Pálhegyi Pál: szerettem tanítani

•  Fotó: Bodnár Arthur

Fotó: Bodnár Arthur

Idén nyugdíjba vonul a székelyudvarhelyi Kós Károly Szakközépiskola igazgatója, Pálhegyi Pál, aki 17 éve vezeti a tanintézményt. Közel 40 éves pályafutása során több ezer diákot oktatott a filozófia szakon végzett tanár, igazgatóként pedig komoly eredményeket ért el az általa vezetett iskolában. Elmondása szerint voltak nehéz pillanatok pályafutása során, de mindig arra törekedett, hogy az iskolában jó hangulat uralkodjék.

Pál Gábor

2010. június 23., 10:012010. június 23., 10:01

2010. június 23., 10:292010. június 23., 10:29

•  Fotó: Bodnár Arthur Galéria

Fotó: Bodnár Arthur

A mátisfalvi származású, 64 éves iskolaigazgató több évtizede tevékenykedett a tanügy szolgálatában. Tanított három udvarhelyi iskolában is, és végül a Kós Károly Szakközépiskolánál kötött ki, ahol 1990 nyarán aligazgató lett, majd két és fél évvel később megkapta az igazgatói posztot. Néhány, pályafutásával kapcsolatos kérdéssel kerestük meg Pálhegyi urat.

- Miért lett ön tanár?

- A legszebb szakma, amit magamnak el tudtam képzelni. Ugyanis próbálkoztam egyébbel fiatal koromban, s váltottam, mert úgy láttam, hogy nekem ez a testhezállóbb. Nincs anyagi vonzata, de annál több az erkölcsi. 30 éves osztálytalálkozón voltam az elmúlt szombaton osztályfőnökként, s nagyon jól esett, ahogyan volt tanítványaim munkámat, akkori viszonyulásomat méltatták. Filozófiaegyetemet végeztem, ezért sok esztendőn át társadalomtudományokat tanítottam, sok évfolyamon több ezer tanítványom volt. Közülük nagyon sokat még a mai napig is név szerint ismerek, és nagy-nagy szeretettel gondolok rájuk. Tanárként mindig fiatalok között van az ember, fiatalos gondokkal találkozik, így szükségszerűen az következik, hogy a tanárnak is fiatalosnak kell lennie. Úgy érzem, hogy 64 évesen fiatalosan hagyom abba a munkát. Szerettem tanítani.

- Mire törekedett igazgatóként?

- Az volt a fő célom, hogy az iskolában nyugodt légkört, jó értelembe vett jó hangulatot teremtsek, hogy kollégáim jó kedvvel menjenek órára. Az ellenőrzések és az óralátogatások nagyon divatosak voltak, és sajnos még mindig azok maradtak, de kollégáimnak mindig azt mondtam, az igazi tanfelügyelők, az igazi igazgatók ott ülnek a padokban. Mindig a gyerekek ellenőrzik legszigorúbban a tanárt.

- Milyen véleménye van a mai iskolákról, a tanügyről?

- Nagyon megváltozott. Ez a változás a következők köré csoportosítható: különösen az infrastruktúra köré fejlődött, az információáramlás nagyon felgyorsult, a számítógép és egyebek nagyon rányomják bélyegüket a mai tanügyre. A tanulók is nagyon megváltoztak, egészen másak, mint az én diákkoromban, ezért sokszor elmarasztaló vélemények is hangzanak el róluk, pedig ez a másság természetes. Ha nem ilyenek lennének, hanem olyanok, mint ezelőtt 50 esztendővel, biztosan nem tudnának érvényesülni, kiszorulnának a társadalom peremére. Egy másik változás, hogy a tanári társadalom is átalakult, véleményem szerint jó irányba. Megoszlanak a vélemények a fiatal kollegákról, de nekem elég nagy tapasztalatom van ahhoz, hogy azt mondjam: a változás jó irányú. Nagyon sok

•  Fotó: Bodnár Arthur Galéria

Fotó: Bodnár Arthur

jól felkészült, pedagógusi munkára alkalmas fiatal dolgozik az iskolákban. Meglehet, hogy az utóbbi tíz évben gyengült a pedagógusok társadalmi tekintélye, de remélem, ez csak pillanatnyi jelenség. A tudásra mindig szükség van, ez pedig az iskola nélkül nem létezik. Az iskola milyensége ugyanakkor függ a pedagógusoktól – a történelem folyamán, és mai napig is, az iskolák az ott tanító tanároktól lettek híresek.

