
Fotó: Haáz Vince
Március hatodikán lesz az első tárgyalás abban a perben, amelyben a prefektúra az RMDSZ kétnyelvű utcanévtáblákra vonatkozó városi tanácsi határozatának érvénytelenítését kérte. A megszavazott határozatot a bíróságon a polgármesteri hivatal jogásza, ügyvédje védi. A városi költségvetésbe belefoglalták a táblák megrendelésére és kihelyezésére szükséges pénzt, de úgy tűnik erre idén sem kerülhet sor.
2018. február 21., 15:072018. február 21., 15:07
Tavaly a marosvásárhelyi önkormányzat két, a kétnyelvű utcanévtáblákra vonatkozó határozatot fogadott el. Egyiket az RMDSZ nyújtotta be és a hivatalos utcanévjegyzék kétnyelvűsítését írja elő, a másikat, amely a más városokban is alkalmazott kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezését szavatolta, a Szabad Emberek Pártja nyújtotta be.
Elsőként a határozatok ellen a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma nyújtott be panaszt, kérve a két dokumentum visszavonását. Ez nem történt meg. Decemberben Lucian Goga prefektus és jogászai vették górcső alá a határozatokat és döntettek úgy, hogy azok nem felelnek meg a törvényes előírásoknak. Többek között
Átiratban kérték a marosvásárhelyi önkormányzatot, hogy vonja vissza azokat. A két párt azonban nem vonta vissza az elfogadott határozatokat.
A Vásárhelyi Hírlap érdeklődésére Kali István, a marosvásárhelyi RMDSZ ügyvezetője elmondta, hogy a prefektúra megtámadta a közigazgatósági bíróságon az RMDSZ által benyújtott határozatot, és amíg hivatalos ítélet nem születik az ügyben, addig a határozat fel van függesztve. Kalitól azt is megtudtuk, hogy az első tárgyalás időpontját március 6-ára tűzték ki, s az RMDSZ egyelőre nem döntötte el, hogy belép-e a perbe.
– jelentette ki. Amennyiben az RMDSZ nem lép be a perbe, a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezéséről szóló RMDSZ-es határozatot a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal jogászai, vagy a hivatal által megfogadott ügyvéd fogja védni.
A Szabad Emberek Pártjának határozatát is megtámadta a prefektus, de hétfőn Hermann Mark Cristian még nem tudta, hogy kitűzték-e a tárgyalás időpontját vagy sem.
– részletezte a képviselő.
Fotó: Haáz Vince
A marosvásárhelyi önkormányzat már 2008-ban elfogadta, majd több ízben módosította a kétnyelvű utcanévtáblákról szóló határozatát. De valódi kétnyelvű táblákat azóta sem helyeztek ki. 2014-ben sikerként könyvelte el a marosvásárhelyi RMDSZ vezetősége, hogy sikerült pár magyar utcanévtáblát is kihelyezni, elsősorban azokat, amelyeket magyar történelmi személyiségekről neveztek el. 2015-ben, miután semmi előrelépés nem történt a Civil Elkötelezettségi Mozgalom (CEMO) önkéntesei kétnyelvű utcanévtáblákat adtak adományként és segítettek azokat kitenni a magánházak falára. Ez az akció azonban megtorpant majd leállt, miután a helyi rendőrség akkori vezetője tetemes pénzbírság kirovását helyezte kilátásba azok számára, akik törvénytelenül helyezik el a kétnyelvű utcanévtáblákat. Szintén 2015-ben a polgármesteri hivatal elindította a közbeszerzési eljárást a táblák elkészítésére. Erre azonban senki nem jelentkezett.
2017 tavaszán a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal elkezdte leszerelni Marosvásárhelyen a 2014-ben felszerelt Dózsa György utcában a kétnyelvű utcanévtáblákat, és helyükre román nyelvű táblákat helyeztek ki, illetve helyenként csak a Gheorghe Doja feliratot hagyták meg. Akkor a hivatal alkalmazottai arra hivatkoztak, hogy a prefektúra utasítására szerelték le néhányat a táblákból.
