Március 15. üzenete Gyergyószentmiklóson: amit ma kell kérnünk

Mintegy kétszázötven gyergyószentmiklósi vett részt a megemlékezésen, miután a Szent Miklós-templomban megtartott ünnepi szentmiséről levonultak a Petőfi-szoborhoz.

A felszólalások sorát Nagy Zoltán polgármester nyitotta. „Ma új Petőfikre van szükség, akik éppúgy tudják kérni azokat a követeléseket, amelyeket 1848 márciusában megfogalmaztak” – hangzott el.

• Kérni kell a törvény előtti egyenlőséget, hogy honfitársainkat ne börtönözhessék be mondvacsinált vádakkal, pusztán csak azért, mert veszélyesnek tartják a kiállásukat, vállalt véleményüket, nemzeti öntudatukat.
• Felelős minisztériumot: amely számára minden polgár egészségügyi ellátása, oktatása, jóléte egyformán fontos, így az országban élő kisebbségek oktatása is.
• Közös teherviselést: ahol a nagyok nem nyomják el a kisebbet, ahol nincs akadályozva a kisebb települések fejlődése.

Hasonlóan fogalmazott Bende Sándor parlamenti képviselő is, említve, hogy nem beszélhetünk szabadságról akkor, amikor szimbólumaink használatát betiltják, és ezek használatáért a vezetőkre bírságot szabnak ki. Nem lehet szó egyenlőségről, amikor a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar kara nem jöhet létre. De az Európai Unióval kapcsolatban is egyenlőtlenség tapasztalható, amikor ugyanazért a pénzért silányabb minőségű terméket kapunk,

ugyanazon munkáért kevesebb bér jár,

és amikor a bevándorlók fontosabbak, mint az őshonos nemzeti kisebbségek.

Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke üzenetét a gyergyószentmiklósi Sáska Zoltán Attila, Magyarország bukaresti nagykövetségének munkatársa olvasta fel. „Az 1848–49-es szabadságharc emléke arra tanít minket, hogy egyedül akkor győzhetünk, ha büszkén vállaljuk nyelvünket, kultúránkat és nemzeti jelképeinket. Hiszen akárcsak 1848-ban, úgy ma is igaz, hogy csak a jövőjük érdekében együtt cselekvő, erős és öntudatos nemzetek állhatnak meg a birodalmi fenyegetésekkel szemben” – hangzott el.

Barti Tihamér, az RMDSZ gyergyószéki területi elnöke hangsúlyozta,

a szabadság és egyenlőség ma sem olcsó áru.

Az ezért folytatott harcot ugyan nem csatatereken, életek árán kell megvívni, de most is keserves áldozatokat kell hozni, becsületek vannak most is kockára téve. Ma nem az oroszokat hívják be ellenünk, hanem elhitetik velünk, hogy a jólétet elérhetjük úgy is, ha nemzeti öntudatról lemondunk, sőt azt is, hogy a jólétet csak akkor lehet elérni, ha lemondunk a nemzeti öntudatunkról.

Mezei János MPP-elnök szavait a párt helyi vezetője, Czink Attila tolmácsolta. Ebben elhangzott, hogy sok jármot leráztunk már, de

viselünk még olyan igát, ami nem méltó a székely önbecsüléshez, magyar jellemhez.

Az ünnepeink nem a nagy győzelmek évfordulói, hanem azokra az időkre emlékeztetnek, amikor hittünk erőnkben, szándékunk tisztaságában, a történelmi igazságszolgáltatásban. Arra kell törekednünk, hogy egyszer az utolsó jármot is ledobva Székelyföld, Erdély, Partium önrendelkezését is megünnepelhessük.

A szabadságharc történelmi eseményeiből Portik Zsolt történelemtanár emelt ki fontos momentumokat. Az eseményen áldást mondtak a történelmi egyházak lelkészei, majd a különböző intézmények képviselői koszorúkat helyeztek el a frissen felújított Petőfi-szobor talapzatánál.