– szögezte le Antal Árpád Sepsiszentgyörgy polgármestere arra vonatkozó kérdésünkre, hogy évek óta miért nincs eszköz Dan Tanasă vagy a Kovászna, Hargita, Maros Megyei Románok Civil Fóruma ellen, holott feljelentések, perek tucatjaival próbálják ellehetetleníteni a székelyföldi önkormányzatok munkáját, a magyar nyelv és szimbólumok használatát.

A székelyföldi RMDSZ-es politikus rámutatott, a napokban az alkotmánybíróság is kimondta, a titkosszolgálatok állítottak össze bűnvádi iratcsomókat azok ellen, akiket kényelmetlennek tartottak a rendszer szempontjából.

Egyértelmű, a rendszer abban érdekelt, hogy mindig legyenek provokátorok, akik azon dolgoznak, hogy a diszkomfortérzetünket növeljék” – részletezte az elöljáró. Hangsúlyozta, erre soha nincs bizonyíték, hiszen nem nyilvános, kik kapnak fizetést a titkosszolgálatoktól, de ha nem így lenne, egyszerűen le lehetne álltani a provokátorokat, feljelentőket.

Arra is kitért, hogy minden jogállamban a parlament felügyeli a titkosszolgálatokat, rendszertanilag ez Romániában is így van, ám sokszor felmerült a gyanú, hogy valójában a titkosszolgálatokat felügyelő parlamenti bizottságon keresztül a döntéshozók munkáját befolyásolják.

hiszen ha világosak, egyértelműek a szabályok, akkor pontosan kimutatható, hogy betartjuk vagy sem. Viszont, ha a törvények szubjektívek, többféleképpen értelmezhetők, mindig lehetőséget biztosít a rendszernek, hogy leszámoljon azokkal, akiket nem tud „megemészteni”.

„Már a kommunizmusban is ez volt a módszer, befoglaltak a büntetőtörvénykönyvbe három olyan cikkelyt, ami alapján a kommunistaelleneseket könnyen le lehetett szerelni. Akkor is a független igazságszolgáltatás döntött, mint ahogy most is a bíróság mondta ki a kézdivásárhelyi fiúkról, hogy terroristák” – fogalmazta meg Antal Árpád. Szerinte

a francia közigazgatási és államigazgatási rendszert akarták átvenni, de egy kicsit „románosítva”, ez tulajdonképpen lebénította a törvényhozást, az államapparátust. A 2001-es alkotmánymódosításig minden törvényt mind a két háznak meg kellett szavaznia, ha egy vessző eltérés volt a két változatban, akkor egyeztető bizottságot kellett létrehozni. A módosítás döntő kamarákat határoz meg, így viszont előfordul, hogy a döntő kamara által elfogadott változat köszönőviszonyban sincs az eredeti tervezettel, és akkor az alkotmánybíróság kimondja, hogy megváltoztatták a törvény szellemiségét.

A törvény szellemisége pedig mindig szubjektív – szögezte le Antal Árpád. Párhuzamként említette, hogy például Magyarországon világos és átlátható, hogy hol vannak a hatalmi központok, melyek a hatáskörök, Romániában viszont ez nem egyértelmű, így robbanhatnak ki a parlament és az államelnöki hivatal közötti viták, a paloták közötti harc pedig tovább gyengíti ezeket, így a döntéseket már nem a politikusok, hanem a láthatatlan erők hozzák meg. „Ebből a megközelítésből kimondható, hogy

A provokátorokkal, feljelentőkkel együtt kell élnünk, s csak abban bízhatunk, hogy egyszer megváltozik a rendszer” – szögezte le Antal Árpád.