
Megújult a nemzeti ünnepre a Petőfi-szobor
Fotó: Gergely Imre
Időszerű-e ma a tizenkét pont? Vetődött fel a kérdés a gyergyószentmiklósi március 15-i ünnepségen. Több közülük mindenképpen az, és a szabadság, egyenlőség ideája sem teljesül abban az értelemben, ahogyan a március ifjak megfogalmazták, és ahogy ma értelmezzük – adtak választ a felszólalók.
2019. március 15., 17:432019. március 15., 17:43
2019. március 15., 17:542019. március 15., 17:54
Mintegy kétszázötven gyergyószentmiklósi vett részt a megemlékezésen, miután a Szent Miklós-templomban megtartott ünnepi szentmiséről levonultak a Petőfi-szoborhoz.
A felszólalások sorát Nagy Zoltán polgármester nyitotta. „Ma új Petőfikre van szükség, akik éppúgy tudják kérni azokat a követeléseket, amelyeket 1848 márciusában megfogalmaztak” – hangzott el.
Kérni kell a törvény előtti egyenlőséget, hogy honfitársainkat ne börtönözhessék be mondvacsinált vádakkal, pusztán csak azért, mert veszélyesnek tartják a kiállásukat, vállalt véleményüket, nemzeti öntudatukat.
Felelős minisztériumot: amely számára minden polgár egészségügyi ellátása, oktatása, jóléte egyformán fontos, így az országban élő kisebbségek oktatása is.
Közös teherviselést: ahol a nagyok nem nyomják el a kisebbet, ahol nincs akadályozva a kisebb települések fejlődése.
Hasonlóan fogalmazott Bende Sándor parlamenti képviselő is, említve, hogy nem beszélhetünk szabadságról akkor, amikor szimbólumaink használatát betiltják, és ezek használatáért a vezetőkre bírságot szabnak ki. Nem lehet szó egyenlőségről, amikor a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar kara nem jöhet létre. De az Európai Unióval kapcsolatban is egyenlőtlenség tapasztalható, amikor ugyanazért a pénzért silányabb minőségű terméket kapunk,
és amikor a bevándorlók fontosabbak, mint az őshonos nemzeti kisebbségek.
Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke üzenetét a gyergyószentmiklósi Sáska Zoltán Attila, Magyarország bukaresti nagykövetségének munkatársa olvasta fel. „Az 1848–49-es szabadságharc emléke arra tanít minket, hogy egyedül akkor győzhetünk, ha büszkén vállaljuk nyelvünket, kultúránkat és nemzeti jelképeinket. Hiszen akárcsak 1848-ban, úgy ma is igaz, hogy csak a jövőjük érdekében együtt cselekvő, erős és öntudatos nemzetek állhatnak meg a birodalmi fenyegetésekkel szemben” – hangzott el.
Barti Tihamér, az RMDSZ gyergyószéki területi elnöke hangsúlyozta,
Az ezért folytatott harcot ugyan nem csatatereken, életek árán kell megvívni, de most is keserves áldozatokat kell hozni, becsületek vannak most is kockára téve. Ma nem az oroszokat hívják be ellenünk, hanem elhitetik velünk, hogy a jólétet elérhetjük úgy is, ha nemzeti öntudatról lemondunk, sőt azt is, hogy a jólétet csak akkor lehet elérni, ha lemondunk a nemzeti öntudatunkról.
Fotó: Gergely Imre
Mezei János MPP-elnök szavait a párt helyi vezetője, Czink Attila tolmácsolta. Ebben elhangzott, hogy sok jármot leráztunk már, de
Az ünnepeink nem a nagy győzelmek évfordulói, hanem azokra az időkre emlékeztetnek, amikor hittünk erőnkben, szándékunk tisztaságában, a történelmi igazságszolgáltatásban. Arra kell törekednünk, hogy egyszer az utolsó jármot is ledobva Székelyföld, Erdély, Partium önrendelkezését is megünnepelhessük.
A szabadságharc történelmi eseményeiből Portik Zsolt történelemtanár emelt ki fontos momentumokat. Az eseményen áldást mondtak a történelmi egyházak lelkészei, majd a különböző intézmények képviselői koszorúkat helyeztek el a frissen felújított Petőfi-szobor talapzatánál.
Fotó: Gergely Imre
Szavalat, zene, dalok
A megemlékezés kulturális jellegéhez az Ipartestület Férfikara és a Gyergyószentmiklósi Fúvószenekar alkalomhoz illő dalokkal, zenével, míg Batrin Attila és Bartók Boglárka középiskolás diákok szavalatokkal járultak hozzá. Az esemény igazi fénypontja azonban – akárcsak egy évvel korábban, első ilyen fellépésükön – a Salamon Ernő Gimnázium zenekarának és kórusának fellépése volt. Elmondható, ha a közösségi vezetők beszédeire nem is kíváncsi valaki, és ezért maradna távol az ilyen eseményektől, ezekért a fiatalokért, az általuk nyújtott élményért akkor is érdemes jelen lenni, akár a fagyos tavaszi szélben vacogva is. Ez biztosan maradandó élményt adott a hallgatóknak.
A képviselőház szerdai ülésén döntő házként elfogadta az alapélelmiszerek árréskorlátozását december 31-éig meghosszabbító jogszabálytervezetet.
A TAROM légitársaság adóssága megközelíti a 930 millió lejt és 105 millió lejjel meghaladja a teljes vagyonát, a tavalyi évet pedig 186 millió lejes veszteséggel zárta.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szerdán az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) az ország 14 megyéjében.
Erősödött szerdán a román deviza az euróhoz képest, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank középárfolyama szerint 0,42 banival (0,08 százalékkal) 5,2344 lejre csökkent a keddi 5,2386 lejről.
A kiskérődző-pestis miatt nem lehet Maros megyéből az uniós országokba exportálni a bárány- és juhhúst, nem lehet a megyéből kivinni az állatokat, és az áthaladó állatszállítókat is le kell fertőtleníteni. Ez utóbbit a rendőrség ellenőrzi.
Az Európai Unióban 2025-ben 0,1 százalékponttal, 6 százalékra emelkedett a munkanélküliségi ráta – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Viharokra figyelmeztető elsőfokú (sárga) riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerdán.
Idén áprilisban is negatív volt a természetes szaporulat Romániában, a halálozások száma az 1,8-szorosa volt az élve születésekének.
A Zsögödben észlelt medvékről is szó esett a csíkszeredai önkormányzati képviselők rendkívüli ülésén szerdán, a tanácsosok egy digitális fejlesztési projekt és a Szabadság téri tömbházak hőszigetelésének aktualizált költségvetését is jóváhagyták.
Szerdán folytatódik az érettségi vizsga szóbeli szakasza a nemzeti kisebbségekhez tartozó diákok anyanyelvi kommunikációs készségeinek a felmérésével.
szóljon hozzá!