Még az idősebb méhészek sem emlékeznek olyan rossz évre, mint az idei

– értékelte tömören az idei évet Lázár Tibor. A Hargita Megyei Méhészegyesület vezetője az okokat sorolva elmondta,

Azt hitték, hogy a tavalyelőtti, rendkívül rossz év volt a mélypont, de az idei még azt is alulmúlta. Akácméz idén egyáltalán nem lett, így a délebbi országrészekbe tett útjaik teljesen veszteségesek voltak, a repcéről is csak legfeljebb öt kiló mézet tudtak kipergetni kaptáronként, a napraforgóról pedig átlagban nyolcat. Volt olyan is, aki kaptáronként tíz kilót is ki tudott pergetni, mások viszont három nap után hazatértek, mert nem volt szerencséjük – részletezte az idei szezon bizonytalanságait Lázár Tibor.

– magyarázta az arányokat és azt, hogy kisebb-nagyobb mértékben miért volt veszteséges minden vándorméhész számára a napraforgóról történő gyűjtés is.

De nem jártak jobban azok sem, akik itthon maradtak: „ők annyit nem költöttek, de áprilisban és májusban végig etetni kellett a méheket. Olyan méhészek voltak, hogy hulltak el méhcsaládjaik éhen.” Majd jött az erdei és mezei virágok szempontjából főszezonnak számító júniusi időszak, akkor megállás nélkül esett az eső, így a legelőkről sem tudtak gyűjteni semmit az itthon maradt méhészek.

A napciklusokkal függhet össze

Az egymást követő, rosszabbnál rosszabb méhészeti idények okáról egyelőre csak feltételezései vannak a megyei méhészegyesület vezetőjének. Lázár Tibor elmondta, fellapozták feljegyzéseiket hosszú évekre visszamenőleg és úgy vélik, hogy a 11 évet felölelő napciklusokkal állhat összefüggésben a jelenség. A jelenlegi ciklusnak az idei esztendő a 11-ik éve, így reménykednek benne, hogy jövőtől ez mézben bőségesebb ciklus veszi kezdetét.

– véli a Hargita Megyei Méhészegyesület vezetője. Lázár Tibor abban is biztos, hogy az idei katasztrofális méztermés a méz árára is hatással lesz:

Méhbetegségek tizedelik az állományt

A méhészeknek idén több rejtélyes méhbetegséggel is meggyűlt a baja. „Nem csak az a baj, hogy nem lett nektár, nem lett méz, hanem az is, hogy nem tudtunk anyaméheket nevelni egészen július elejéig.

– fogalmazott Lázár Tibor.

Ezek egyike a méhészberkekben CCD-ként ismert elnéptelenedés szindróma, amely a méhcsaládok összeomlását okozza. A szakirodalom szerint ez abban áll, hogy egy méhkolóniában a dolgozó méhek hirtelen nagy számban eltűnnek, de az anya, a fiatal méhek, a fiasítás, a méz és a virágpor megmarad. „A mai napig nem tudják megmondani a pontos okát annak, hogy miért történik ez az összeomlás. Pár éve ez nálunk is megjelent, idén is nagyon sok méhésznek voltak ilyen panaszai” – mondta az elsőként mintegy húsz éve, Amerikában leírt méhbetegség helyi terjedéséről a szakember.

Hosszú a problémák sora

Azt sem tudja megmondani, hogy hol kezdődhetett el az idei katasztrofális szezont okozó problémák sora – mondta megkeresésünkre Ádám József vándorméhész, a többségében udvarhelyszéki méhészeket tömörítő Örösi Méhész Egyesület elnöke. Biztos benne, hogy az elmúlt fél évszázadban nem volt még ilyen gyenge szezon, és csak azért nem mond száz évet, mert korábbról nincsenek adatai.

– fogalmazott. A szezon elején a szárazság volt a problémák fő oka, ezért alig lett repceméz, akác pedig semmi. Utóbbi esetében a fagyok csak fokozták a problémát, majd jött az esős időszak – elevenítette fel a szezon elejét a szakember. A hársról átlagban húsz kilogrammnyi mézet tudtak kipergetni a szerencsésebb méhészek kaptáranként, a napraforgótermés viszont nagyon silány lett idén, mert a vetés idején szárazság volt, így a nektárhozam nagyon elmaradt a sokévi átlagtól.

– folytatta az idény értékelését Ádám József. Neki is csak feltételezései vannak arra vonatkozóan, hogy mi lehet a sorozatosan rossz idények oka: úgy véli, talán a klímaváltozással állhat összefüggésben a jelenség, vagyis azzal, hogy

Van, aki már feladta

„El vannak csüggedve a méhészek. Van, aki már munkahelyet kell keressen” – vázolta a következményeket. Elmondta, ő maga is azt tapasztalja, hogy régen 110 méhcsaláddal, kevesebb munkával jobban meg tudott élni a méhészkedésből, mint most 300-at vándoroltatott és 200 itthon hagyott méhcsaláddal. Szerinte

Ádám József szerint a katasztrofális év ellenére sem fog nőni a méz termelői ára, ugyanis az olcsó importméz miatt nem tudják drágábban adni és a kereskedők sem fognak többet fizetni érte. „Nagyon nyomottak az árak.

– vázolta a helyzetet keserűen a méhészegyesület vezetője.

Képalá: