Több napja nem tudnak pihenni a jószágaikat és saját testi épségüket féltő bögöziek, hiszen minden este medve garázdálkodik a faluban. Lámpákkal, csörömpöléssel, kiabálással, sőt időnkét petárdázással is igyekeznek elkergetni a nagyvadat, ám minden módszerük sikertelennek bizonyul, mivel a ragadozó cseppet sem fél az embertől. Hétfőn este stábunk is ellátogatott a településre, ahol a vadászokkal közösen vadriasztáson vettünk részt.
2017. június 22., 12:002017. június 22., 12:00
2017. június 22., 12:552017. június 22., 12:55
Fotó: Barabás Ákos
Több napja nem tudnak pihenni a jószágaikat és saját testi épségüket féltő bögöziek, hiszen minden este medve garázdálkodik a faluban. Lámpákkal, csörömpöléssel, kiabálással, sőt időnkét petárdázással is igyekeznek elkergetni a nagyvadat, ám minden módszerük sikertelennek bizonyul, mivel a ragadozó cseppet sem fél az embertől. Hétfőn este stábunk is ellátogatott a településre, ahol a vadászokkal közösen vadriasztáson vettünk részt.
2017. június 22., 12:002017. június 22., 12:00
2017. június 22., 12:552017. június 22., 12:55
Bögöz Udvarhely felőli bejáratánál várták stábunkat este nyolc körül a vadászok, egy háznál, ahol már járt a medve és azóta is többször látták a közelben. Rövid taktikai megbeszélésük után terepjárókba ülve elindultunk a település határában lévő fenyvesbe, ugyanis előző este arra távozott a nagyvad. Mielőtt beléptünk volna az erdőbe, pár tanácsot kaptunk arra az esetre, ha felbukkanna a medve.
– mondta Mărmureanu-Bíró Leonárd, a Nagy-Küküllő Vadász- és Sporthorgász Egyesület igazgatója. A riasztásra induló vadőrök mindegyikénél volt puska.
Fotó: Barabás Ákos
„Soha nem lehet tudni, merre fog menni a medve. Igyekszünk a domboldalon felfelé hajtani, hiszen a falu irányába nem lehet, de onnan vagy visszatér, vagy a bétaiaknak keseríti meg az életét. Sajnos ezzel nem oldjuk meg a problémát, csak legfeljebb átvisszük máshová. Persze ettől függetlenül mindent megteszünk, hogy messze hajtsuk a vadat az emberektől. Mást azonban nem tehetünk, mert a hatályos törvények miatt meg van kötve a kezünk” – fejtette ki Mărmureanu-Bíró, miközben lesben álltunk az erdőben. Rámutatott,
Fotó: Barabás Ákos
Szerinte az sem megoldás, ha elaltatják az állatot és távol viszik a településektől, hiszen Romániában nincsenek akkora területek, ahonnan ne találnának vissza az ember közelébe. A medvék áttelepítését ugyanakkor az is nehezíti, hogy abba az új helyszínen illetékes vadászegyesületnek is bele kell egyeznie, ami viszont kizárt, hogy megtörténik, mivel mindenhol gondok vannak. „Előbb-utóbb nagy baj fog történni, hiszen már nappal is látni medvéket. Az emberek biztonsága mindennél fontosabb kellene legyen” – fogalmazott az igazgató. Megjegyezte,
Fotó: Barabás Ákos
Amikor lesben vagyunk, mindenre figyelni kell, hiszen az állathangok és a különböző zajok jelzik a ragadozók közeledtét – magyarázta Mărmureanu-Bíró Leonárd. „Beszél az erdő, ezért
– mondta, hozzátéve, hogy egyebek mellett a prédaállatok viselkedését, a letört ágakat, valamint a lábnyomokat is szemügyre veszik. Ezenkívül érdemes a kutyák ugatását is hallgatni, hiszen ha az kitartó, akkor szintén vadat jelez.