- Melyek voltak a legkönnyebb és legnehezebb pillanatok iskolaigazgatóként?

- A ’90-es évek második felében még a Matrița gyárhoz tartoztunk, nem volt hőközpontunk, és mindenki fagyoskodott, majdnem három éven keresztül – akkor nagyon tönkrementem idegileg. De bevezettük a gázt, és megoldódtak a problémák. Talán a legszebb pillanatokat az iskola névadó ünnepségén éltem át, 1994-ben. Emlékszem, meghívtuk Benkő Samut, a legnagyobb Kós Károly-élettörténészt. Csodálatos volt az az ünnepség.

- Hogyan jellemezné a mai Kós Károly Szakközépiskolát?

- Az iskola a ’89-es változás előtt a fémiparba és az elektromos szakmába képzett szakembereket. A Matrița gyárhoz tartoztunk, hivatalos nevünk a 2-es számú ipari líceum volt. 1994-ben változtattuk meg nevét Kós Károly Szakközépiskolára. Ezzel a ’89-es rendszerváltozással a nagyipar összeomlott, a nagy iskolák válságba jutottak, mint ahogyan a mienk is, és változtatni kellett. Nagyon jól haladtunk az informatika terén, de az iskolastruktúrát át kellett szervezni, így közgazdasági líceum lettünk, melyre Székelyudvarhelynek és környékének mindig szüksége lesz. Az útkeresés kapcsán sok vita volt, hogy jó irányba haladunk-e, vagy sem, de azt hiszem, jól döntöttünk. Erre az a magyarázat, hogy jelenleg az aktív lakosság azon a téren dolgozik, ahova mi is képezzük a szakembereket, a szolgáltatásban. Nagyon jó körülményeket tudtunk teremteni az iskolában, országos szinten is nívós, az egyik legjobban felszerelt tanintézmény lettünk.

- Mit hagy hátra?

- Egy jó iskolát, jó közösséget és egy jó vezetőséget. Aki átveszi helyemet, egy nagyon jól képzett szakember, Végh Jenő tanár úr tíz évig helyettesem volt. Az utóbbi években nagyon sokat segített munkámban. Ezért ennek az iskolának biztos van jövője. Azt gondolom, nyugdíjba vonulásommal nem lezárul egy szakasz ebben a tanintézményben, hanem tovább fog haladni, amit együtt elkezdtünk, és biztosan szép eredményei lesznek. Ezt azért is merem állítani, mert ismerem azokat, akik vezetni fogják az iskolát.

- Mit fog kezdeni a nyugdíjba vonulás után?

- Az élet mindenképp elmúlik, a fontos az, hogy pozitív értékek szolgálatában teljen el. Egyelőre nem szeretnék az iskolától teljesen elszakadni, egy bizonyos ideig visszajárnék. Mátisfalva a szülőfalum, melyet itt úgy ismernek, mint a világ vége – mert nem lehet tovább menni a faluból –, de nekem a világ közepe. Nekem az otthon Mátisfalván van: amikor azt mondom, megyek haza, akkor Mátisfalvára megyek, pedig itt élek Udvarhelyen fél évszázada. Megvan a szülői házunk ott, s bár még nem szeretnék elköltözni teljesen, mindenképpen többet fogok hazamenni. Mátisfalva számomra egy Radnóti Miklós-idézettel jellemezhető: „S ha néha lábamhoz térdepel egy-egy bokor, nevét is, virágát is tudom”.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. szeptember 15., hétfő

Fényes nappal ment be a medve Székelyudvarhelyre, órákba került elkergetni

Fényes nappal ment be a medve a székelyudvarhelyi háztartások közé, ezért hétfőn este lezárták a Rét utcát. Két órát tartott, amire sikerült elkergetni a nagyvadat. A hatóságok munkáját nehezítette, hogy egy bokros területen bújt el az egyed.

