Fotó: Hajnal Csilla
Hétfőtől magyar igazgató vezeti Marosvásárhely egyetlen magyar nevű általános iskoláját. Kupán Edith versenyvizsgával nyerte el a Bernády György Általános Iskola igazgatói tisztségét a következő négy évre. A kémia-fizika szakos tanárnővel iskolafejlesztési terveiről, az intézmény és a közösség problémáiról, illetve a megoldásokról beszélgettünk.
2017. január 11., 13:352017. január 11., 13:35
Kupán Edith a marosvásárhelyi Nicolae Bălcescu Általános Iskolában végleges kinevezéssel bíró tanár, illetve óraadó tanárként a Római Katolikus Teológiai Gimnáziumban is tanít. A Bernády-iskolában „csupán” igazgatóként dolgozik, mint mondta, emiatt jobban el is fogadják vezetőként, de fenntartásokkal kezelik, hiszen nem ismerik őt. „Éppen a minap volt egy gyűlésünk, és a visszajelzések alapján a kollégák kicsit megijedtek, hogy ennyi mindent akartam hirtelen megtudni, csinálni, de csak arról van szó, hogy rendbe akarok tenni minden dokumentumot, hogy aztán jól tudjunk együtt dolgozni. Ha jobban átlátom a helyzetet, akkor tovább tudunk lépni, rövidtávon kell gondolkodnom” – magyarázta lapunknak az iskola új igazgatója.
Azért pályázta meg a Bernády-iskola igazgatói székét, mert a Bălcescu-iskolában – ahol régebb már tevékenykedett igazgatóként – volt magyar jelentkező a tisztségre Nagy Ibolya személyében, és nem akart vele versenybe szállni. A Bernádyban pedig csak egyetlen román jelölt volt, a régi igazgató, aki azonban elbukott az írásbeli vizsgán. Az aligazgatói tisztségre nem jelentkezett senki, így augusztusig Cornelia Munteant, az intézmény ortodox vallástanárát nevezték ki erre a posztra – tudtuk meg az iskola igazgatójától.
Kupán Edith az iskola már létező hosszú távú fejlesztési stratégiájából tudta meg a szükséges információkat, és erre építve készítette el a rövidtávú menedzseri tervét, amelyet bemutatott a szóbeli vizsgán. Kiemelte az iskola stratégiai tervének hiányosságait, illetve azt, hogy a tervből még a tanintézet problémáira sem derül fény. Márpedig gondok minden oktatási intézményben vannak. „A legnagyobb problémát az iskola pénzügyi helyzete jelenti, a szóbelin a finanszírozási lehetőségeket is bemutattam, többek között a szülők egyesületének újraalakítását (szerk. megj. – már létezett régen ez az egyesület), mert a szülők által felajánlott kétszázalékos adóval jól lehet gazdálkodni, tapasztaltam már ezt máshol. Ugyanakkor különböző pályázatok útján lehet még pénzt szerezni. Projektmenedzserként is dolgoztam, ezért átlátom a pályázási lehetőségeket, most is éppen találtam egy pályázatot a regionális programban, amely a közintézmények szén-dioxid-kibocsátásának csökkentésére vonatkozik, például a nyílászárók lecserélését lehet ebből megoldani, de nem csak ” – mondta Kupán Edith.
Továbbá azt is megtudtuk tőle, hogy az iskolában hiányosak a kommunikációs csatornák, például honlapot is szeretne működtetni, de személyzethiánnyal is küszködnek, megpályáznának még egy kapus állást, ugyanis délelőttönként a főépületben nincs portás, illetve még egy karbantartó személy is jól jönne. Az oktatás erőssége az iskolának, de igazi közösséget szeretne kovácsolni a tantestületből, ugyanis a román és magyar kollégák között vannak néha konfliktusok – derült ki a beszélgetésből. „A kicsiknél közvetlenebb, de az öt-nyolcban merevebb a hangulat, ezért is szeretnék olyan tevékenységeket, műhelyeket szervezni a pedagógusoknak, amelyek jobban összehozzák a közösséget, és úgy érzem, fogékonyak erre”– fejtette ki az igazgató, aki nagy hangsúlyt fektet a kétnyelvűség megvalósulására is. Ottjártunkkor észrevettük a titkárság és az igazgatóság ajtóin a kétnyelvű feliratokat, de nem elégszik meg ennyivel Kupán Edith.
