Nem érdemes félvállról venni a fogápolást, mert az egészségünkre is kihathat, ha nem figyelünk erre

„Vannak olyan genetikai elváltozások, amelyek következtében a fogazat károsodhat, viszont ez nem általánosan jellemző” – hangsúlyozta. Hozzátette, idős korban gyakran bebarnulnak és elkopnak a fogak, de ez sem jár feltétlenül fogvesztéssel.

A szájüregi állapot számos kórral (szív- és érrendszeri problémák, tüdő- és cukorbetegség) összefüggésbe hozható, egy szakember a fogak állapotából is fel tudja fedezni ezeket. A legnyilvánvalóbb előnye a megfelelő fogápolásnak a fájdalom és a kényelmetlenségek elkerülése, azonban

– tette hozzá.

„A kemény és közepes erősségű fogkefét az elefántnak sem ajánlanám” – fogalmazott Lukács Helga-Erika.

A megfelelő fogkefe kiválasztása után annak helyes használatát is fontos elsajátítani. Az előadó elmondta, hogy

„Ha nem fejtünk ki akkora erőt, akkor valóban nem annyira hatékony a fogtisztítás, ám ezt hosszabb ideig tartó, 4–5 perces mosással tudjuk kompenzálni” – húzta alá.

Mint mondta, bár sok ember előszeretettel használja az előre-hátra, illetve a fel-le irányú dörzsölést, ezek kifejezetten károsak a fogakra és az ínyre.

– ismertette a fogorvos, hozzátéve, hogy így sokkal hatékonyabb fogmosást érhetünk el, eltávolítva fogak és az íny közé bekerülő lepedéket is.

– vélekedett. Hozzátette, elegendő egy borsószemnyi fogkrémet tenni a kefére, a nagyobb mennyiség nem eredményez jobb tisztulást, ugyanakkor hatékony fogfehérítést csak a fogorvos tud végezni.

Ne feledkezzünk meg a fogselyemről!

A fogorvos hangsúlyozta, hogy a fogmosás mellett fontos a fogközök tisztítása is, ami fogselyem segítségével lehetséges. „Fogselyem használata nélkül sajnos semmit nem ér a fogmosás” – emelte ki a szakember, hangsúlyozva, hogy

Mint mondta, a kereskedelemben ma már kaphatók pálcikára kifeszített fogselymek is, amelyek olcsók, és könnyedén használhatók, így bárki számára elérhetőek.

A szájvizek kapcsán úgy vélekedett, használatuk nem indokolt, de ha mégis szükségét érezzük, akkor alkoholmentest válasszunk, mivel

Hozzátette, hogy a szájvíz nem helyettesíti a fogmosást, mivel csupán a lepedéknek egy kis hányadát tudja eltávolítani.

– hívta fel a figyelmet, kiemelve, hogy az ilyen gondok megelőzése érdekében ajánlott legalább hathavonta ellátogatni a fogorvoshoz, akkor is, ha nincs semmilyen panaszunk.

A fogszuvasodás megelőzésében szerepet játszanak az egészséges étkezési szokások is, ugyanis amit a táplálékkal beviszünk a szervezetünkbe, a szájüregben fellelhető baktériumoknak is táplálékul szolgál. A folyamat során sav képződik, ami kimarja a fogzománc felületét, idővel pedig lyukak kialakulásához vezet – mondta Lukács Helga-Erika.

Érvelése szerint mindenféle táplálék káros kisebb-nagyobb mértékben a fogakra, különösen a savas ételek, de étkezés után mégsem ajánlott az azonnali fogmosás.

– emelte ki.

„A nyál folyamatosan átmosásban tartja a szájüreget, és bár nem helyettesíti a fogmosást, egy részét a lepedéken folyamatosan lemossa, kitisztítja a szájüregből.

– magyarázta.

Az előadó a dohányzás kapcsán elmondta, hogy

A túl kemény rágógumi szintén káros lehet, elsősorban fogfájást és állkapocs-ízületi problémákat okozhat, a cukormentes rágó azonban nagyon jó hatással van a fogak tisztulására, ugyanis beindítja a nyáltermelést.

Várandósság idején ugyanis nem minden esetben adható érzéstelenítő, így egy rossz fog kezelése vagy kihúzása rendkívül fájdalmas lehet, ugyanakkor a magzat is veszélybe kerülhet. „Ha hanyagolom, szuvas fogakkal, fájdalom közepette jelenek meg a fogorvosnál, fenntartok a szervezetemben egy olyan gyulladást, ami a méhlepényen keresztül elérheti a magzatot, és genetikai problémákhoz, koraszüléshez, alacsony súllyal születéshez vezethet” – figyelmeztetett.

Végezetül elmondta, hogy

„A tejfogakat kezeljük, egyrészt azért, hogy megóvjuk a gyereket a fogszuvasodás okozta fájdalomtól, másrészt a fogak lecserélődése 12–13 éves korra lezárul, vagyis addig nem lehet szó fogszabályozásról” – magyarázta Lukács Helga-Erika, majd az előadás végén a közönség kérdéseire válaszolt.