Falugazdász – új szolgáltatás a gazdáknak

A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Maros szervezet (RMGE–Maros) székhelyén három fiatalemberrel beszélgettünk arról, mit is jelentene a gazdálkodók számára ez a szolgáltatás, ha érdemben és megfelelő terjedelemben kiépülne. Orbán Csaba, az EMGE szövetség ügyvezető alelnöke, Putnoky Csicsó Barna, az EMGE és Sikó László, az RMGE–Maros falugazdásza, valamennyien mezőgazdasági felsőfokú végzettséggel rendelkeznek. És már bele is csaptunk a lecsó közepébe – az első kérdésre, mármint, hogy mi a falugazdász, eszik-e vagy isszák, az EMGE ügyvezető alelnöke igyekezett válaszolni.

„Magyarországon már régóta működik a falugazdász-hálózat, ezt próbáltuk ide is áthozni, a lényeg az lenne, hogy közel vigyük az információt az emberekhez, a gazdálkodókhoz. Aki egész nap kinn van a mezőn, annak nincs ideje hallgatni a rádiót, a híreket, bújni az internetes oldalakat, neki odavinnék az információkat a falugazdászok” – kezdte a tájékoztatást, majd elmondta, gyakorlatilag a falugazdász a gazda barátja kell hogy legyen, aki hasznos tanácsokkal, információkkal látja el, s emellett segít is neki az elméleti munkában. Másrészt azokon a magyarlakta településeken, ahol az államnyelvet nem ismerik eléggé a gazdák, segítenének a hivatalos iratok, ívek kitöltésében. Tehát tevőlegesen is segítenek, nem csak az információt viszik el hozzá. Hogy mennyire másképpen van ez az európai, s különösen a középkelet-európai államok szintjén: nemrégiben voltak egy gyűlésen, ahol kiderült, hogy Ukrajnában például nincs is rá terminológia. Nem tudták, hogy mi az, hogy falugazdász.

„Nos, a mi esetünkben a magyarországi földművelésügyi minisztérium a kezdeményező – náluk már igen jó tapasztalatok vannak e téren –, az ő tapasztalatuk szerint rengeteg dolga lenne (és van is) a falugazdásznak, nálunk a gyakorlat most az, hogy néhányat kiválasztunk a tennivaló közül, azokat kidolgozzuk, hogy lássuk, működik-e” – mondta el a továbbiakban. Az ideális az lenne, hogy ezeket az embereket ne a magyar állam támogassa, hanem az itteni célközönség. Egyelőre még nagyon gyerekcipőben jár a hálózat, de van esélye – és nem is kicsi –, hogy beindul és sikeres lesz. A Kárpát-medencében 17 egyesület kapott falugazdászt, az EMGE szövetségen belül öten vannak – kapott egyet az aranyosszéki, egyet az udvarhelyszéki egyesület, egyet az EMGE Szövetség, egyet az RMGE–Maros és egyet az érmelléki gazdák egyesülete. Az EMGE átadta az RMGE–Marosnak a falugazdászát, mert utóbbinak sok (szám szerint 32) gazdaköre van. A múlt pénteken volt egy találkozójuk, amelyen az EMGE falugazdászai megbeszélték, hogy átadják egymásnak a kidolgozott munkáikat, hogy ne dolgozzanak többen is ugyanazon a témakörön. Igen fontos az ilyen jellegű kommunikáció. Az EMGE ernyőként fogja össze a 21 erdélyi gazdaszervezetet, s ilyen alapon osztotta el az öt falugazdászt is. Arra a felvetésre, hogy ideális körülmények között mekkora területre kellene jutnia egy falugazdásznak, kiderült – községenként legalább egy emberre szükség volna. Az érmellékiek szerint már az is ideális volna, ha tíz településre jutna egy falugazdász. Magyarországon települési lebontásban vannak a falugazdászok, a Nemzeti Agrárkamara (NAK) gondoskodik a javadalmazásukról.