Nem sokkal tíz óra után lehetett először hallani, hogy a lakosok fazekakkal csörömpölnek, ezután döntöttek úgy a vadászok, hogy érdemes visszamenni a faluba. A település végén lévő házakhoz tértünk vissza, és elemlámpákkal a domboldalt kémleltünk. Csak rókákat és egy őzet láttunk. Nagyjából éjfél lehetett, amikor érkezett a telefonhívás, hogy a helyi önkéntes tűzoltók, akik szintén folyamatosan járőröznek a faluban, a Ladó kertnél láttak egy kétbocsos medvét. Mi ugyan nem találkoztunk velük, de a Nagy-Küküllő irányából petárdaszó hallatszott, és valaki azt kiáltotta, hogy látja a vadat. Ekkor a területet megkerülve egy másik irányból próbáltuk megközelíteni a helyszínt, ám ott is csak rémült emberekkel találkoztunk, és lámpával keresgélve néhány őzet pillantottunk meg. Igaz, a vadászokkal közösen
A vadászok végül nem sütötték el puskáikat az éjszaka folyamán.
Fotó: Barabás Ákos
Szígyártó János Attila, a bögözi önkéntes tűzoltók parancsnoka lapunknak elmondta, a medvetámadások miatt hétfő óta két autóval járőröznek a faluban. Útközben lámpákkal kémlelik a patakmedreket, az erdők szélét, illetve az udvarokat, így próbálva elkerülni, hogy újabb károkat okozzon a nagyvad. Arra is felkészültek, hogy ha szükség van rá, vízsugárral, illetve szirénázással ijesztik el a medvét.
A folyamatos petárdázással és csörömpöléssel csak annyit érnek el a lakók, hogy a kutyák összezavarodnak, így folyamatosan ugatnak – vagy megijednek, és a későbbiekben egyáltalán nem csaholnak majd –, és azt sem lehet eldönteni, hogy a ragadozó van-e a porták környékén – magyarázta a vadásztársaság igazgatója, hozzátéve, hogy a petárda használata törvénybe ütközik. Azt sem helyeselte, hogy a lakók folyamatosan házaik előtt őrködnek, hiszen ezzel megnövekszik az esélye annak, hogy valakire rátámadjon a medve.
Fotó: Barabás Ákos
– magyarázta.
A 40 ezer eurós büntetésen túl azért is veszélyes, ha a lakók maguk próbálnak végezni a ragadozóval, mert az esetleges mérgek elfogyasztása miatt az állat kínokat él át, és megvadulhat. Ekkor pedig teljesen kiszámíthatatlanná válik, nem tudni, kire támad – hangsúlyozta a szakember.
Fotó: Barabás Ákos
Legutóbb öt éve voltak nagyobbnak mondható medvetámadások Bögözben, de azok sem ilyen mértékűek – fejtette ki lapunknak László Szabolcs helyi vadőr. Mind mondta,
Egy alkalommal maga László is szomszédja segítségére sietett, és riasztólövést adott le, de a medve egyáltalán nem ijedt meg. Ez csak tovább nehezíti a helyzetet, hiszen így világos, hogy
Fotó: Barabás Ákos
Mărmureanu-Bíró Leonárd szerint nem kizárt, hogy egy ember által nevelt, majd szabadon engedett ragadozó garázdálkodik a faluban, hiszen a vadon élők nem támadnak tyúkokra és nyulakra, inkább nagyobb állatokra csapnak le. Azt is furcsállja, hogy Varságon és Zetelakán is tyúkászik a nagyvad.
Megjegyezte, mindamellett hogy túlszaporodtak a medvék, az is probléma, hogy
Ők egyébként a kilövési kvóták betiltása óta nem etetik a ragadozót – ami némileg segítene, hogy távol maradjanak az emberektől –, ám a vaddisznókat igen, és sok esetben a medve is odamegy. Az igazgató kijelentette,
Állítja, hogy a kisebb egyedeket a nagyok szorítják le a hegyekről az ember közelébe.
Fotó: Barabás Ákos
Nem feltétlenül a medve vadászatának betiltását helyteleníti a társulat, hanem hogy senki nem mondta el, mi fog történni a törvénymódosítás után. Mărmureanu-Bíró Leonárd rámutatott, amíg megvoltak a kilövési kvóták, addig is szaporodott a medvepopuláció, de nem ekkora ütemben.
Jelenleg a hivatalos adatok szerint 6000 medve lehet az országban, az igazgató viszont úgy véli, ennél jóval több kószál az erdőkben. Éppen azért, hogy megfellebbezhetetlen adatok legyenek erről, a szakember szerint érdemes volna DNS-vizsgálatokkal alátámasztani egy újabb számlálást. Persze ez sok pénzbe kerülne, de a civil szervezetek pályázhatnak a megvalósításért, a vadásztársulat pedig partnerként beszállhat az akcióba. Ezek után lehetne kidolgozni egy normális, mindenki számára elfogadható kilövési kvótát. Addig is
– véli a vadász.
