Végéhez közeledik a csíkszeredai Erőss Zsolt Aréna felújítása, amelyet tavaly októberben kezdtek el. A sportolók is nemsokára visszatérhetnek, elsőként a teremfoci Román Kupa négyes döntőjét rendezik a csarnokban, igaz, székek még nem lesznek a lelátókon.
2020. március 05., 22:002020. március 05., 22:00
Fotó: Gábos Albin
Végéhez közeledik a csíkszeredai Erőss Zsolt Aréna felújítása, amelyet tavaly októberben kezdtek el. A sportolók is nemsokára visszatérhetnek, elsőként a teremfoci Román Kupa négyes döntőjét rendezik a csarnokban, igaz, székek még nem lesznek a lelátókon.
2020. március 05., 22:002020. március 05., 22:00
Kívül-belül megújult az Erőss Zsolt Aréna. Felújítás 13 év után
Fotó: Gábos Albin
A beázás volt az egyik legnagyobb probléma a 2007-ben elkészült, és 2013-ban Erőss Zsolt Arénává elnevezett csíkszeredai városi sportcsarnoknál, amelynek építési költségeit fele-fele arányban fedezte a város és a kormány. Nemcsak a főbejárat feletti terasz engedte át a csapadékot, áztatva az álmennyezetet, a vakolatot, de a jegypénztárt és az egyik mosdót is, a félkör alakú tetőről lefolyó esővíz elvezetése sem volt megfelelően megoldva, így az az épület lábazatát rongálta.
Ugyanakkor, mint Ráduly Róbert Kálmán polgármester a csütörtöki építőtelep-látogatáson elmesélte, a csarnok belső helyiségeiben levő kritikus pontoknál az alkalmazottaknak vedrekkel kellett felfogniuk a becsorgó vizet egy-egy nagyobb esőzéskor. Kérdésünkre, hogy a terasz vízelvezetését miképp tervezték, Albert Sándor csíkszeredai főépítész, aki akkor a csarnok tervezője volt, azt mondta, a terasz padlója lemezborítást kapott volna a terv szerint, elvezetve a vizet a lefolyóhoz, de ez végül ismeretlen okokból nem készült el.
Fotó: Gábos Albin
A felújításra nemcsak a beázás kiküszöbölése, hanem az igénybevétel és az épület utólagos mozgása, helyezkedése miatt is szükség volt, ez utóbbinak tulajdonítható például a belső terek csempézett burkolatának rongálódása is. Mint Ráduly emlékeztetett, nem rajtuk múlt, hogy a 3,5 millió lejbe kerülő felújítást ősszel és télen kellett végezni, és emiatt a sporttevékenység is szünetelt a csarnokban – ők nyári időszakra terveztek, de nem jelentkezett kivitelező, ezért késett a kezdés. A polgármester felidézte azt is, hogy amikor először lett városvezető (2004-ben), Csíkszeredának ez volt az egyetlen készülő projektje, a kivitelezés pedig le volt állva, mert az építő jelentős költségnöveléssel számolt, amit a város elutasított, és innen kellett tovább folytatni.
Fotó: Gábos Albin
Kívülről a leglátványosabb a korábbi nyitott terasz átalakulása, amely zárt térré vált, tetővel és hőszigetelt nyílászárókkal, de a betonból készült födémet is meg kellett erősíteni. Új esőcsatorna-rendszer készült, nemcsak magasabb szinten, hanem alul is felfogva és elvezetve a vizet az épülettől, a csarnok körül pedig kőlapokkal burkolt járda van. A tetőt borító lemezek meghibásodott elemeit is kicserélték.
Fotó: Gábos Albin
Belül a földszint kivételével a padlócsempéket mindenütt PVC-burkolatra cserélték, ugyanez került a lelátókra is. A lelátók lépcsőit is újra kellett szintezni, mivel a lépcsőfokok különböző magasságúak voltak – ismertette Vigh Ádám, a felújítást kivitelező Tectum Company Rt. igazgatója. Felújítások voltak a mosdókban, az öltözőkben, a falakat mindenütt újrafestették, a korábbi világítótesteket korszerű, nagyobb fényerőt biztosító LED-es égőkre cserélték ki.
