Fotó: Haáz Vince
Március hatodikán lesz az első tárgyalás abban a perben, amelyben a prefektúra az RMDSZ kétnyelvű utcanévtáblákra vonatkozó városi tanácsi határozatának érvénytelenítését kérte. A megszavazott határozatot a bíróságon a polgármesteri hivatal jogásza, ügyvédje védi. A városi költségvetésbe belefoglalták a táblák megrendelésére és kihelyezésére szükséges pénzt, de úgy tűnik erre idén sem kerülhet sor.
2018. február 21., 15:072018. február 21., 15:07
Tavaly a marosvásárhelyi önkormányzat két, a kétnyelvű utcanévtáblákra vonatkozó határozatot fogadott el. Egyiket az RMDSZ nyújtotta be és a hivatalos utcanévjegyzék kétnyelvűsítését írja elő, a másikat, amely a más városokban is alkalmazott kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezését szavatolta, a Szabad Emberek Pártja nyújtotta be.
Elsőként a határozatok ellen a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma nyújtott be panaszt, kérve a két dokumentum visszavonását. Ez nem történt meg. Decemberben Lucian Goga prefektus és jogászai vették górcső alá a határozatokat és döntettek úgy, hogy azok nem felelnek meg a törvényes előírásoknak. Többek között
Átiratban kérték a marosvásárhelyi önkormányzatot, hogy vonja vissza azokat. A két párt azonban nem vonta vissza az elfogadott határozatokat.
A Vásárhelyi Hírlap érdeklődésére Kali István, a marosvásárhelyi RMDSZ ügyvezetője elmondta, hogy a prefektúra megtámadta a közigazgatósági bíróságon az RMDSZ által benyújtott határozatot, és amíg hivatalos ítélet nem születik az ügyben, addig a határozat fel van függesztve. Kalitól azt is megtudtuk, hogy az első tárgyalás időpontját március 6-ára tűzték ki, s az RMDSZ egyelőre nem döntötte el, hogy belép-e a perbe.
– jelentette ki. Amennyiben az RMDSZ nem lép be a perbe, a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezéséről szóló RMDSZ-es határozatot a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal jogászai, vagy a hivatal által megfogadott ügyvéd fogja védni.
A Szabad Emberek Pártjának határozatát is megtámadta a prefektus, de hétfőn Hermann Mark Cristian még nem tudta, hogy kitűzték-e a tárgyalás időpontját vagy sem.
– részletezte a képviselő.
Fotó: Haáz Vince
A marosvásárhelyi önkormányzat már 2008-ban elfogadta, majd több ízben módosította a kétnyelvű utcanévtáblákról szóló határozatát. De valódi kétnyelvű táblákat azóta sem helyeztek ki. 2014-ben sikerként könyvelte el a marosvásárhelyi RMDSZ vezetősége, hogy sikerült pár magyar utcanévtáblát is kihelyezni, elsősorban azokat, amelyeket magyar történelmi személyiségekről neveztek el. 2015-ben, miután semmi előrelépés nem történt a Civil Elkötelezettségi Mozgalom (CEMO) önkéntesei kétnyelvű utcanévtáblákat adtak adományként és segítettek azokat kitenni a magánházak falára. Ez az akció azonban megtorpant majd leállt, miután a helyi rendőrség akkori vezetője tetemes pénzbírság kirovását helyezte kilátásba azok számára, akik törvénytelenül helyezik el a kétnyelvű utcanévtáblákat. Szintén 2015-ben a polgármesteri hivatal elindította a közbeszerzési eljárást a táblák elkészítésére. Erre azonban senki nem jelentkezett.
2017 tavaszán a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal elkezdte leszerelni Marosvásárhelyen a 2014-ben felszerelt Dózsa György utcában a kétnyelvű utcanévtáblákat, és helyükre román nyelvű táblákat helyeztek ki, illetve helyenként csak a Gheorghe Doja feliratot hagyták meg. Akkor a hivatal alkalmazottai arra hivatkoztak, hogy a prefektúra utasítására szerelték le néhányat a táblákból.
