A gyakori időjárás-változás és hőingadozás megviseli az emberi szervezetet

Noha Székelyföldön amúgy sem beszélhetünk stabil időjárásról, az idei tavasz még a szokásosnál is szélsőségesebben alakult. A légköri instabilitás, a gyakori időjárás-változások és hőingadozások nemcsak az öltözködés terén és a kirándulni vágyóknak okoznak fejtörést, hanem az emberi szervezetre is kedvezőtlenül hatnak. Az időjárás-érzékenység részleteiről Tar Gyöngyit, a Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatóság vezetőjét kérdeztük.

Milyen panaszokat okozhat?

A szakember elmondása szerint

a lakosság egészségére a környezeti tényezők vannak a legnagyobb hatással.

Az egészségi állapot alakulását még az egészségügyi rendszer állapota, felszereltsége és elérhetősége is kisebb mértékben befolyásolja, mint a környezeti hatások. Emellett fontos, de szintén kisebb szerepet játszanak a társadalmi tényezők és a genetika is. Magyarázatként hozzáfűzte, hogy ez nem egyénileg értendő, hanem társadalmi szinten, hiszen ha valaki egy genetikai betegséggel születik, esetében értelemszerűen az lesz a legmeghatározóbb, de a lakosság egészét tekintve valóban a környezet befolyásolja leginkább az egészség alakulását. Ide tartozik az időjárás is, hiszen a hőmérséklet, a légnyomás, a szélerősség vagy éppen a páratartalom mind olyan időjárási tényezők, amelyek változásai hatással vannak az emberi szervezetre. Ez a befolyás pedig nagyon összetett, fizikai és lelki megnyilvánulásai is lehetnek.

A légnyomás változása például maga után vonhatja az ízületi panaszok jelentkezését, a nedvesség miatt felgyorsul a baktériumok és gombák szaporodása, főként ha ehhez még hőmérséklet-növekedés is társul, de az időjárás-változás következtében jelentkezhetnek mozgásszervi panaszok, fejfájás vagy vérnyomás-ingadozás is.

Emellett a közérzetre is hatással lehet, levertséggel, kedvetlenséggel, fáradékonysággal is járhat. Fontos azonban kiemelni, hogy leginkább azok vannak kitéve ezeknek a hatásoknak, akik lelki problémákkal küzdenek, illetve a kor előrehaladtával is egyre hangsúlyosabbak lesznek a tünetek. Azonban nem egy bizonyos időjárási jelenség, mint például az eső vagy a napsütés váltja ki a panaszokat, hanem maga a változás. Ez jelenti a kihívást a szervezet számára, hiszen alkalmazkodnia kell a hirtelen megváltozott körülményekhez.

Hogyan védekezhetünk ellene?

Tar Gyöngyi elárulta, hogy a frontérzékenységben az orvosok is hisznek, az viszont, hogy ki mennyire érzékeny, már szubjektív tényező. „Attól függ, hogy az illető mennyire hajlamos a depresszióra, mennyire tud elvonatkoztatni. Akinek valamilyen lelki problémája van, sokkal érzékenyebb a frontokra, és az is igaz, hogy minél idősebbé válik valaki, annál érzékenyebb lesz” – magyarázta. Fiatal korban kiegyensúlyozottság esetén legrosszabb esetben is csak rossz közérzetet, fáradékonyságot idéz elő, a lelkiállapot függvényében viszont ebben a korban is súlyosbodhatnak a tünetek. Összességében azonban elmondható, hogy

leginkább az idősekre jellemző az időjárás-érzékenység, hiszen a krónikus és mozgásszervi betegségek súlyosbodásával ez is együtt jár.

A szakember szerint ehhez az is hozzájárul, hogy óriási változáson ment át a betegségek alakulása, ezt szaknyelven úgy emlegetik, hogy epidemiológiai paradigmaváltás következett be. Ez azt jelenti, hogy miközben száz évvel ezelőtt még a fertőző betegségektől és a járványoktól rettegett leginkább az emberiség, mivel ezek követelték a legtöbb áldozatot, mára az orvostudomány megtalálta a hatékony megoldásokat (oltások, antibiotikumok stb.) ezek leküzdésére.

Ezáltal kitolódott az átlagéletkor, sokkal többen érik meg az idős kort, és előtérbe kerültek a degeneratív, azaz kopásos betegségek. A szervezet alkotóelemei megkopnak, elváltoznak vagy tönkremennek a hosszú élet során, ez pedig hozzájárul azon betegségek kialakulásához, amelyekre erősen hatnak a környezeti tényezők, így az időjárás is.

„Idén ráadásul egy atipikus, azaz nem szokványos tavaszról beszélhetünk, amikor fokozottan érvényesek az olyan ajánlások, mint a réteges öltözködés vagy az egészséges életmódra való törekvés. Télen ugyanis kiürülnek a vitamintartalékok, ezt pedig pótolni kell a már megjelent friss idényzöldségekkel és -gyümölcsökkel, lehetőleg helyileg termesztettekkel. Ezek mellett hatékony lehet az időjárás-érzékenység csökkentésére az is, ha tudatosan edzik magukat az érintettek, és megpróbálnak akár önvizsgálattal, akár egy baráti társasággal életük pozitív elemeire koncentrálni. Nem szabad átadniuk magukat a betegségnek, a rossz közérzetnek, hiszen a panaszok is enyhülnek, ha ehelyett egy egészséges szemlélettel családjukra, munkájukra vagy barátaikra helyezik a hangsúlyt” – emelte ki Tar Gyöngyi.