A játéktér padlóját újracsiszolták, festették és lakkozták, a fa tetőszerkezetet pedig tűzvédelmi céllal és kártevők ellen is lekezelték. A játéktérre vezető nyugati bejáratot úgy választották ketté, hogy a lelátóra vezető részt le tudják zárni.
– ez újabb 500 ezer lejes kiadást jelent.
Az új székek viszont egyelőre még hiányoznak, mert a megvásárlásukhoz szükséges közbeszerzési eljárás eredményét két ajánlattevő cég megóvta. Ezért a március 14–15-ei futsal Román Kupa négyes döntőjén, amelyet a csarnokban rendeznek, a székeket nélkülözni kell, a nézők pedig vagy állva, vagy esetleg otthonról hozott párnán ülve követhetik a mérkőzéseket.
Fotó: Gábos Albin
Továbbra is marad az 1200 ülőhely – ezzel kapcsolatban Ráduly tréfálkozva jegyezte meg,
Jelenleg csak a fedett terasz belső kialakítását kell még elvégezni, de ezt csak a jövő hétvégi sportesemény után végzik el.
Fotó: Gábos Albin
Fotó: Gábos Albin
Fotó: Gábos Albin
Fotó: Gábos Albin
Fotó: Gábos Albin
Fotó: Gábos Albin
Fotó: Gábos Albin
Ködképződésre és jegesedésre figyelmeztető előrejelzést bocsátott ki hétfőn reggel az ország nagy részére a meteorológiai szolgálat.
A Sepsiszentgyörgyi Helyi Rendőrség szigorított ellenőrzésekkel lép fel a buszmegállókban és taxihelyeken parkolókkal szemben. A tilosban állomásozók bírságra számíthatnak, az intézkedés célja a tömegközlekedés zavartalan működésének biztosítása.
Ha a vakációs időszakra is levonják a tanügyi bérekből a társadalombiztosítási hozzájárulásokat, akkor a vakáció idejére is jár az oktatásban dolgozóknak az ételjegy – erre hivatkozva indított sikeres pereket az állam ellen a tanügyi szakszervezet.
A teljesítménykényszertől a testképzavarokig, a válás okozta problémáktól a környezeti változásokból eredő feszültségekig rendkívül széles azoknak a problémáknak a skálája, amellyel a gyermekek az iskolai tanácsadókhoz kerülnek vagy fordulnak.
A Tarisznyás Márton Múzeumban január 15-ig tekinthető meg a Szárhegyi Művésztelep fennállásának 50. évfordulója tiszteletére létrejött kiállítás. Az alkotótábor mára a magyar kultúra szerves részévé vált – hangzott el a szombati megnyitón.
Immár a negyedik éve biztatja a városi önkormányzat a sepsiszentgyörgyi iskolásokat és óvodásokat arra, hogy karácsonyi témájú rajzokat küldjenek be, melyekkel majd „átfestik” a Tamási Áron Színház épületét.
Magyarországi és lengyelországi résztvevőkkel közösen tartanak szakmai napokat a csíkszeredai Angyalkert óvodában november 18-22. között. A programok során új pedagógiai módszereket is megismerhetnek az érdeklődök.
Tűz ütött ki egy rögtönzött faház-komplexumnál szombaton késő este Segesváron, több mint három építményben, mintegy 250 négyzetméteren pusztítottak a lángok, mire megfékezték a tűzoltók.
Az 1944-es átállásról tartott előadást Benkő Levente történész. Előadása fókuszában a magyarellenes intézkedések és megszólalások kaptak hangot, illetve a székelyföldi foglyok sorsát ismertette.
Erdei iskolát hoznának létre, ahol a természet szeretetére nevelhetik a gyerekeket, ezért is szervezte meg a Szentegyházi Közbirtokossági Egyesület és a Szentegyházi Nagycsaládosok Egyesülete a Kárpát-medencei Erdőpedagógiai Konferenciát és Szemlét.
1 hozzászólás