Fotó: Barabás Ákos
A medvék távol tartásával kapcsolatban Mărmureanu-Bíró egy amerikai módszert is említett. Ott az a szokás, hogy egy nagy, hordó alakú csapdába csalják be az emberek közé merészkedő állatokat, ahonnan több napig nem engedik ki, és enni sem adnak neki. Közben folyamatosan ütögetik a „hordó” oldalát, majd idővel elengedik a vadat, és néhány gumilövedéket lőnek ki rá. Náluk ez a módszer bevált, és a ragadozókat sem kell megölni.
A vadászok úgy vélték, hogy a folyamatos medvetámadások miatt már az árnyékuktól is rettegnek a lakosok, minden kisebb nesz miatt csörömpöltek, petárdáztak és kiabáltak. Ezt mi is tapasztaltuk, még
Szinte tapintani lehetett a félelmet. Azt találgattuk, vajon hogyan tudnak másnap dolgozni, ha egész éjjel ébren vannak. Valójában az sem derült ki, hogy pontosan hány medve garázdálkodik a faluban, ugyanis mindenki mást mond, ami a vadászok szerint a pánikhangulatnak tudható be.
Fotó: Barabás Ákos
Jól látszik, hogy kitanult medvéről van szó, hiszen akkor is több portára bement, amikor riasztani voltunk a vadászokkal – fogalmazott Mărmureanu-Bíró Leonárd. Kedden este sem tétlenkedett a nagyvad, csirkéket ölt az egyik gazdánál, máshol pedig kerítéseket rongált meg. A vadászegyesület igazgatója rámutatott, nincs más lehetőség, a napokban kutyákkal mennek ki, és azokkal próbálják elhajtani a ragadozót.
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Fotó: Barabás Ákos
Immár a negyedik éve biztatja a városi önkormányzat a sepsiszentgyörgyi iskolásokat és óvodásokat arra, hogy karácsonyi témájú rajzokat küldjenek be, melyekkel majd „átfestik” a Tamási Áron Színház épületét.
Magyarországi és lengyelországi résztvevőkkel közösen tartanak szakmai napokat a csíkszeredai Angyalkert óvodában november 18-22. között. A programok során új pedagógiai módszereket is megismerhetnek az érdeklődök.
Tűz ütött ki egy rögtönzött faház-komplexumnál szombaton késő este Segesváron, több mint három építményben, mintegy 250 négyzetméteren pusztítottak a lángok, mire megfékezték a tűzoltók.
Az 1944-es átállásról tartott előadást Benkő Levente történész. Előadása fókuszában a magyarellenes intézkedések és megszólalások kaptak hangot, illetve a székelyföldi foglyok sorsát ismertette.
Erdei iskolát hoznának létre, ahol a természet szeretetére nevelhetik a gyerekeket, ezért is szervezte meg a Szentegyházi Közbirtokossági Egyesület és a Szentegyházi Nagycsaládosok Egyesülete a Kárpát-medencei Erdőpedagógiai Konferenciát és Szemlét.
A rendszerváltozás utáni, még mindig zavaros időkben foglalta el a székelyudvarhelyi polgármesteri széket Szász Jenő. Szakács-Paál Istvánnak már könnyebb a dolga – igaz, neki az elmúlt nyolc évnyi karantént kell feloldania.
Búcsút és jubileumi ünnepséget tartottak a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnáziumnál. Az iskola védőszentjének ünnepére gyűltek össze a tanintézmény kápolnájában, ahol visszatekintettek az elmúlt 30 esztendőre.
Bicska, valamint kábítószer birtoklása miatt vettek őrizetbe két férfit Csíkszeredában szombaton. A Hargita megyei rendőrség egy átfogó akció során mintegy háromszáz személyt ellenőrzött, 5 bűncselekményt, és 19 kihágást állapított meg.
A Hargita megyei települések fejlesztésére 2,7 millió lej jut a hatszázalékos adóvisszaosztásból. Az összeg szétosztásáról a megyei tanácstestület rendkívüli ülésén szavazott november 15-én, pénteken.
Rászoruló családok számára tart jótékonysági gyűjtést a Csíkszeredai Vöröskereszt Kis Cipő elnevezéssel november 23-án és 24-én Szabadság-téren és a Csíki NEST pláza területén.
szóljon hozzá!