Új értékmentés Backamadarason és Bölönben

A távközlési minisztérium által működtetett Tudásalapú gazdaság nevű program keretében nemrégiben indult be az elektronikus úton való ismeretterjesztés, az e-cultura program. A személyes kapcsolatokra alapozva egy pályázati kiírásra nyújtott be kérelmet Bölön önkormányzata, ezt Backamadaras partnerként karolta fel. Az Online kultúra és hagyományok Bölön és Backamadaras községben című projekt révén szeptember 5-én a nyárádmentiek utaztak a háromszéki községbe, múlt héten pedig ők vendégül látták a partnereket. Mindkét alkalommal húsz-húsz személy látogatott a másik településre. Bölönben Erdély legnagyobb unitárius templomát, Bölöni Farkas Sándor szobrát, a néprajzi gyűjteményt, iskolát, gondozó és szociális foglalkoztató központot látogattak meg, míg a madarasiak a szengericei unitárius és madarasi református templomokat és a falumúzeumot mutatták be, kirándultak a szőlőhegyen, kiállítást mutattak be a helyi termékekből, de a Kincses tánccsoport révén a nyárádmenti táncokból is ízelítőt nyújtottak. Természetesen a hangsúly a népi mesterségek megismerésén volt: a bölöniek a kosárfonást és fafaragást, a madarasiak a méhészetet és szőnyegszövést mutatták be.

A digitális technikát használják fel

Ezek a mesterségek, bár hasznosak, már ezekben a falvakban is kihalófélben vannak, egyrészt a kézművesek életkora miatt is. Ezért próbálják meg ezeket átörökíteni a következő nemzedék számára – mondta el portálunknak a bölöni Gáj Rozália projektvezető. A két község két-két foglalkozását audió- és videóanyagok, fényképek révén rögzítik, majd internetes oldalak révén teszik elérhetővé: októberben már működni fognak a www.nepimestersegek.ro és a www.mestesuguripopulare.ro oldalak. Továbbá DVD és digitális könyvek révén a számítógép-, internet- és mobiltelefon felhasználók is hozzáférhetnek ezekhez az anyagokhoz, és akiket érdekel, részletesen megismerhetik és akár meg is tanulhátják még akkor is, ha különösebben nem rajonganak az olvasásért.  A júniusban indult és októberben záruló, 16 ezer lej értékű projekt keretében a két község tíz-tíz kézművese számára képzést is tartanak, hogy azok a számítógép és internet világában is sikeresen népszerűsíthessék és értékesíthessék termékeiket.

Pozitív a hozzáállás

Kiss Zsuzsanna madarasi társszervező örvendetesnek találja, hogy a gazdák, termelők, kézművesek felkarolják a helyi kezdeméyezéseket: most is azok vesznek benne részt, akik mindig megjelennek a községbeli rendezvényeken, termékkiállításokon és vásárokon. Ezért a háromszéki kirándulás egyben jutalom is volt számukra, és bár hétköznap inkább csak az idősebbek érnek rá az ilyen találkozásokra, mégis egyre fokozottabb az érdeklődés a kézművesség és a kultúra iránt a fiatalok körében is.

Válasz a behatárolódás ellen

A szentgericei Szőcs család a méhészkedést mutatta be a látogatóknak, és örömmel tapasztalták, hogy mindenki nagyon bátran és érdeklődéssel forgolódott a kaptárak körül. A kezdeményezésnek nagyon örülnek, ők személy szerint első alkalommal vesznek részt hasonló programban – mesélte el Szőcs Edit.

A madarasi Barabássy Somogy Örs főleg kapuk és haranglábak ácsolásával foglalkozik, de fafaragással is. Örömmel fogadta a kezdeményezést és a szervezők meghívását, azért is, mert szerinte a multinacionális cégek nemcsak a kistermelők munkáját és az értékesítést lehetetlenítik el minden téren, hanem az emberek gondolkodását, kezdeményezőkészségét is behatárolják.

Az értékek tőkét is teremthetnek

Sikó Imre bölöni polgármester szerint egyik legnagyobb haszna az ilyen projekteknek, hogy teret biztosít azoknak, akik ezeket a népi értékeket még ismerik és át szeretnék menteni. Továbbá lehetőséget ad, hogy különböző települések megismerjék saját és egymás kultúráját és új kapcsolatok alakuljanak ki. Személy szerint úgy érzi: a mindennapokban elszaladunk az értékek mellett, de ilyen alkalmakkor és e két tömör, tartalmas nap során sok-sok gyermekkori eszközt ismerünk fel, emlékeket, ismereteket idézünk fel. Ha a vállakozói szférát is be tudnák vonni ezekbe a kezdeményezésekbe, az elöljáró szerint volna remény arra, hogy a közösségek anyagi és szellemi tőkét is tudjanak teremteni ezekből az értékekből.