Csíkszereda felülnézetből. Az ország egyik legcsendesebb megyeszékhelye
Fotó: Farkas Tamás
Erdélyben a legalacsonyabb a zajszennyezés, Csíkszereda pedig a negyven közül a harmadik legcsendesebb megyeszékhely a Storia.ro ingatlanközvetítő portál legújabb felmérése szerint. A megkérdezett szakember azonban nem ért egyet a lakók önbevallásos értékelése után kialakult jó helyezéssel; szerinte ugyanis Csíkszereda eléggé zajos.
2017. november 18., 21:182017. november 18., 21:18
A Storia.ro ingatlanközvetítő portál, illetve a D&D Research piackutató cég legújabb felmérésében a zajszennyezés szempontjából hasonlította össze Románia régióit, megyeszékhelyeit (beleértve a fővárost is), illetve lakónegyedeit. A felmérést egyfajta közvélemény-kutatásnak is tekinthetjük, ugyanis az eredményeket az adott területek lakóinak értékeléseiből állították össze.
Az önbevallásos értékelések szerint a regionális leosztás első helyén Erdély szerepel, második lett Olténia, harmadik pedig a Körösök vidéke. Ezzel szemben Dobrudzsa, illetve Bukarest és Ilfov a lista két utolsó helyét foglalja el. A megkérdezettek szerint
Bukarest a rangsor 35. helyén szerepel. Az ingatlanközvetítő portál lakónegyedek szerinti összeállítást is közölt:
A Csíkszereda által elért jó helyezés valószínűleg az ipari szállításból, illetve a tömegközlekedésből származó erős zaj hiányának köszönhető, ennek ellenére szakemberként nem tud egyetérteni az eredménnyel – vélekedett megkeresésünkre Domokos László, a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség vezetője. Mint mondta, az ügynökség munkatársai minden hónapban megvizsgálják a zaj szintjét Hargita megye 21 pontján, ebből nyolc Csíkszeredában található. A legfrissebb jelentésből azonban kiderül, hogy
A Taploca utcában a zaj mértéke 11,80 decibellel haladta meg a határértéket (76,80 dB a megengedett 65-höz képest), a Hargita utcában (a hídnál) 7,65 decibellel (72,65 dB a 65-höz képest), a Brassói úton 5,39 decibellel (70,39 dB a 65-höz képest), a Szék útján pedig 2,58 decibellel (67,58 a 65-höz képest). Emellett a Kossuth Lajos utcában 57,35 decibelt mértek (a megengedett 65 dB), a vasútállomásnál 68,50 decibelt (a határérték 70 dB), a Testvériség sugárúton 58,88 decibelt (a megengedett 65 dB), a központi parkban pedig 52,17 decibelt (ebben az esetben a határérték 60 dB).
Az autós forgalom jócskán rátesz a zajszintre. Csíkszereda ilyen tekintetben már nem egy csendes város
Fotó: Gecse Noémi
„Fontos kiemelni, hogy a csíkszeredai autós forgalom elég bonyolult és zavaros: sok autó van, és ezzel szemben kevés a parkolóhely. A teherforgalom pedig a másik probléma, hiszen magánemberként is elmondhatom, hogy Forrás utcai lakosként naponta szembesülök azzal, hogy
A terelőút megnyitását már hosszú idő óta ígérgetik, de előrelépés egyelőre nem történt. Így előttünk járnak el az állatok és a mezőgazdasági gépek is, a magas zajszint következtében pedig idegesebbek az emberek” – emelte ki Domokos László.
A környezetvédelmi ügynökség vezetője elmondta azt is, a forgalom által okozott zajjal az a baj, hogy „nincs gazdája”, így nincs, akit felelősségre vonni miatta. Azokban az esetekben azonban, amikor egy meghatározott forrásból származik a zaj (például szórakozóhelyek, ipari tevékenység stb.), az eljárás szerint panaszt tehetnek le a zaj által érintettek a megyei környezetőrséghez. Utóbbi illetékesei ezt követően felkérik a környezetvédelmi ügynökséget, hogy végezzenek el egy zajmérést az említett helyszínen, és amennyiben bebizonyosodik, hogy valóban átlépik a megengedett határértéket, a zaj okozói bírságra is számíthatnak.
Csíkszeredában az egyik ilyen eset a Lidl nagyáruházhoz kapcsolódott, a mellette lakók ugyanis panaszt nyújtottak be az éjszakai rakodás és a bevásárlókocsik okozta zaj miatt.
