Fotó: Dimény Árpád István
Hamarosan befejezik a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum felújítását, melynek eredményeképpen a Kós Károly által tervezett épületegyüttesben egy, a 21. század igényeinek megfelelő intézmény nyitja újra kapuit újragondolt, korszerűsített kiállítóterekkel, modern restaurátor-műhelyekkel és újonnan kialakított múzeumpedagógiai terekkel. A terv az, hogy minél több gyereket bevonzzanak a foglalkozásokra. Minderről, illetve az intézmény jövőbeli szerepéről Vargha Mihály igazgatóval beszélgettünk.
2023. február 17., 19:552023. február 17., 19:55
„Jól haladnak a munkálatok, hamarosan hivatalosan is átvesszük az épületet, ezt követően pedig bő félévre lesz szükségünk, amíg visszaköltözünk. A terveink szerint október végén, november elején fogjuk a szalagot elvágni, addig is Lábasházban működik tovább a múzeum. A kiköltözésünk óta, 2019-től ott folytatjuk a szakmai munkát, a kiállításoktól a könyvbemutatókig, illetve koncertekig.
– értékelt Vargha Mihály.
A cél pedig az évi látogatószám megduplázása, ami korántsem lehetetlen az igazgató szerint, hiszen a koronavírus-járvány alatt a Lábasházban számos stratégiát kidolgoztak arra vonatkozóan, hogy hogyan hirdessék még hatékonyabban a megyében, illetve a megyén kívül a tevékenységeiket. Egyébként a látogatószám növekedése a pályázat egyik teljesítendő feltétele. Mint ismeretes,
„A célcsoportokat is bővítenünk kell, a jó példákat már évek óta tanuljuk a kitűnő magyar múzeumoktól, minden évben ott vagyunk a magyar múzeumigazgatók országos szimpóziumán, Visegrádon, ahol rengeteget lehet tanulni, és a kapcsolatépítés szempontjából is fontos. Többek között egy ilyen szakmai kapcsolatnak köszönhetően kaptuk meg a Magyar Néprajzi Múzeumtól az úgynevezett brandkönyvet, ami alapul szolgált a dizájnerünknek” – részletezte az igazgató.
Vargha Mihály, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója
Fotó: Henning János
Nem költöznek ki a Lábasházból azután sem, miután megnyílik a nagymúzeum, ahová csak a régészet, történelem, néprajz tartalmak kerülnek vissza. Azért döntöttek így, mert
Ősszel egy Gábor Áron-kiállítással adják meg az esemény rangját, amely az igazgató meglátása szerint „remélhetőleg minden eddigi várakozást felül fog múlni.”
„Az eddigi tárgyközpontú és tradicionális kiállítási rendet egy picit felrúgjuk, nagyobb hangsúlyt kapnak a multimédiás technikák.
– fogalmazott Vargha Mihály.
Fotó: Dimény Árpád István
Más, „titkokat” is megtudtunk a még lakat alatt álló intézmény felújításáról. Például azt, hogy a múzeum földszintjén található egy katolikus szentély, amely sokáig raktárként működött, néhány éve kapta vissza eredeti rendeltetését. Ezt a református Kós Károly azért építette, hogy az erdélyi felekezetek közti barátságot, egymásra figyelést jelképezze, és most sikerült visszaállítani, kibővíteni. Az igazgató elárulta, hogy
Az épület első emeletét 2024-ben nyitják meg, ennek fénypontja a díszterem lesz, ahol Bartók Béla 1924-ben koncertezett, és történetesen ennek 100. évfordulója lesz, a tervek szerint a korabeli műsorfüzetben szereplő műveket fogják eljátszani neves, magyar és román művészek. A múzeum felső szintje viszont csak 2025-ben lesz látogatható.
Fotó: Dimény Árpád István
„A felújítás után logikusabb elrendezést kaptak a termek, egy példát mondok: a könyvtárunk három helyszínen volt, ezt tömbösítettük, ilyen megoldásoknak köszönhetően 30 százalékkal megnőtt a kiállítási felületünk” – újságolta az intézményvezető.
– fejtette ki a múzeumigazgató.
Fotó: Dimény Árpád István
Mindezek fölött a múzeumkert, a park esetében a leglátványosabb a megújulás: azon túl, hogy közel 10 ezer új növényt ültetnek el, térvilágítás, egyedi villanyoszlopok, beépített öntözőberendezés, játszótér, új, a környezetbe beolvadó színpad, modern, és nem tájidegen női és férfi mosdók dicsérik Herczeg Ágnes tervező munkáját. És ha a pályázatuk nyer, mert a Kovászna megyei önkormányzat már elkészíttette a megvalósíthatósági tanulmányt, a szomszédos 40 ár területen, a romkertben fog felépülni az irodáknak, az ajándékboltnak, további restaurátor-műhelyeknek is otthont adó új épület.
Fotó: Dimény Árpád István
Öt ember, köztük két kiskorú halt meg hétfő reggel a Suceava megyei Cumpărătura település közelében bekövetkezett közúti balesetben – közölte a katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
A román nyelv és irodalom vizsgával kezdődik hétfőn az idei nyári érettségi írásbeli szakasza az ország 477 vizsgaközpontjában.
A feljegyzések szerint 1579. július 25-én a Csíkban hullott kőeső „házakot, istállókat törött le, lovat, disznót, barmot ölt meg…, és az tavaszi vetést mind elveré”.
Eseménydús hetet zárhat Kézdivásárhely, amelynek terei ezreket láttak vendégül a hétvégén. A szombat esti pörgés vasárnap is folyatódik: helyi zenészek ismerős dalokkal, magyarországi előadók slágerekkel búcsúztatják a hat napja tartó mulatságot.
Az élet fontosságát hangsúlyozták a gyergyószentmiklósi FeltöltŐ keresztény zenefesztivál idei résztvevői. Az esti koncerteken több ezren vettek részt, ugyanakkor a tematikus előadásokon is rendre megteltek a helyek.
Végzetes szekérbalesetet szenvedett szombaton reggel egy újtusnádi idős férfi egy erdős területen. A helyszínre érkező hegyimentők már nem tudtak segíteni rajta.
A Marosvásárhelyi Napok 27. kiadása keretében minden este népszerű magyar és román énekesek és együttesek lépnek közönség elé.
Lakóházakba tört be a víz szombaton este a környéken tombolt felhőszakadás után. Egy személy a mentők ellátására szorult.
Mozgalmasan zajlott a szombat a kézdivásárhelyi városnapokon: a délelőtti gasztronómiai rendezvényen ízletes ételek, a vásártéren utcazenészek vonzották a látogatókat. Este fokozódik a hangulat, a Kalapács fogja „felrobbantani” a színpadot.
Nem hiába kapta a Megmozdít mottót az idei Udvarhely Napok: a rendezvény alkalmával valóban megmozdult a város apraja-nagyja. Fotókon mutatjuk az első két nap néhány eseményét.
szóljon hozzá!![Hozzászólások](https://szekelyhon.ro/template/szekelyhon_new/images/dropdown.svg)