Világnap az öngyilkosság ellen

Fotó: Zsók Enikő

Szeptember 10-e az öngyilkosság elleni harc világnapja. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) tavalyi statisztikai adatai szerint évente egymillió ember követ el öngyilkosságot. Romániában az elmúlt években olyan mértékben megnőtt az öngyilkosságok száma, hogy meghaladta a közúti balesetek áldozatainak arányát is. A világszervezet adatai szerint a legtöbb öngyilkosság Litvániában, Oroszországban és Németországban történik.

Zsók Enikő

2011. szeptember 08., 12:412011. szeptember 08., 12:41

2011. szeptember 08., 13:062011. szeptember 08., 13:06

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

A Kovászna Megyei Közegészségügyi Igazgatóság statisztikai adatai szerint 2007-ben 47 öngyilkosságot jegyeztek, amiből 36 férfi és 9 nő; a férfiak közül 9 eset a 45–54 évesek köréből való – áll a közegészségügyi igazgatóság közleményében. 2008-ban 57 esetet regisztráltak, ebből 50 férfi és 7 nő, 15 férfi 45–54 éves korcsoportú. Hasonló volt a helyzet 2009-ben is, amikor 46 esetet jegyeztek, ebből 40 férfi és 6 nő, a férfiak közül pedig tíz 45–54 év közötti. Összehasonlítva a közúti balesetek áldozatainak arányával, általában évente 10 esetet jegyeztek, jelentős növekedést 2007-től lehetett észlelni.

Ami az öngyilkossági kísérleteket illeti, szintén jelentős növekedés történt 2010–2011 között, 2010-ben egy fél év alatt 52 esetet regisztráltak, amelyből 39 nő és 13 férfi. Előtte, 2009-ben összesen 79 eset volt (44 nő, 35 férfi) 2008-ban 75 (45 nő, 30 férfi), a 2007-es esztendőben pedig 69 (43 nő, 26 férfi). 2011-ben eddig – az augusztusi hónapot is beleértve – összesen 88 öngyilkossági kísérlet volt, ebből 29-et férfi követett el, közülük pedig 25 a 35–44 éves korcsoportból való.

A mentális betegség napjaink egyik legkomolyabb egészségügyi és társadalmi kihívása, amely egyaránt kiemelt szerepet kap az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az Európai Unió népegészségügyi programjában is.

Napjainkban világméretet öltő probléma, hogy a rossz mentális egészség társadalmi kirekesztés és megbélyegzés forrása is egyben. Emellett a mentális betegségek óriási gazdasági költséget jelentenek: némely becslések szerint ez az EU GDP-jének 3–4 százalékát is eléri. A neuropszichiátriai zavarok felelősek a fogyatékosságok egyharmadáért, a kórházi ellátási költségek 15 százalékáért, a gyógyszerköltségek közel egynegyedéért és a szociális munkások terhelésének feléért.