2017 novemberében jogerős ítéletben érvénytelenítette a Legfelsőbb Bíróság az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) 2014 júliusában hozott határozatát, amelyben a testület diszkriminációnak ítélte a marosvásárhelyi kétnyelvű utcanévtáblák hiányát. A polgármesteri hivatalt a CEMO panaszolta be a diszkriminációellenes tanácsnál. A polgármesteri hivatal mind a CEMÓ-t, mind a CNCD-t perbe hívta az elmarasztaló határozat megsemmisítését kérve. Az első fokon eljáró marosvásárhelyi táblabíróság 2015 februárjában a polgármesteri hivatal javára döntött, a másodfokon eljáró legfelsőbb bíróság pedig megerősítette az alapfokon hozott határozatot. A diszkriminációellenes eljárás és a per során a CEMO és a CNCD a Románia által ratifikált nemzetközi egyezményekre, köztük a kisebbségvédelmi keretegyezményre, a regionális és kisebbségi nyelvek európai chartájára és a román-magyar alapszerződésre hivatkozott, a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal és a bíróságok viszont a román közigazgatási törvényt tekintették irányadónak.
A törvény azonban csak a településnevek és az intézménynevek többnyelvű kiírásának a kötelezettségét írja elő, az utcanevekről nem rendelkezik.
Románia azonban 2008-ban olyan formában ratifikálta az Európai Kisebbségi és Regionális Nyelvek Chartáját, amelyben vállalta, hogy a hagyományos kisebbségi helyneveket is használja, amelyek mellett – szükség esetén – a hivatalos elnevezéseket is feltünteti. A charta szakértői a 2012-ben készített Románia-jelentésben külön kitértek arra, hogy a helynevek alatt nemcsak a településnevek értendőek. Konkrét példaként említették, hogy nem elégséges az utcák román megnevezése után odaírni a magyar „utca” szót, az utca nevét is ki kell írni a kisebbség nyelvén.
A CEMO igazgatója, Szigeti Enikő nemrég a Krónikának azt nyilatkozta, hogy a prefektúrák azért támadják meg sorozatosan a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezésére vonatkozó tanácsi határozatokat, mert nem egyértelmű az utcanévtáblákra vonatkozó szabályozás. A prefektúra által,
s míg végleges döntés nem születik, addig a helyi költségvetésben a táblák kihelyezésére jóváhagyott pénzösszeget nincs mire felhasználni.
Nicușor Dan államelnök pénteken kihirdette a törvényt, amely eltörli annak lehetőségét, hogy a középiskolák külön felvételi vizsgát szervezzenek a kilencedik osztályba lépőknek.
Tavaly 8716 lej volt a havi bruttó átlagbér Romániában, 655 lejjel, azaz 8,1 százalékkal nagyobb, mint egy évvel korábban; a nettó átlagbér 2024-hez képest 307 lejjel (6,2 százalékkal) 5266 lejre nőtt 2025-ben – közölte az Országos Statisztikai Intézet.
Holtan találtak rá péntek délután a Bákó megyei Doftána (Dofteana) településről csütörtökön eltűnt 4 éves kisfiúra – közölte a megyei rendőrség.
Egy sérült medvét altattak el péntek reggel a brassói Salamon-kő környékén – közölte a város polgármesteri hivatala.
Három minisztere lesz az RMDSZ-nek Siegfried Mureșan kormányában, amennyiben a parlament bizalmat szavaz az új kabinetnek. A szövetség a kormányfőhelyettesi tisztséget is megtarthatná.
Étolajgyárat épít Erdélyben egy mezőgazdasági szövetkezet megbízásából a KÉSZ Group – írja a profit.ro gazdasági portál nyomán az MTI.
Az idei első negyedévben 9444 lej volt egy romániai háztartás havi átlagjövedelme, 0,9 százalékkal kevesebb, mint az előző három hónapban; az egy főre jutó havi bevétel két százalékkal 3908 lejre nőtt – közölte az Országos Statisztikai Intézet.
Több különböző méretű, számos feliratot tartalmazó dróndarabot azonosítottak a szakértők Suceava megyében, miután csütörtökön lezuhant egy drón. A hatóságok tájékoztatása szerint az összes darabot begyűjtik és szakértői vizsgálatnak vetik alá.
A Richter-skála szerint 3,3-as erősségű földrengés történt pénteken 1 óra 33 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
szóljon hozzá!