Putnoky Csicsó Barna kertészmérnök, az EMGE falugazdásza elkészített egy olyan példát a támogatási lehetőségekből, amely jellemző lehet az erdélyi kisgazdaságokra. Egy négyhektáros szántóföldterületet vett alapul, amelyre hat kultúrát „helyezett el” különböző variánsokban – a lényeg, hogy minimum 30 ár jusson egy-egy kultúrára, hogy támogatható legyen. „Ha egy érdeklődő bejön az irodába, ki tudjuk számítani közösen a táblázat alapján, hogy körülbelül mennyi támogatást érhető el egy-egy vázolt esetre” – magyarázta a „találmánya” lényegét. Természetesen csak hozzávetőlegesen lehet kalkulálni, ugyanis az APIA-nál az évvégi visszaosztás után derül ki, hogy mire mennyi támogatást fizetnek. De egy hozzávetőleges kalkulációt – ami közel áll a reális elérhető értékhez – el lehet készíteni már a mezőgazdasági év megkezdődése előtt. Ezt a programot szeretné bővíteni és továbbadni a falugazdász kollégáknak.

Azt azért megjegyezte, hogy egy gazdának nem szabad csak a támogatásokra bíznia magát. A gazdálkodás lényege, hogy terményt állítsunk elő, amit értékesítve nyereséghez jutunk – ez lenne az alapelv. Erre jön rá már többletként a támogatási összeg. Rengeteg olyan részletkérdés van, amit ki kell dolgozni, el kell magyarázni a termelőnek, meg kell értetni, hogy nagy pénzekhez lehet hozzájutni, de ahhoz dolgozni is kell.

Az RMGE–Maros falugazdásza, Sikó László most épp azon dolgozik, hogy összesítse a különböző támogatási pályázatok leadási határidejét, hogy azt közölhessék az érdeklődő gazdákkal azért, hogy ne álljon elő olyan helyzet, amikor egy nem ismert határidőcsúszás miatt esik el a támogatási lehetőségtől a termelő. Sokan ebbe a helyzetbe kerültek az üzemanyag-támogatási pályázatok leadási határidejének csúsztatása miatt. Pillanatnyilag az a helyzet, hogy vannak támogatások, nem is kevés pénzzel, ezeket ki kell használni. Hogy mi lesz 2020 után, az még a jövő zenéje, nem is érdemes most azon töprenkedni.

Most például a legaktuálisabb az aktív farmer támogatási kérelem leadása, aminek a határideje január 31. Újdonság, hogy változik a támogatási jogosultság 2018-tól – aki a termőterület birtoklevelével rendelkezik, az lesz jogosult a támogatásra, ellentétben az eddigi és mostani gyakorlattal, amely szerint aki a földet megdolgozta, az kapja a támogatást – magyarázta Sikó. Egy másik terve, a már meglévő Gyümölcs ízek sokadalma után megszervezni a termékvásárt. Hogy a termelőnek legyen lehetősége közvetlenül a fogyasztónak felajánlani az általa előállított terméket, közvetítő nélkül. Ilyen kezdeményezések már vannak Marosvásárhelyen, s már elviekben tárgyaltak is a többi szervezővel, hogy egyetértésben úgy állapítsák meg az időpontokat, hogy ne tevődjenek egymásra, mert az megzavarja a fogyasztót, de a termelőt is megfosztja a lehetőségtől, hogy valamennyin részt vegyen, és ezzel értelemszerűen veszít. Igen fontos lenne, hogy piacot biztosítsanak a termelőknek.

Egy távolabbi cél, hogy ne csak piaca legyen a saját termelőnek, hanem tárolási, raktározási lehetősége is, hogy ne kényszerüljön a termékeit áron alul azonnal értékesíteni, mert nincs hol tartania, vagy a jelenlegi betárolási lehetőségek és árak nem előnyösek számára.