Az újabbnál újabb növényvédő szerek, méhbetegségek és kártevők miatt szaktudás nélkül esély sincs a méhészkedésre. Képünk illusztráció
Fotó: Kristó Róbert
Az idei téli időszakban is sok gondot jelent a Hargita megyei méhészek számára az atkák okozta károk, illetve a parazita által terjesztett méhbetegségek. A tél ugyanakkor a felkészülés, a képzések ideje is a méhészek számára, e tekintetben pedig már lényegesen jobb a helyzet, mint korábban.
2020. február 10., 09:112020. február 10., 09:11
2020. február 10., 16:012020. február 10., 16:01
A felkészültség vonatkozásában sokat javult a helyzet a Hargita megyei méhészek körében az elmúlt években. Vannak ugyan továbbra is olyanok, akik nem tartják fontosnak tudásuk bővítését, a többség részéről azonban van igény a képzésekre, illetve már a szakmai kiadványokhoz is jobban hozzáférnek a méhészek és járatják is a szaklapokat – tudtuk meg Lázár Tibortól, a Hargita Megyei Méhészegyesület elnökétől.
Jó néhány évvel korábban még problémát okozott a tapasztalt méhészek számára is az, hogy
nem ismerték fel a méhbetegségeket sem, így elterjedésük veszélyének a fokozódásához is hozzájárultak. Mára ez sokat változott, noha a lemorzsolódás továbbra is óriási, a méhészetbe kezdő gazdáknak csak mintegy tíz százaléka marad a szakmában, ez ugyanis egy
– mondta el a méhészegyesület vezetője, aki már harminc éve oktatja a szakma csínját-bínját. A megyei méhészegyesület és a megyei mezőgazdasági és vidékfejlesztési igazgatóság éppen a napokban indít közösen egy három hónapos méhésztanfolyamot, Csíkszeredában csütörtökön kezdődnek a képzések, a másik helyszín Székelyudvarhely, ott egyelőre kevés az érdeklődő, még várnak jelentkezőket, hogy elindíthassák az alaptudásra fókuszáló képzést. Szombaton 10 órától ugyanakkor szakmai előadás-sorozatot – magyarországi és helyi szakemberek részvételével – és gyűlést is tart a megyei méhészegyesület.
Jövő hónap elején a csíkszeredai méhészekkel tart megbeszélést a megyei szakmai egyesület, azon főként a méhbetegségek és az atkák elleni védekezésről lesz szó, ugyanis ez nagy gondokat és pusztítást okoz a méhészetekben. Nemcsak idén, hanem minden évben problémát jelent ez már a ’70-es évek vége óta, ugyanis akkor jelent meg a térségben a parazita. Ez számos méhbetegséget is terjeszt, ami komoly veszélyt jelent az állományra nézve – mondta el Lázár Tibor.
Képünk illusztráció
Fotó: Thomas Campean
Hargita megyében egyébként több mint négyszáz aktív méhész tevékenykedik, számuk nem csökkent az elmúlt években, inkább csak cserélődnek a gazdák: az idősek helyét átveszik a fiatalok. Egyik évről a másikra azonban lehetetlen elsajátítani a szakmához szükséges tudást, de e nélkül nem sok esélye van az újdonsült méhésznek, mint ahogyan a méheinek sem.
legfeljebb két évet él túl egy méhcsalád ember nélkül” – fogalmazott a szakember.
Hasonló véleményen van Bölöni Ferenc, a megyei mezőgazdasági igazgatóság udvarhelyszéki képviselője is. „Az aktuális kihívásoknak egy méhészethez nem értő ember nem tud megfelelni, nem tudja fenntartani az állományt. Olyan új betegségek, kártevők, vegyszerekkel, rovarölő szerekkel történő fertőzések vannak, és olyan kezelési módozatok, amelyeket ha nem tud megfelelően alkalmazni, akkor a méhállománya tönkremegy” – mondta a szakember.
Megerősítette, korábban a pályázati lehetőségek hatására sokan belekezdtek a méhészkedésbe mindenféle szakismeret nélkül, de manapság már nem sok esélye van annak, aki nem végez el legalább egy olyan alapszintű képzést, mint amilyent Székelyudvarhelyen is indítanának, és amire a megyei mezőgazdasági igazgatóság székelyudvarhelyi kirendeltségén is várják a jelentkezőket.
Az emlékezés felelőssége mindannyiunké, hiszen csak akkor lehetünk méltóak az ’56-os hősök örökségéhez, ha továbbvisszük a szabadság eszméjét és a nemzeti összetartozás ügyét – hangzott el szerda este Székelykeresztúron.
Többszázan vonultak fel fáklyákkal Székelyudvarhely központjában szerdán este, az 1956-os forradalom áldozataira és eredményeire emlékezve. A felszólalók az összetartás, értékeink megőrzésének fontosságát hangsúlyozták.
Ha a délelőtti sepsiszentgyörgyi megemlékezéseken még csupán maroknyi ember vett részt, a városi önkormányzat által szervezett esti ünnepségen már közel kétszázan rótták le tiszteletüket az '56-os forradalom hősei előtt.
„Magyarország alkotmánya is rögzíti, mai szabadságunk 1956-os forradalmunkból sarjad ki. 1956 öröksége pedig segít bennünket évszázados megmaradásunkban” – fogalmazott Gulyás Gergely miniszter szerdán este Csíkszeredában.
Gyergyószentmiklóson szerdán a római katolikus temetőben lévő 1956-os emlékműnél zajlott az ünnepség, ahol a forradalom hősei, mártírjai előtt hajtott fejet a kisszámú résztvevő közönség. Felvetődött: van-e szabadság ma?
Égő fáklyákkal vonultak az 1956-os megemlékezésre a marosvásárhelyi magyarok szerdán délután, így is tisztelegve azok emléke előtt, akik életüket adták a szabadságért.
A művészetterápia eszközeivel fordulnak a különleges igényű gyerekekhez az ART-JOY – Művészetterápia a különleges igényű gyerekek számára projekt keretében. Ebbe bárki betekinthet csütörtökön 10 órától az Alpha Transilvana Alapítvány székhelyén.
Ünnepi műsorral tisztelegtek a meghurcoltak előtt az erdővidéki fiatalok, és azok is, akiket nem kell emlékeztetni a kommunizmus sötét éveire. Kelemen Csongor egykori politikai fogoly jelenlétében emlékeztek 1956-ra Baróton.
A vízhálózat mosási és fertőtlenítési munkálatai miatt a nyárádszeredai önkormányzat felhívja a lakosság figyelmét, hogy csak háztartási célokra használják a vizet csütörtökön.
Egyesek belehaltak a szabadságszeretetbe: emlékük előtt tisztelegve koszorúztak szerdán délben a sepsiszentgyörgyi önkormányzat képviselői a volt politikai foglyokkal együtt, este pedig az 56-os emlékparkban tartanak hosszabb megemlékezést.
szóljon hozzá!