Támadásba lendült Marius Paşcan

Nem hazudtolja meg magát Marius Paşcan: prefektusként Maros megyében háborút indított a magyar nemesek leszármazottai ellen, azt fájlalja, hogy visszaigényelték egykoron elkobzott földterületeiket, ugyanakkor szenátorként a parlamentben is felszólalt a székely zászló ellen.

Fancsali Attila

2013. február 20., 16:002013. február 20., 16:00

2013. február 20., 16:042013. február 20., 16:04

A marosvásárhelyi szenátor szerint a megyében az etnikumközi kapcsolatok pattanásig feszültek. Paşcan beszédében ezért a magyar kormányt, valamint az RMDSZ-t teszi felelőssé, amiért azok támogatják „az úgynevezett Székelyföld” autonómiáját. „Az ilyen uszítások, szeparatista és szegregációs törekvések, és a nemzeti alapú diszkrimináció folyamatosan jelen van Románia közepén az oktatásban, a köz- és egészségügyi intézményekben” – fogalmazott. Megjegyezte, a szélsőségesek Budapestnek köszönhetően kitették Maros, Hargita és Kovászna megyékben a közintézményekre az „állítólagos Székelyföld” jelképeit, és a helységnévtáblákra „Székely Szék feliratú öntapadósokat ragasztanak”. Hozzátette, Szovátán egy férfi fejszével őrzi a polgármesteri hivatalra kitűzött székely zászlót, és mindenkit fenyeget, aki közeledik hozzá (Szovátán a zászlót két évvel ezelőtt „őrizték” fejszével, nem most).

A szenátor megjegyezte, prefektusként több alkalommal tett bűnvádi feljelentést a „felelősök” ellen, de „az ügyészség érdekes módon nem indított eljárást ellenük, mivel megállapították, hogy a zászló egy közösség jelképe, és nincs rasszista, fasiszta, vagy xenofób üzenete”.

Paşcan javasolja, hogy módosítsák a vonatkozó törvényeket, „meghatározva, milyen besorolású tett az, ha egy személy a közintézmények homlokzatára kitűz valamilyen más, úgynevezett zászlót, vagy lobogót”.

A politikus szerint egyébként a román parlamentnek állást kellene foglalnia magyarországi diplomatákkal, politikusokkal, országgyűlési képviselőkkel és politikai vezetőkkel szemben az államot ért támadások miatt.