem kötött szerződést más céggel” – magyarázta. A részt venni kívánó községek száma a tárgyalások során állandóan változott, ezért az elnök szerint végleges listáról csak a tanácsi határozat elfogadása után számolhat majd be. A kóbor kutyák ügyében Kézdialmás vezetőjét is megkerestük, azonban Reketes István szűkszavú válaszában nem jelezte, hogy része volna a társulásnak, ugyanakkor a kézdivásárhelyi menhellyel való együttműködésen kívül nem igazán tudott felvázolni más jövőbeli tervet.

Ezzel kapcsolatban a nagyajtai elöljáró szerint már gyakorlati lépések is történtek. „Már a feladatfüzet is ki van dolgozva, a helyi tanács jóvá is hagyta, így most a közbeszerzési fázis következik” – részletezte Bihari Edőmér, aki tisztában van azzal, hogy csak ezután következik a java, mert

Imets Lajos, Vargyas polgármestere óvatosan nyilatkozott a témában, mondván, hogy egyelőre semmilyen konkrétumot nem tudnak felmutatni. Az erdővidéki falvak vezetői viszont egyetértenek abban, hogy alig-alig találni kóbor állatot az utcáikon, és az évek során nem volt példa arra, hogy legalább egyet be kellett volna fogni, vagy elszállítani a településről, mert veszélyt jelentett volna az emberre.