Messze még a győzelem a marosvásárhelyi kétnyelvűségért folytatott küzdelemben

Elsőként a határozatok ellen a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma nyújtott be panaszt, kérve a két dokumentum visszavonását. Ez nem történt meg. Decemberben Lucian Goga prefektus és jogászai vették górcső alá a határozatokat és döntettek úgy, hogy azok nem felelnek meg a törvényes előírásoknak. Többek között

Átiratban kérték a marosvásárhelyi önkormányzatot, hogy vonja vissza azokat. A két párt azonban nem vonta vissza az elfogadott határozatokat.

A Vásárhelyi Hírlap érdeklődésére Kali István, a marosvásárhelyi RMDSZ ügyvezetője elmondta, hogy a prefektúra megtámadta a közigazgatósági bíróságon az RMDSZ által benyújtott határozatot, és amíg hivatalos ítélet nem születik az ügyben, addig a határozat fel van függesztve. Kalitól azt is megtudtuk, hogy az első tárgyalás időpontját március 6-ára tűzték ki, s az RMDSZ egyelőre nem döntötte el, hogy belép-e a perbe.

– jelentette ki. Amennyiben az RMDSZ nem lép be a perbe, a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezéséről szóló RMDSZ-es határozatot a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal jogászai, vagy a hivatal által megfogadott ügyvéd fogja védni.

A Szabad Emberek Pártjának határozatát is megtámadta a prefektus, de hétfőn Hermann Mark Cristian még nem tudta, hogy kitűzték-e a tárgyalás időpontját vagy sem.

– részletezte a képviselő.

A törvény azonban csak a településnevek és az intézménynevek többnyelvű kiírásának a kötelezettségét írja elő, az utcanevekről nem rendelkezik.

Románia azonban 2008-ban olyan formában ratifikálta az Európai Kisebbségi és Regionális Nyelvek Chartáját, amelyben vállalta, hogy a hagyományos kisebbségi helyneveket is használja, amelyek mellett – szükség esetén – a hivatalos elnevezéseket is feltünteti. A charta szakértői a 2012-ben készített Románia-jelentésben külön kitértek arra, hogy a helynevek alatt nemcsak a településnevek értendőek. Konkrét példaként említették, hogy nem elégséges az utcák román megnevezése után odaírni a magyar „utca” szót, az utca nevét is ki kell írni a kisebbség nyelvén.

A CEMO igazgatója, Szigeti Enikő nemrég a Krónikának azt nyilatkozta, hogy a prefektúrák azért támadják meg sorozatosan a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezésére vonatkozó tanácsi határozatokat, mert nem egyértelmű az utcanévtáblákra vonatkozó szabályozás. A prefektúra által,

s míg végleges döntés nem születik, addig a helyi költségvetésben a táblák kihelyezésére jóváhagyott pénzösszeget nincs mire felhasználni.