
Fotó: Kristó Róbert
Magánszemélyek és tizenhét civil szervezet képviselői kérik a betegek jogait szabályozó törvény módosítását. Elsősorban azt szeretnék, ha a bizalmasnak nevezett adatokhoz, amelyek többek között a kórlapon szerepelnek, a betegek és a hozzátartozóik is hozzáférnének. Az általunk megkérdezett, az ügyben érintett személyek szerint nem feltétlenül hozna pozitív változásokat a törvénymódosítás.
2014. december 19., 11:542014. december 19., 11:54
2014. december 19., 11:562014. december 19., 11:56
Tizenegy éve fogadták el a betegek jogait szabályozó törvényt, és a módosítást szorgalmazók az utóbbi két évben harmadjára nyújtják be ezen indítványukat. Legutóbb Victor Ciorbea ombudsman figyelmét hívták fel arra, hogy sérülnek a páciensek alapvető jogai.
A jelenlegi jogszabály értelmében a beteg állapotára, vizsgálati eredményeire, diagnózisára, kezelésére vonatkozó adatok bizalmasak, még a páciens halála után is.
A civilek azt szeretnék elérni, hogy kórházba kerülésekor a beteg dönthesse el: megtiltja vagy megengedi azt, hogy egy harmadik félnek is kiszolgáltassák az állapotára vonatkozó bizalmas adatokat, döntését pedig a kórlapon szereplő aláírása igazolja. Mindezzel az orvosi műhibák ellenőrzési folyamatát szeretnék megerősíteni, hiszen azt indítványozók azt állítják: a műhibák miatt bíróságra kerülő pereket gyakran azért utasították vissza, mert a beteg nem adta beleegyezését az állapotára vonatkozó adatok kiszolgáltatására.
A Benone Egyesület 2001 januárjában létesült Marosvásárhelyen, célja a HIV-pozitív személyek törvényes jogainak képviselete. Vezetője, Veres Mária elmondta, az egyesületüknél sok olyan felnőtt van, akikről nemrég fedezték fel, hogy HIV-fertőzöttek, és közöttük vannak olyanok, akik még a családtagjaikkal sem szeretnék ezt közölni. „A 2002. évi 584-es törvény jogot ad a titoktartáshoz, ennek értelmében a beteg csak a kezelőorvosát és partnerét köteles tájékoztatni a betegségéről. Mi ezért évekig küzdöttünk. Ha ezt a jelenlegi törvénymódosító javaslatot mi is szorgalmaznánk, akkor több éves munkánkat húznánk át” – mondta. Veres Mária ismeri, hallott a kezdeményezésről, de hasonló tevékenységet folytató szervezetekkel együtt úgy döntöttek, nem állnak az ügy mellé, mert nekik elsősorban az egyesületi tagok javát kell szem előtt tartaniuk.
Külföldön már létezik az a szabály, hogy a beteg felhatalmazza azt a személyt, akinek információk adhatók ki az állapotáról, és ezt az orvosok csak személyesen tehetik meg, tudtuk meg Kovács Judit aneszteziológus főorvostól. „Nálunk az a gyakorlat, hogy senkitől nem tagadjuk meg az információt. Akár személyesen, akár telefonon érdeklődik bárki a beteg állapotáról, tájékoztatjuk. Ez szerintem nincs teljesen rendben, mert lehet, hogy olyasvalakinek szolgáltatunk ki adatokat, akinek a beteg nem szeretne beszámolni az állapotáról. A páciens kellene eldöntse, hogy ki tudjon az állapotáról”– vélekedett a szívsebészeten dolgozó szakember.
Július 1-jétől érvényesek az új uniós vámszabályok: az EU-n kívüli webáruházból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után 3 eurós vámot kell fizetni.
Bekérették a román nagykövetet az orosz külügyminisztériumba – jelentette be csütörtökön Maria Zaharova külügyi szóvivő az Interfax hírügynökség tájékoztatása szerint.
Hőhullám sújtja Európát, szerdán megdőlt a júniusi hőségrekord Nagy-Britanniában. Az elmúlt napokban Spanyolországban is megdőlt a júniusi átlaghőmérsékleti rekord.
Rekordmennyiségű, 19 millió hordónyi kőolajat szállítottak át hétfőn a Hormuzi-szoroson – írta Donald Trump amerikai elnök kedden közösségi oldalán.
Távozik a kormányzó brit Munkáspárt éléről Keir Starmer miniszterelnök, akinek így kormányfői megbízatása is véget ér.
Irán legfelsőbb közös katonai parancsnoksága szombaton bejelentette a Hormuzi-szoros újabb lezárását a hajóforgalom elől.
Összeütközött pénteken két vasúti szerelvény a dél-angliai Bedford városának közelében. A brit közlekedési rendőrség péntek esti beszámolója szerint a szerencsétlenségben egy ember életét vesztette, sokan megsérültek.
Egy oroszországi bíróság jogerősen 15 év börtönbüntetésre ítélt egy román állampolgárt Ukrajna javára folytatott kémkedés miatt.
Majmot akart csempészni Olaszországba autójában az a román férfi, aki ellen természetkárosítás miatt emeltek vádat – tájékoztatta a Zala Vármegyei Főügyészség helyettes szóvivője szerdán az MTI-t.
Hat, alig néhány hetes tacskót találtak a magyarországi pénzügyőrök egy kisbusz rejtett rekeszében. Az állatok chippel, oltással és útlevéllel sem rendelkeztek – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szerdán az MTI-vel.
szóljon hozzá!