
Fotó: Haáz Vince
Március hatodikán lesz az első tárgyalás abban a perben, amelyben a prefektúra az RMDSZ kétnyelvű utcanévtáblákra vonatkozó városi tanácsi határozatának érvénytelenítését kérte. A megszavazott határozatot a bíróságon a polgármesteri hivatal jogásza, ügyvédje védi. A városi költségvetésbe belefoglalták a táblák megrendelésére és kihelyezésére szükséges pénzt, de úgy tűnik erre idén sem kerülhet sor.
2018. február 21., 15:072018. február 21., 15:07
Tavaly a marosvásárhelyi önkormányzat két, a kétnyelvű utcanévtáblákra vonatkozó határozatot fogadott el. Egyiket az RMDSZ nyújtotta be és a hivatalos utcanévjegyzék kétnyelvűsítését írja elő, a másikat, amely a más városokban is alkalmazott kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezését szavatolta, a Szabad Emberek Pártja nyújtotta be.
Elsőként a határozatok ellen a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma nyújtott be panaszt, kérve a két dokumentum visszavonását. Ez nem történt meg. Decemberben Lucian Goga prefektus és jogászai vették górcső alá a határozatokat és döntettek úgy, hogy azok nem felelnek meg a törvényes előírásoknak. Többek között
Átiratban kérték a marosvásárhelyi önkormányzatot, hogy vonja vissza azokat. A két párt azonban nem vonta vissza az elfogadott határozatokat.
A Vásárhelyi Hírlap érdeklődésére Kali István, a marosvásárhelyi RMDSZ ügyvezetője elmondta, hogy a prefektúra megtámadta a közigazgatósági bíróságon az RMDSZ által benyújtott határozatot, és amíg hivatalos ítélet nem születik az ügyben, addig a határozat fel van függesztve. Kalitól azt is megtudtuk, hogy az első tárgyalás időpontját március 6-ára tűzték ki, s az RMDSZ egyelőre nem döntötte el, hogy belép-e a perbe.
– jelentette ki. Amennyiben az RMDSZ nem lép be a perbe, a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezéséről szóló RMDSZ-es határozatot a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal jogászai, vagy a hivatal által megfogadott ügyvéd fogja védni.
A Szabad Emberek Pártjának határozatát is megtámadta a prefektus, de hétfőn Hermann Mark Cristian még nem tudta, hogy kitűzték-e a tárgyalás időpontját vagy sem.
– részletezte a képviselő.
Fotó: Haáz Vince
A marosvásárhelyi önkormányzat már 2008-ban elfogadta, majd több ízben módosította a kétnyelvű utcanévtáblákról szóló határozatát. De valódi kétnyelvű táblákat azóta sem helyeztek ki. 2014-ben sikerként könyvelte el a marosvásárhelyi RMDSZ vezetősége, hogy sikerült pár magyar utcanévtáblát is kihelyezni, elsősorban azokat, amelyeket magyar történelmi személyiségekről neveztek el. 2015-ben, miután semmi előrelépés nem történt a Civil Elkötelezettségi Mozgalom (CEMO) önkéntesei kétnyelvű utcanévtáblákat adtak adományként és segítettek azokat kitenni a magánházak falára. Ez az akció azonban megtorpant majd leállt, miután a helyi rendőrség akkori vezetője tetemes pénzbírság kirovását helyezte kilátásba azok számára, akik törvénytelenül helyezik el a kétnyelvű utcanévtáblákat. Szintén 2015-ben a polgármesteri hivatal elindította a közbeszerzési eljárást a táblák elkészítésére. Erre azonban senki nem jelentkezett.
2017 tavaszán a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal elkezdte leszerelni Marosvásárhelyen a 2014-ben felszerelt Dózsa György utcában a kétnyelvű utcanévtáblákat, és helyükre román nyelvű táblákat helyeztek ki, illetve helyenként csak a Gheorghe Doja feliratot hagyták meg. Akkor a hivatal alkalmazottai arra hivatkoztak, hogy a prefektúra utasítására szerelték le néhányat a táblákból.