Összesítésben hetedik
A Storia.ro 2016 novemberében indította el átfogó kutatását, amelyben 2017 végéig Románia régióit, városait és lakónegyedeit hasonlítják össze különböző szempontok szerint a lakosság véleményének függvényében. Eddig tíz felmérés eredményeit hozták nyilvánosságra, a kérdőíveket mostanáig országszerte 258 948 személy töltötte ki. Az első összehasonlítás eredménye idén januárban jelent meg, e szerint Erdély a legbiztonságosabb régió Romániában, Csíkszereda pedig a hetedik legbiztonságosabb megyeszékhely. Februárban az életminőséget vizsgáló kutatás eredményeit hozták nyilvánosságra, az értékelések szerint a régiók szerinti leosztásban Erdély ismét első helyen végzett, Csíkszereda azonban csupán a 24. helyet szerezte meg. Az egészségügyi létesítményekre vonatkozó felmérés eredményeit márciusban mutatták be, ebben a kategóriában a régiók szerint Erdély a negyedik lett, a megyeszékhelyek közül pedig Csíkszereda a 18. helyet szerezte meg. Az ezt követő felmérésében a levegő minőségét vizsgálták, az értékelések szerint Erdélyben a legtisztább a levegő, a megyeszékhelyek közül pedig Csíkszeredát csupán Brassó előzte meg. Az ötödik felmérés szerint Erdély a legtisztább régió, a negyvenegy megyeszékhely közül pedig Csíkszereda a hatodik legtisztább. A hatodik felmérésében a szabadidős létesítményeket hasonlították össze, Erdély a második legelőnyösebb régió, Csíkszereda pedig a harmadik legelőnyösebb megyeszékhely zöldövezetek, illetve sport- és kulturális létesítmények szempontjából. A hetedik felmérés eredménye szerint Erdély az ötödik legelőnyösebb régió, Csíkszereda pedig a tizenhetedik legelőnyösebb megyeszékhely az üzletek és vendéglők hozzáférhetősége szempontjából. A nyolcadik felmérésben a tanintézményeket vizsgálták, ennek eredményeként Erdély a legelőnyösebb régió, Csíkszereda pedig a hetedik legelőnyösebb megyeszékhely a tanintézményi hálózat kiépítettsége, lefedettsége, illetve hozzáférhetősége szempontjából. A kilencedik felmérésben a tömegközlekedést vizsgálták: az értékelések szerint Erdélyben a legkedvezőbb a tömegközlekedési szolgáltatás, ám Csíkszereda csupán a 37. helyet szerezte meg. A tizedik felmérésben a zajszennyezés mértékét vizsgálták. Az ingatlanközvetítő portál összesítő rangsort is vezet az összes témakör eredményeinek figyelembevételével: a tíz eredmény összesítése után Brassó áll az élen, Nagyvárad a második, Kolozsvár a harmadik, Csíkszereda pedig a hetedik.
Újabb csíkszeredai helyszínen feltűnt medve miatt kaptak Ro-Alert riasztást hétfőn este a csíkszeredaiak. A 23 óra 28 perckor befutott vészjelzés szerint a Tavasz utca 24. szám alatt látták a medvét.
Workshopok, táncszínház, előadások, majd Just dance-megmozdulás, és megannyi látványosság jellemezte a Csíkszeredában is megünnepelt táncnapot.
Miután változások történtek a Borboly Csaba és tizenkét másik személy ellen 2013-ban indult büntetőper vádiratában, amelyeket a védőügyvédek kifogásoltak, a bíróság úgy döntött, a vádakat újra ismertetni kell a vádlottakkal a bírósági eljárás során.
A sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtárban mutatják be a közönségnek április 30-án, kedden 18 órától a B. Kovács András közíró, a Székely Hírmondó korábbi munkatársa tavaly megjelent kétkötetes emlékiratát.
Korodi Attila, Csíkszereda újabb mandátumra pályázó polgármestere, illetve az RMDSZ helyi tanácsosjelöltjei is iktatták hétfőn a június 9-ei helyhatósági választáson való rézvételhez szükséges dokumentumaikat.
A Magyar Polgári Erő is indít polgármester-jelöltet Kézdivásárhelyen. Ugyanakkor tanácsosi listát is letettek – közölte érdeklődésünkre Kulcsár-Terza József, a párt ügyvezető elnöke.
Újabb mandátumot vállalna, csapatával pedig tovább folytatná a munkát Szentegyházán Lőrincz Csaba polgármester.
Közel hatszáz támogatói aláírással iktatta a polgármesteri jelöltséghez szükséges iratcsomót Albert Tibor, Tusnádfürdő korábbi polgármestere, akit négy éve a függetlenként induló Butyka Zsolt győzött le.
Már kiskorában elmerült az irodalom világában, egyre komolyabb műfajok és szerzők iránt kezdett érdeklődni, tudását pedig iskolai vetélkedőkön csillogtatta. Áprilisban, a Mikes Kelemen tantárgyversenyen tízes osztályzattal érdemelte ki az első díjat.
Volt, aki vezetői engedély nélkül, ráadásul ittasan, más ugyancsak annak hiányában, és szabályt szegve közlekedett hétvégén – közli a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság.
szóljon hozzá!