2017 novemberében jogerős ítéletben érvénytelenítette a Legfelsőbb Bíróság az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) 2014 júliusában hozott határozatát, amelyben a testület diszkriminációnak ítélte a marosvásárhelyi kétnyelvű utcanévtáblák hiányát. A polgármesteri hivatalt a CEMO panaszolta be a diszkriminációellenes tanácsnál. A polgármesteri hivatal mind a CEMÓ-t, mind a CNCD-t perbe hívta az elmarasztaló határozat megsemmisítését kérve. Az első fokon eljáró marosvásárhelyi táblabíróság 2015 februárjában a polgármesteri hivatal javára döntött, a másodfokon eljáró legfelsőbb bíróság pedig megerősítette az alapfokon hozott határozatot. A diszkriminációellenes eljárás és a per során a CEMO és a CNCD a Románia által ratifikált nemzetközi egyezményekre, köztük a kisebbségvédelmi keretegyezményre, a regionális és kisebbségi nyelvek európai chartájára és a román-magyar alapszerződésre hivatkozott, a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal és a bíróságok viszont a román közigazgatási törvényt tekintették irányadónak.
A törvény azonban csak a településnevek és az intézménynevek többnyelvű kiírásának a kötelezettségét írja elő, az utcanevekről nem rendelkezik.
Románia azonban 2008-ban olyan formában ratifikálta az Európai Kisebbségi és Regionális Nyelvek Chartáját, amelyben vállalta, hogy a hagyományos kisebbségi helyneveket is használja, amelyek mellett – szükség esetén – a hivatalos elnevezéseket is feltünteti. A charta szakértői a 2012-ben készített Románia-jelentésben külön kitértek arra, hogy a helynevek alatt nemcsak a településnevek értendőek. Konkrét példaként említették, hogy nem elégséges az utcák román megnevezése után odaírni a magyar „utca” szót, az utca nevét is ki kell írni a kisebbség nyelvén.
A CEMO igazgatója, Szigeti Enikő nemrég a Krónikának azt nyilatkozta, hogy a prefektúrák azért támadják meg sorozatosan a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezésére vonatkozó tanácsi határozatokat, mert nem egyértelmű az utcanévtáblákra vonatkozó szabályozás. A prefektúra által,
s míg végleges döntés nem születik, addig a helyi költségvetésben a táblák kihelyezésére jóváhagyott pénzösszeget nincs mire felhasználni.
Minden tisztségéből felfüggesztette Toró Tamást a Brassói Magyar Napokon tanúsított, rendőrségi beavatkozást is szükségessé tevő magatartása miatt az RMDSZ Brassó Megyei Szervezetének Állandó Tanácsa.
Jogerősen hatévi szabadságvesztésre ítélt a román legfelsőbb bíróság hétfőn egy 34 éves kolumbiai állampolgárt, akit szabotázskísérletek vádjával állított bíróság elé a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT).
Noha vannak előnyei, egyelőre kevesen élnek a házimunkák elvállalását és az ilyen jellegű megbízásokat hivatalossá tevő platform adta lehetőséggel. Változnia kell még az érintettek mentalitásának, véli a munkaerő-elhelyező ügynökség osztályvezetője.
A Nemzeti Filmintézet (NFI) támogatásával készült Hogyan tudnék élni nélküled? című film hazai nézettsége átlépte az egymillió főt a mozikban, amire utoljára négy évtizede, 1986-ban volt példa a Szerelem első vérig című ifjúsági film esetében.
A Temes megyei Tanfelügyelőség vizsgálatot rendelt el egy temesvári elit iskolában, ahol egy 13 éves fiú és egy lány szexuális kapcsolatot létesített az intézmény mosdójában. A pár állítólag felvette a történteket és elküldte az osztálytársaiknak.
Szeptember 30. a határidő az agrártámogatási kérelmek aláírására – hívta fel a figyelmet hétfői közleményében a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
A romániai Constanța megyei Năvodariban egy hittanárt és papot azzal gyanúsítanak, hogy két tinédzsert, egy 16 és egy 17 évest, szexuálisan zaklatott. A rendőrség és az iskola is vizsgálatot indított az ügyben.
Az egyeztetésen a kétoldalú együttműködéssel, a NATO elrettentő és védelmi képességének megerősítéséhez nyújtott regionális támogatással, valamint kivitelezés alatt álló uniós projektekkel kapcsolatos témákról tárgyaltak.
Pár hete Gyergyóalfalu önkormányzata eltávolíttatta a Bucsinon átvezető országút parkolóiból a szemeteseket. Ennek eredményeként, miután a táplálkozóhelyük megszűnt, az addig rendszeresen ott tartózkodó medvék is elvándoroltak.
Hétfői ülésén vitatja meg a képviselőház a Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter ellen benyújtott egyszerű indítványt.
szóljon hozzá!