2017 novemberében jogerős ítéletben érvénytelenítette a Legfelsőbb Bíróság az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) 2014 júliusában hozott határozatát, amelyben a testület diszkriminációnak ítélte a marosvásárhelyi kétnyelvű utcanévtáblák hiányát. A polgármesteri hivatalt a CEMO panaszolta be a diszkriminációellenes tanácsnál. A polgármesteri hivatal mind a CEMÓ-t, mind a CNCD-t perbe hívta az elmarasztaló határozat megsemmisítését kérve. Az első fokon eljáró marosvásárhelyi táblabíróság 2015 februárjában a polgármesteri hivatal javára döntött, a másodfokon eljáró legfelsőbb bíróság pedig megerősítette az alapfokon hozott határozatot. A diszkriminációellenes eljárás és a per során a CEMO és a CNCD a Románia által ratifikált nemzetközi egyezményekre, köztük a kisebbségvédelmi keretegyezményre, a regionális és kisebbségi nyelvek európai chartájára és a román-magyar alapszerződésre hivatkozott, a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal és a bíróságok viszont a román közigazgatási törvényt tekintették irányadónak.
A törvény azonban csak a településnevek és az intézménynevek többnyelvű kiírásának a kötelezettségét írja elő, az utcanevekről nem rendelkezik.
Románia azonban 2008-ban olyan formában ratifikálta az Európai Kisebbségi és Regionális Nyelvek Chartáját, amelyben vállalta, hogy a hagyományos kisebbségi helyneveket is használja, amelyek mellett – szükség esetén – a hivatalos elnevezéseket is feltünteti. A charta szakértői a 2012-ben készített Románia-jelentésben külön kitértek arra, hogy a helynevek alatt nemcsak a településnevek értendőek. Konkrét példaként említették, hogy nem elégséges az utcák román megnevezése után odaírni a magyar „utca” szót, az utca nevét is ki kell írni a kisebbség nyelvén.
A CEMO igazgatója, Szigeti Enikő nemrég a Krónikának azt nyilatkozta, hogy a prefektúrák azért támadják meg sorozatosan a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezésére vonatkozó tanácsi határozatokat, mert nem egyértelmű az utcanévtáblákra vonatkozó szabályozás. A prefektúra által,
s míg végleges döntés nem születik, addig a helyi költségvetésben a táblák kihelyezésére jóváhagyott pénzösszeget nincs mire felhasználni.
Az ankarai NATO-csúcs alkalmat teremt arra, hogy a szövetségesek ismét kiemelt figyelmet fordítsanak a fekete-tengeri térség biztonsági helyzetére, valamint a drónincidensekre – közölte az elnöki hivatal.
A munkaügyi felügyelők ellenőrzik a napokban, hogy a munkáltatók betartják-e a rendkívüli hőség idejére előírt munkavédelmi intézkedéseket, és a jogsértéseket büntetni fogják – közölte hétfőn Mihai Uca, a Munkaügyi Felügyelőség vezetőhelyettese.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint mérsékelni kell a politikai nyilatkozatok hangnemét, mert csak így folytatódhat érdemi párbeszéd a pártok között, és kerülhető el a kormányválság elhúzódása.
A nyári érettségire feliratkozott diákok 98,2 százaléka vett részt hétfőn a román nyelvből és irodalomból tartott írásbeli vizsgán – számolt be az oktatási minisztérium.
Megjelent hétfőn a Hivatalos Közlönyben az érettségi kötelező tantárgyából tartandó írásbeli vizsga egy nappal történő elhalasztásáról szóló miniszteri rendelet.
12,6 millió lejes kincstári hitel felvételéről döntött Hargita Megye Tanácsa. A kölcsönt három beruházás finanszírozására fordítanák, miközben a korábbi hitelkeretek felhasználását is átcsoportosították, és döntöttek a homoródi területek rendezéséről is.
Két újmisést szenteltek fel hétfőn, Szent Péter és és Szent Pál napján a gyulafehérvári székesegyházban. Az újmisések a megbízólevelüket is megkapták amellyel segédlelkésznek nevezték ki őket.
Általában meleg marad az idő a következő két hétben, de lesznek átmeneti lehűlések is, és főként július elején esőkre is számítani kell – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) június 29. és július 12. közötti előrejelzéséből.
Megoldhatónak tartották a hétfői román nyelv és irodalom írásbelit azok a székelyudvarhelyi végzősök, akiket a vizsga után kérdeztünk. Noha a rendkívüli hőség is nehezítette a vizsgát, a feladatsor nem okozott különösebb meglepetést.
Egy nappal elhalasztják a keddi matematika és történelem írásbeli vizsgákat a várható rendkívüli hőség miatt.
szóljon hozzá!