Fotó: Gecse Noémi
A 2013-ban elhunyt Erőss Zsolt hegymászó születésének 50. évfordulójára emlékeztek szerdán a csíkszeredai sportcsarnokban. Szülővárosának önkormányzata ebből az alkalomból egy emléktáblát állíttatott az Erőss Zsolt Aréna előterében. Gyergyószentmiklóson is emlékünnepséget tartottak.
Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere a megemlékező ünnepségen a következőképpen fogalmazott:
Fotó: Gecse Noémi
Hozzátette, a hegymászásban minden lépés erőfeszítéssel, olykor fájdalommal jár, de mindezt feledteti csúcshódítás öröme, az élet is ilyen, a lépések lehetnek fájdalmasak, de azokat feledtetik a nagyobb életesemények. „Ez volt Erőss Zsolt tanítása, Isten nyugtassa békében!” – zárta beszédét Ráduly Róbert Kálmán.
A polgármestert követően a Hópárducként ismert hegymászó gyerekkori barátja, Dezső László szólalt fel.
– hangsúlyozta, majd ezt követően röviden beszámolt Erőss Zsolt életének fontosabb állomásairól. „Zsolt egyszer azt mondta, ha tudnám, hogy egyszer fenn fogok maradni, akkor is felmegyek a hegyre. És felment a hegyre, és ott maradt. De úgy maradt fent, hogy a szellemisége, példamutató emberi mivolta köztünk maradt” – fogalmazott. Felszólalását követően arra kérte a hallgatóságot, hogy egy percnyi néma csenddel adózzanak Erőss Zsolt édesanyjának, aki tíz nappal ezelőtt hunyt el.
Ezután Bölöni Sándor, a Csíkszéki Erdélyi Kárpát-Egyesület elnöke méltatta a hegymászót. Mint megjegyezte, azt tanulta Erőss Zsolttól, hogy „merjünk nagyot álmodni”.
Az ünnepi beszédek után leleplezték a fekete kőtáblát, amelyet Sárpátki Zoltán csíkszeredai kőfaragó készített. Az emlékművön a következő sorok állnak: „Erőss Zsolt a 14 nyolcezres közül tízet hódított meg. A csúcshódító születésének 50. évfordulója emlékére állíttatta Csíkszereda önkormányzata. 2018. március 7-én”.
Fotó: Gecse Noémi
Az ötven éve született világhírű hegymászóra, Erőss Zsoltra emlékeztek szerdán Gyergyószentmiklóson is, a Salamon Ernő Gimnázium előtti téren, ahol sziklatömb és plakett idézi a város díszpolgárának emlékét.
„Erőss Zsolt iskolánkban érettségizett 1988-ban, abban a teremben, amelyet tiszteletünk jeléül róla neveztünk el, és amelyben emléktárgyait kiállítottuk. De mit tanulhatunk, mit tanulhatnak diákjaink Erőss Zsolt példájából? A legfontosabb tanulságot talán éppen ő fogalmazta meg: a legnagyobb veszély az emberre nézve a céltalanság. Ez nemcsak a hegymászókra vonatkozik, hanem minden emberre. Nem arra akarjuk buzdítani a diákokat, hogy alpinisták legyenek – akiben elhívatottság van, abból úgy is az lesz –, hanem
– mondta Lakatos Mihály, a gimnázium igazgatója az emlékünnepségen.
Ötvenéves lenne Erőss Zsolt. Tisztelői emlékeztek a hegymászóra Gyergyószentmiklóson
Fotó: Baricz-Tamás Imola
Hozzátette, „sajnos abból a szomorú esetből is tanulhatunk, amikor Zsolt nem mérte fel az emberi teljesítőképesség határát. Ezért vagyunk szomorúak, amikor nagy elismeréssel, csodálattal tanítványunkra emlékezünk.”
A gimnáziumban egyébként egy tanterem is őrzi a Hópárduc emlékét, ahol a kép és írott anyagok mellett Erőss Zsoltnak azt a ruházatát is kiállították, melyben 2002-ben, első magyarként állt az Everest tetején – ez a legértékesebb darabja a tárlatnak. De megtekinthető az a hágóvas is, melyet saját kezűleg készített, és van jégcsákány, sisak meg jégszeg, illetve azt a székelyzászlót is itt őrzik, melyet elvitt csúcsmászásaira.
Erőss Zsolt 1968-ban született Csíkszeredában, majd Gyilkostónál nevelkedett, a hegymászást a gimnázium épületének oldalán, a kis torony alatt kialakított gyakorlókőfalon kezdte 1981-ben. Innen indult az a hegymászó, aki a volt Szovjetunió mind az öt hétezer méter feletti csúcsát megmászta, és ezért megkapta a Hópárduc címet. A Hópárduc a világ legmagasabb csúcsát, a Mount Everestet 2002-ben hódította meg, továbbá tíz, nyolcezernél magasabb csúcsot is megmászott, mellyel a nemzetközi élmezőnybe került. 2013. május 21-én a Kancsendzönga megmászása után, a visszaúton tűnt el.
Ránk számíthatsz! az idei tusványosi nyári szabadegyetem és diáktábor mottója – mondta Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke, a szabadegyetem egyik alapítója szerdai budapesti sajtótájékoztatón.
Ősztől csak az 500 főnél több diákot oktató iskolák maradnának önálló jogi személyiséggel a tanügyminisztérium költségcsökkentő terve szerint. Maros megyében több városi iskola is érintett lehet, de nagy még a bizonytalanság körülötte.
Pusztító vihar csapott le szerdán a Prahova völgyére, Szinaján több autót totálkárossá tettek a viharos szél miatt gyökerestől kidőlt, vagy derékba tört fák.
Az utak mentén élelemért kolduló medvék etetéséért kiszabható bírságok szigorítását ígérte szerdán Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter, miután részt vett a Transzfogarasi út környékén élő medvék kezeléséről szóló tanácskozáson.
A négymillió forintos gyorssegély után most tizenhatmillió forinttal segítik a kökösbácsteleki és nagyborosnyói családokat az anyaországiak. A Katolikus Karitász adománygyűjtéséből származó összeget az árvízkárok alapján költik el.
Fákat döntött ki, tetőszerkezeteket rongált meg és egyéb anyagi károkat is okozott a szerdai vihar Kézdivásárhelyen – olvasható Szilveszter Szabolcs alpolgármester bejegyzésében.
A fejlesztési és közigazgatási minisztérium új közigazgatási reformcsomagot tervez, amely a decentralizáció elvét erősíti meg, egyszerűsíti az ezzel kapcsolatos eljárásokat, és több hatáskört biztosít az önkormányzatoknak – jelentette be Cseke Attila.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) bizalmatlansági indítványt nyújtott be a kormány ellen, miután a Bolojan-kabinet felelősséget vállalt a parlamentben a deficitcsökkentő intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetért.
Ezúttal Kézdivásárhelyre és Székelyudvarhelyre csapott le nagy erővel a vihar.
Ilie Bolojan miniszterelnök takarékossági okokból arra utasította a minisztériumokat és a közintézményeket, hogy ritkítsák az alkalmazottak külföldi útjait.
szóljon hozzá!