Bögöz Udvarhely felőli bejáratánál várták stábunkat este nyolc körül a vadászok, egy háznál, ahol már járt a medve és azóta is többször látták a közelben. Rövid taktikai megbeszélésük után terepjárókba ülve elindultunk a település határában lévő fenyvesbe, ugyanis előző este arra távozott a nagyvad. Mielőtt beléptünk volna az erdőbe, pár tanácsot kaptunk arra az esetre, ha felbukkanna a medve.

Hajtják, de ez nem megoldás

„Soha nem lehet tudni, merre fog menni a medve. Igyekszünk a domboldalon felfelé hajtani, hiszen a falu irányába nem lehet, de onnan vagy visszatér, vagy a bétaiaknak keseríti meg az életét. Sajnos ezzel nem oldjuk meg a problémát, csak legfeljebb átvisszük máshová. Persze ettől függetlenül mindent megteszünk, hogy messze hajtsuk a vadat az emberektől. Mást azonban nem tehetünk, mert a hatályos törvények miatt meg van kötve a kezünk” – fejtette ki Mărmureanu-Bíró, miközben lesben álltunk az erdőben. Rámutatott,

Szerinte az sem megoldás, ha elaltatják az állatot és távol viszik a településektől, hiszen Romániában nincsenek akkora területek, ahonnan ne találnának vissza az ember közelébe. A medvék áttelepítését ugyanakkor az is nehezíti, hogy abba az új helyszínen illetékes vadászegyesületnek is bele kell egyeznie, ami viszont kizárt, hogy megtörténik, mivel mindenhol gondok vannak. „Előbb-utóbb nagy baj fog történni, hiszen már nappal is látni medvéket. Az emberek biztonsága mindennél fontosabb kellene legyen” – fogalmazott az igazgató. Megjegyezte,

„Beszél az erdő”

Amikor lesben vagyunk, mindenre figyelni kell, hiszen az állathangok és a különböző zajok jelzik a ragadozók közeledtét – magyarázta Mărmureanu-Bíró Leonárd. „Beszél az erdő, ezért

A vadászok végül nem sütötték el puskáikat az éjszaka folyamán.

Tele tömlővel

Szígyártó János Attila, a bögözi önkéntes tűzoltók parancsnoka lapunknak elmondta, a medvetámadások miatt hétfő óta két autóval járőröznek a faluban. Útközben lámpákkal kémlelik a patakmedreket, az erdők szélét, illetve az udvarokat, így próbálva elkerülni, hogy újabb károkat okozzon a nagyvad. Arra is felkészültek, hogy ha szükség van rá, vízsugárral, illetve szirénázással ijesztik el a medvét.

Amit nem kellene tenni

A folyamatos petárdázással és csörömpöléssel csak annyit érnek el a lakók, hogy a kutyák összezavarodnak, így folyamatosan ugatnak – vagy megijednek, és a későbbiekben egyáltalán nem csaholnak majd –, és azt sem lehet eldönteni, hogy a ragadozó van-e a porták környékén – magyarázta a vadásztársaság igazgatója, hozzátéve, hogy a petárda használata törvénybe ütközik. Azt sem helyeselte, hogy a lakók folyamatosan házaik előtt őrködnek, hiszen ezzel megnövekszik az esélye annak, hogy valakire rátámadjon a medve.

Nem fél az embertől

Legutóbb öt éve voltak nagyobbnak mondható medvetámadások Bögözben, de azok sem ilyen mértékűek – fejtette ki lapunknak László Szabolcs helyi vadőr. Mind mondta,

Egy alkalommal maga László is szomszédja segítségére sietett, és riasztólövést adott le, de a medve egyáltalán nem ijedt meg. Ez csak tovább nehezíti a helyzetet, hiszen így világos, hogy

Nevelt medve?

Mărmureanu-Bíró Leonárd szerint nem kizárt, hogy egy ember által nevelt, majd szabadon engedett ragadozó garázdálkodik a faluban, hiszen a vadon élők nem támadnak tyúkokra és nyulakra, inkább nagyobb állatokra csapnak le. Azt is furcsállja, hogy Varságon és Zetelakán is tyúkászik a nagyvad.
Megjegyezte, mindamellett hogy túlszaporodtak a medvék, az is probléma, hogy

Ők egyébként a kilövési kvóták betiltása óta nem etetik a ragadozót – ami némileg segítene, hogy távol maradjanak az emberektől –, ám a vaddisznókat igen, és sok esetben a medve is odamegy. Az igazgató kijelentette,

Állítja, hogy a kisebb egyedeket a nagyok szorítják le a hegyekről az ember közelébe.

Pontos számlálás kell

Nem feltétlenül a medve vadászatának betiltását helyteleníti a társulat, hanem hogy senki nem mondta el, mi fog történni a törvénymódosítás után. Mărmureanu-Bíró Leonárd rámutatott, amíg megvoltak a kilövési kvóták, addig is szaporodott a medvepopuláció, de nem ekkora ütemben.

Jelenleg a hivatalos adatok szerint 6000 medve lehet az országban, az igazgató viszont úgy véli, ennél jóval több kószál az erdőkben. Éppen azért, hogy megfellebbezhetetlen adatok legyenek erről, a szakember szerint érdemes volna DNS-vizsgálatokkal alátámasztani egy újabb számlálást. Persze ez sok pénzbe kerülne, de a civil szervezetek pályázhatnak a megvalósításért, a vadásztársulat pedig partnerként beszállhat az akcióba. Ezek után lehetne kidolgozni egy normális, mindenki számára elfogadható kilövési kvótát. Addig is

– véli a vadász.

Szinte tapintani lehetett a félelmet. Azt találgattuk, vajon hogyan tudnak másnap dolgozni, ha egész éjjel ébren vannak. Valójában az sem derült ki, hogy pontosan hány medve garázdálkodik a faluban, ugyanis mindenki mást mond, ami a vadászok szerint a pánikhangulatnak tudható be.

Az utóbbi két napban is támadott

Jól látszik, hogy kitanult medvéről van szó, hiszen akkor is több portára bement, amikor riasztani voltunk a vadászokkal – fogalmazott Mărmureanu-Bíró Leonárd. Kedden este sem tétlenkedett a nagyvad, csirkéket ölt az egyik gazdánál, máshol pedig kerítéseket rongált meg. A vadászegyesület igazgatója rámutatott, nincs más lehetőség, a napokban kutyákkal mennek ki, és azokkal próbálják elhajtani a ragadozót.