Fényes nappal ment be a medve Székelyudvarhelyre, órákba került elkergetni
2025. szeptember 15., hétfő

Vízszünet és útlezárások várhatók több székelyudvarhelyi utcában

Vízelvétellel és útlezárással járó munkálatokat végez a Harvíz több szombatfalvi utcában is hétfőn.

Vízszünet és útlezárások várhatók több székelyudvarhelyi utcában
2025. szeptember 14., vasárnap

Az egyik legnépszerűbb játszóteret hozzák rendbe Székelyudvarhelyen

Új és feljavított játékelemek, valamint biztonságos környezet várja a gyerekeket hamarosan Székelyudvarhely egyik „legforgalmasabb” játszóterén. A munkálatok két héten belül befejeződnek.

Az egyik legnépszerűbb játszóteret hozzák rendbe Székelyudvarhelyen
2025. szeptember 14., vasárnap

Új harangokat öntenek a kápolnásfalusi templomnak

Több mint másfél évszázad után egy repedés miatt elnémult a kápolnásfalusi katolikus templom egyik legrégebbi harangja, ezért a közösség összefogásával újakat öntenek.

Új harangokat öntenek a kápolnásfalusi templomnak
2025. szeptember 12., péntek

Népviseletben ünnepel a Sóvidék Kibéden

Felvonulással, istentisztelettel, népviseleti bemutatókkal és kulturális műsorral zajlik a VII. Sóvidék Népviseletben rendezvény szeptember 20-án Kibéden, ahol egész nap színes programok várják a közösséget.

Népviseletben ünnepel a Sóvidék Kibéden
Népviseletben ünnepel a Sóvidék Kibéden
2025. szeptember 12., péntek

Népviseletben ünnepel a Sóvidék Kibéden

2025. szeptember 11., csütörtök

Az unitárius közösség központjává válik Szejkefürdő

Úrvacsoraosztással és koszorúzással, gyereksátorral és lelki programokkal várják az érdeklődőket szeptember 13-án, szombaton a Szejkefürdői Unitárius Találkozón, amelynek idei mottója: „Itt vagyok, engem küldj!”

Az unitárius közösség központjává válik Szejkefürdő
2025. szeptember 10., szerda

Ismét meghosszabbították a vészhelyzetet Parajdon

A helyi vészhelyzeti bizottság szerdán újabb 30 nappal meghosszabbította a vészhelyzetet Parajdon – számolt be a Hargita megyei prefektúra.

Ismét meghosszabbították a vészhelyzetet Parajdon
2025. szeptember 10., szerda

Bezár a székelyudvarhelyi városi strand

Véget ér a strandolás időszaka Székelyudvarhelyen: szeptember 14-én, vasárnap bezár a városi strand.

Bezár a székelyudvarhelyi városi strand
Bezár a székelyudvarhelyi városi strand
2025. szeptember 10., szerda

Bezár a székelyudvarhelyi városi strand

2025. szeptember 09., kedd

Életveszélyes iskolaépület miatt online zajlik az oktatás

Egyelőre online oktatással kezdődött el tanév a székelyudvarhelyi Eötvös József Szakközépiskola diákjainak, miután veszélyessé nyilvánították a tanintézmény főépületét. Abban bíznak, hogy átmenetileg bentlakásukban szervezhetik meg a tanórákat.

Életveszélyes iskolaépület miatt online zajlik az oktatás
2025. szeptember 09., kedd

Délutánig vízhiányra kell számítani Székelyudvarhely számos háztartásában

Meghibásodás miatt több városrészben és utcában szünetel a vízellátás kedden Székelyudvarhelyen – közölte a polgármesteri hivatal. A szolgáltatás újraindulására délután lehet számítani.

Délutánig vízhiányra kell számítani Székelyudvarhely számos háztartásában