Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

08:49

Az idei tél leghidegebb napja: mínusz 21 fok alatt Csíkszereda és Gyergyóalfalu

08:37

Akik védelmezik, és akik magukra hagyják a kutyákat a téli, fagyos időben

23:22

Átgázolt a lengyeleken: magabiztos győzelemmel kezdte az Eb-t a magyar válogatott

22:22

Gólzápor a fővárosban, Galacon nyert a Sapientia

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Holtan találtak egy fiatalembert egy vendéglő padlásterében

Megszólalt a kormány a megemelt adók ügyében

Közel 550 sofőr jogosítvány nélkül kezdi a hetet

Gyilkosságot jelentett be egy fiú, de a rendőrség hiába mozgósított nagy erőket

A világ túlsó végén fogták el a két legkeresettebb román bűnöző közül az egyiket

Kelemen Hunor az adóemelésről: nem találtunk más megoldást, elnézést kell kérnünk mindenkitől

Megvan a magyarországi országgyűlési választások időpontja

Antal Árpád: rossz volt a döntések alkalmazásának sorrendje, de az adóemelés elkerülhetetlen lépés volt

Adófizetői kedv Székelyudvarhelyen: „kevesebb úgysem lesz, de több még lehet”

Rohamosan emelkednek az állami költségvetési intézmények tartozásai

Nyári házszentelés és búcsú lesz hétvégén Barátostelepen

A barátostelepi Kármelhegyi Boldogasszony kápolna. Archív

Fotó: Kristó Róbert

Hétvégén tartják a Tarkő-hegységben fekvő Barátostelepen a Kármelhegyi Boldogasszony-napi búcsút. A kis hegyi település a történelmi Erdély része, közigazgatásilag azonban Neamţ megyéhez csatolták, egyházilag a Gyulafehérvári Érsekséghez tartozik.

Dobos László

2024. július 11., 17:412024. július 11., 17:41

Hargita, Bákó és Neamţ megye osztozik jelenleg a Keleti-Kárpátok Tarkő-hegységében fekvő, a történelmi Erdélyhez tartozó Barátostelepen. A nagyvilágtól elzárt, festői szépségű tanyavilágon minden évben nagy ünnepet ülnek július középen.

Július 14-én van Kármelhegyi Boldogasszony napja, az ehhez a naphoz legközelebb eső hétvégén tartják a kápolna búcsúját, és hagyományosan a búcsú alkalmával zajló házszentelést.

Barátostelep, a többségben csángó-magyarok lakta kis hegyi település Erdély része. A falu szélén haladt át 1918 előtt, illetve 1940 és 1944 között a magyar–román határ. A vámház romjai még ma is láthatók, de a múlt század első felében, egészen az 1960-as évekig Neamț megye felől keskeny nyomtávú, a fakitermelést szolgáló kisvasút is működött. Jelenleg közigazgatásilag Neamţ megyéhez tartozik, vallási szempontból pedig a Gyulafehérvári Egyházmegye része, a gyimesbükki plébánia filiája. A plébániától erdei úton 30 km-re van.

Salamon József gyimesbükki plébános a templomban kihirdette, majd a közösségi médiában is felhívást intézett, hogy minden érdeklődőt szeretettel vár a szombati barátosi búcsúra, illetve a pénteken reggel 8 órakor kezdődő gyalogos zarándoklatra.

Házszentelés Barátosban

Fotó: Kristó Róbert

„Szeretettel várunk Barátosra a július 13-án, szombaton 11 órakor kezdődő búcsús szentmisére. Péntek reggel 8 órakor indulunk gyalog, Eperjesen át, Hosszúhavas irányában. Magyarbarátos (Barátostelep, Brateșul unguresc) a gyimesbükki római katolikus plébánia filiája. Kápolnáját Kármelhegyi Boldogasszony tiszteletére szentelték, és azt a telket, ahol a kápolna épült gyimesfelsőloki Tudora Péter adományozta az egyháznak.

Barátrosra eljutni a legrövidebben gyalog és szekérrel a Gyimesbükk – Bálványos – Aranyostető – Rakottyás – Sikló útvonalon lehet, autóval pedig a Békási szorost elhagyva Tarkő nevű településnél is fellehet jönni a Brateşul Românesc településen keresztül.

Barátoson 1900-es évek első felében iskola is működött. Később, az elszigeteltség miatt az emberek Gyimesbükkbe, Hidegségre és más településekre húzódtak. Érdekessége a falucskának, hogy jelenleg három megye – Hargita, Bákó és Neamţ – határa szeli át. A búcsús szentmise előtt lesz a hagyományos házszentelés. A gyimesbükkiek, a helyiek segítségével az elmúlt években egy 5 méteres faragott keresztet állítottak fel a térség legmagasabb pontján, az 1555 m magas Hosszú-havason. Erre a béke szót vésték fel magyar, latin, román és német nyelven. A hegygerincen mindkét világháborúban jelentős harcok zajlottak, számos német és magyar katona esett el. A háborúban elesett katonák emlékére, és az itt lakók oltalmára a hosszúhavasi kereszt nyújtson védelmet és reményt. Maradjon a szeretet és béke eszköze a Kárpátok és az itt élők fölött” – írta Salamon József.

Csemeteültetvény Barátosban. A felvétel az 1930-as években készült

Fotó: Salamon József

Barátostelep házai és kalibái több száz méterre épültek egymástól, az erdők és kaszálók a felcsíki települések második határrészei voltak. Az erdőket visszakapták a tulajdonosok, a kaszálók és legelők nagy részét azonban felhagyták eredeti tulajdonosaik. A Kis- és Nagy-Barátos patakok összefolyásánál kialakult, a bakancsos turisták számára igazi csemegét jelentő tanyavilágon nincs térerő, üzlet, villanyáram. Barátos környéke nagyon gazdag gyógynövényekben, lehet – többek között – epret, málnát és áfonyát szedni, gombászni, az esztenákról pedig sajtot, túrót vásárolni. A helybeliek élelmiszer-szükségletüket a 14 km-re fekvő Románbarátosról (Brateş, Brateşul Românesc vagy Gura Brateşului) szerzik be, vagy saját háztájaikban állítják elő.

Gyimesek