Az egészségi állapot alakulását még az egészségügyi rendszer állapota, felszereltsége és elérhetősége is kisebb mértékben befolyásolja, mint a környezeti hatások. Emellett fontos, de szintén kisebb szerepet játszanak a társadalmi tényezők és a genetika is. Magyarázatként hozzáfűzte, hogy ez nem egyénileg értendő, hanem társadalmi szinten, hiszen ha valaki egy genetikai betegséggel születik, esetében értelemszerűen az lesz a legmeghatározóbb, de a lakosság egészét tekintve valóban a környezet befolyásolja leginkább az egészség alakulását. Ide tartozik az időjárás is, hiszen a hőmérséklet, a légnyomás, a szélerősség vagy éppen a páratartalom mind olyan időjárási tényezők, amelyek változásai hatással vannak az emberi szervezetre. Ez a befolyás pedig nagyon összetett, fizikai és lelki megnyilvánulásai is lehetnek.

Emellett a közérzetre is hatással lehet, levertséggel, kedvetlenséggel, fáradékonysággal is járhat. Fontos azonban kiemelni, hogy leginkább azok vannak kitéve ezeknek a hatásoknak, akik lelki problémákkal küzdenek, illetve a kor előrehaladtával is egyre hangsúlyosabbak lesznek a tünetek. Azonban nem egy bizonyos időjárási jelenség, mint például az eső vagy a napsütés váltja ki a panaszokat, hanem maga a változás. Ez jelenti a kihívást a szervezet számára, hiszen alkalmazkodnia kell a hirtelen megváltozott körülményekhez.

Hogyan védekezhetünk ellene?

Tar Gyöngyi elárulta, hogy a frontérzékenységben az orvosok is hisznek, az viszont, hogy ki mennyire érzékeny, már szubjektív tényező. „Attól függ, hogy az illető mennyire hajlamos a depresszióra, mennyire tud elvonatkoztatni. Akinek valamilyen lelki problémája van, sokkal érzékenyebb a frontokra, és az is igaz, hogy minél idősebbé válik valaki, annál érzékenyebb lesz” – magyarázta. Fiatal korban kiegyensúlyozottság esetén legrosszabb esetben is csak rossz közérzetet, fáradékonyságot idéz elő, a lelkiállapot függvényében viszont ebben a korban is súlyosbodhatnak a tünetek. Összességében azonban elmondható, hogy