„Most is szóltam a titkárnőnek, hogy tegye ki két nyelven a programot, én is két nyelven írtam fel a táblára, hogy szokják a kollégák, ugyanis a kis lépések híve vagyok. Ugyanakkor szeretném felvenni a kapcsolatot a Bernády Egyesülettel is, hogy feleleveníthessük az úgynevezett Bernády-kultuszt is az intézményben, hogy érezzük, erősebben kapcsolódunk a városépítőhöz” – tette hozzá.
Leadták már a beiskolázási tervet
Az iskolának 35 osztálya van összesen, amelyből tíz magyar és kilenc román elemi, illetve nyolc román és nyolc magyar öt-nyolc osztály van az intézményben. A jövő tanévre vonatkozó beiskolázási tervet leadták már, újdonságnak számít, hogy két-két felkészítő osztályt kértek mindkét tagozaton, illetve egy román osztállyal többet az ötödikesek számára – tudtuk meg az iskola új igazgatójától.
Nyolcezer lejes adományt vehetettek át az Együtt a Rákos Gyermekekért Alapítványt képviselői pénteken délután a marosvásárhelyi Vifi képviselőitől, ennyi adomány gyűlt össze a nemrég megszervezett jótékonysági futás nyomán.
Iskolakezdésre készülve a megyei önkormányzati képviselők megszavazták, hogy a Maros megyei óvodák és iskolák továbbra is biztosítják a tízórait a gyermekek számára, és támogatják az ingázó diákok utazási költségeit.
Dr. Rezi Botondot nevezték ki a Maros Megyei Múzeum ideiglenes igazgatójának, miután elődje, Ötvös Koppány Bulcsú a kulturális minisztérium államtitkára lett. Az új vezető kinevezéséről a Maros megyei tanács döntött.
A divat ritkán költözik ilyen rendhagyó helyszínre: a marosvásárhelyi állatkert oroszlánketrecében rendezik meg a hétvégén Hajnal Zsuzsanna divatbemutatóját, amely a látványon túl gondolatébresztő üzenetet is közvetít a fenntarthatóságról.
Roma Kulturális Napokat tartanak Marosvásárhelyen a Vársétányon augusztus 22-24. között, ezért a programok ideje alatt forgalomkorlátozásra kell számítani az említett utca egyik felében.
Kis előrelépés történt a négy éve beharagozott marosvásárhelyi városi park létrehozása kapcsán: az önkormányzat benyújtotta az iratokat a környezetvédelmi engedélyre. A huszonhat hektáros területen jelenleg ember nagyságú a gaz.
Két baleset történt Maros megye különböző pontjain csütörtökön reggel, csaknem megegyező időben.
A Szent István-napi új kenyér ünnepén idén is néptánccal, zenével és közös kenyértöréssel erősítette a marosvásárhelyi magyarság a közösséghez tartozás érzését és a hagyomány tiszteletét, bár idén jóval kevesebben tették ezt, mint tavaly.
Közösségi alkalomhoz hasonló volt a magyar államalapítás ünnepén Nyárádszeredában a heti vásár. Nemcsak azért, mert lehetett találkozni, beszélgetni, nézelődni, hanem azért is, mert több évtized után visszaköltözött a szerdai vásár a főtérre.
Idén 262 esetben a medvék, hét esetben pedig a farkasok okoztak károkat a Maros megyei településeken. Húsz nagyvadat kilőttek, hetet pedig autók vagy vonatok ütöttek el.
szóljon hozzá!