1990. március 25–26-án Csíkszeredában, a mai Sapientia egyetem épületében alakult meg a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) azzal a céllal, hogy a románai magyar újságírók érdekképviseleti szervezete legyen. Hétvégén Gyergyószáerhegyen a 20. évfordulóját ünnepelte az egyesület.
2010. május 30., 17:352010. május 30., 17:35
A május 28–30. közötti MÚRE-találkozó egyik csúcspontja volt a szombat esti gála, amellyel az egyesület 20. évfordulóját ünnepelte. A rendezvénynek a gyergyószárhegyi kastély ódon falai adtak otthont.
Többek közt felszólalt az egyesület legelső elnöke, az azóta nyugdíjas Hecser Zoltán. Az ünnepélyes pillanatban azért elmondta, az alapításkor többen voltak jelen, mint most a 20. évfordulón, hiszen annak idején 108 lelkes sajtós jelenlétében hozták létre az érdekvédelmi szervezetet. „Voltunk, vagyunk, leszünk” – foglalta össze Benedek Elek szavait idézve Hecser Zoltán.
Ezen az ünnepségen adták át a Veszely Károly-díjat is, amelyet már negyedik alkalommal ad át a MÚRE és a Magyar Köztársaság bukaresti kulturális intézetének sepsiszentgyörgyi kulturális koordinációs központja (MKKK). Ez évben is egy szerkesztőség és egy újságíró kapta az elismerést sajtószabadság gyakorlásáért. Az általunk talán kevésbé ismert hetilap, a Bányavidéki Új Szó szerkesztősége vehette át a díjat, azért mert a szerkesztőség tagjai példás helytállással informálják a máramarosi magyar olvasókat.
Veszely Károly-díjat kapott még Benkő Levente újságíró, őt a közelmúlt feltárásáért tüntették ki. „Az újságíró mindig a múltat tárja fel, a jó újságíró pedig azért, hogy hasznosítsa azt a jövő számára. A tegnap feltárásához nem kell nagy bátorság, de a közelmúltat kutatni még mindig nagy szó nálunk. Ezt vállalta fel Benkő Levente” – mondta a díj átadásakor a Brassói Lapok főszerkesztője, Ambrus Attila.
A díjat Veszely brassói káplánról nevezték el, aki 1849-ben kapott megbízatást Bem tábornoktól, hogy alapítson lapot. Így lett a Brassói Lapok első főszerkesztője. Ezért a tevékenységéért a szabadságharc leverése után halálra ítélték, Róma közbenjárására azonban kegyelemben részesült. A későbbiekben is lapszerkesztőként, egyháztörténészként fejtett ki jelentős munkásságot.
Főleg ingatlanok jogi helyzetéről szóló határozattervezetek kerültek a gyergyószentmiklósi képviselő-testület áprilisi rendes ülésének napirendjére. Emellett új projektekkel kapcsolatban is előreléptek, másokról azonban lemondtak.
Gyergyószék egyik legmélyebb gyökerű húsvéti hagyománya a határkerülés. Ezt idén is megszervezik húsvét vasárnapján. Elsősorban lovas rendezvény ez, de szívesen látnak bárkit, érkezzen bármilyen közlekedési eszközzel is a határkeresztekhez.
Kigyulladt egy tömbház tetőzete vasárnap délután Maroshévízen. A tűzoltók időben kimenekítették a lakókat, és sikerült megakadályozniuk a lángok továbbterjedését.
Folyamatosan gyarapodó hagyomány, hogy húsvét közeledtével tojásfa díszíti Gyergyószentmiklós főterét. Idén már 2642 darabot akasztottak az ágakra.
Gyergyóalfaluban és Borzonton a víz- és szennyvízhálózat bővítését és korszerűsítését kezdték el, egyidőben több helyszínen zajlik a munka. Az üdülőövezetben legalább 250 ingatlanhoz jut el a közművesítés, de Alfalu csatornarendszere is korszerűbb lesz.
Gyergyószentmiklóson több utcában is felszólítást kaptak a lakók, hogy legkésőbb június 30-ig csatlakozzanak az új vízhálózatra. A szolgáltató ugyanis fokozatosan lezárja a régi, nagy veszteséggel működő rendszert.
Több teherautó is vesztegel a Libánon, a havazás következtében ugyanis nehezen járható az ott átvezető 138-as megyei út.
Visszavonták a múlt héten elfogadott költségvetést Gyergyószentmiklóson, ezért szerdán ismét szavaztak a büdzséről. A nem mindennapi lépés oka technikai jellegű volt.
Egy 87 éves idős néni került bajba hétfőn, aki lakásában lett rosszul, ahol egyedül él. A gyergyószentmiklósi hivatásos tűzoltók gyors beavatkozásukkal megmentették.
Félsávos, illetve a teljes útlezárások is lesznek az elkövetkező napokban a Gyergyóremetén található vasútátkelőknél – közli a polgármesteri hivatal.