Kőtábla állít emléket a székely csúcshódítónak
A 2013-ban elhunyt Erőss Zsolt hegymászó születésének 50. évfordulójára emlékeztek szerdán a csíkszeredai sportcsarnokban. Szülővárosának önkormányzata ebből az alkalomból egy emléktáblát állíttatott az Erőss Zsolt Aréna előterében. Gyergyószentmiklóson is emlékünnepséget tartottak.
Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere a megemlékező ünnepségen a következőképpen fogalmazott:
Az a tény, hogy Csíkszereda szülöttjeként, Gyergyószentmiklós neveltjeként, jó székely emberként, Magyarországon kiteljesedő hegymászóként Földünk legmagasabb 8000 méteres csúcsai közül tízet is sikerrel megmászott, az a tény, hogy soha nem adta fel, ez bennünket – mindenkit a saját területén – hasonló cselekvésre buzdít.
Hozzátette, a hegymászásban minden lépés erőfeszítéssel, olykor fájdalommal jár, de mindezt feledteti csúcshódítás öröme, az élet is ilyen, a lépések lehetnek fájdalmasak, de azokat feledtetik a nagyobb életesemények. „Ez volt Erőss Zsolt tanítása, Isten nyugtassa békében!” – zárta beszédét Ráduly Róbert Kálmán.
A polgármestert követően a Hópárducként ismert hegymászó gyerekkori barátja, Dezső László szólalt fel.
Nem gyászolni gyűltünk össze, hanem megemlékezni Erőss Zsoltról. Szerencsések voltunk, hogy személyesen is ismerhettük. Jó humora volt, jó fotós, jó videós volt, az expedícióinak beszámolói alapján jó előadó is
– hangsúlyozta, majd ezt követően röviden beszámolt Erőss Zsolt életének fontosabb állomásairól. „Zsolt egyszer azt mondta, ha tudnám, hogy egyszer fenn fogok maradni, akkor is felmegyek a hegyre. És felment a hegyre, és ott maradt. De úgy maradt fent, hogy a szellemisége, példamutató emberi mivolta köztünk maradt” – fogalmazott. Felszólalását követően arra kérte a hallgatóságot, hogy egy percnyi néma csenddel adózzanak Erőss Zsolt édesanyjának, aki tíz nappal ezelőtt hunyt el.
Ezután Bölöni Sándor, a Csíkszéki Erdélyi Kárpát-Egyesület elnöke méltatta a hegymászót. Mint megjegyezte, azt tanulta Erőss Zsolttól, hogy „merjünk nagyot álmodni”.
Az ünnepi beszédek után leleplezték a fekete kőtáblát, amelyet Sárpátki Zoltán csíkszeredai kőfaragó készített. Az emlékművön a következő sorok állnak: „Erőss Zsolt a 14 nyolcezres közül tízet hódított meg. A csúcshódító születésének 50. évfordulója emlékére állíttatta Csíkszereda önkormányzata. 2018. március 7-én”.
„A legnagyobb veszély az emberre nézve a céltalanság”
Az ötven éve született világhírű hegymászóra, Erőss Zsoltra emlékeztek szerdán Gyergyószentmiklóson is, a Salamon Ernő Gimnázium előtti téren, ahol sziklatömb és plakett idézi a város díszpolgárának emlékét.
„Erőss Zsolt iskolánkban érettségizett 1988-ban, abban a teremben, amelyet tiszteletünk jeléül róla neveztünk el, és amelyben emléktárgyait kiállítottuk. De mit tanulhatunk, mit tanulhatnak diákjaink Erőss Zsolt példájából? A legfontosabb tanulságot talán éppen ő fogalmazta meg: a legnagyobb veszély az emberre nézve a céltalanság. Ez nemcsak a hegymászókra vonatkozik, hanem minden emberre. Nem arra akarjuk buzdítani a diákokat, hogy alpinisták legyenek – akiben elhívatottság van, abból úgy is az lesz –, hanem
azt szeretnénk, ha tanulóink megtalálnák a céljaikat, és ha olyan kitartók, fegyelmezettek, elszántak lennének, mint Zsolt volt”
– mondta Lakatos Mihály, a gimnázium igazgatója az emlékünnepségen.
Hozzátette, „sajnos abból a szomorú esetből is tanulhatunk, amikor Zsolt nem mérte fel az emberi teljesítőképesség határát. Ezért vagyunk szomorúak, amikor nagy elismeréssel, csodálattal tanítványunkra emlékezünk.”
A gimnáziumban egyébként egy tanterem is őrzi a Hópárduc emlékét, ahol a kép és írott anyagok mellett Erőss Zsoltnak azt a ruházatát is kiállították, melyben 2002-ben, első magyarként állt az Everest tetején – ez a legértékesebb darabja a tárlatnak. De megtekinthető az a hágóvas is, melyet saját kezűleg készített, és van jégcsákány, sisak meg jégszeg, illetve azt a székelyzászlót is itt őrzik, melyet elvitt csúcsmászásaira.
Erőss Zsolt 1968-ban született Csíkszeredában, majd Gyilkostónál nevelkedett, a hegymászást a gimnázium épületének oldalán, a kis torony alatt kialakított gyakorlókőfalon kezdte 1981-ben. Innen indult az a hegymászó, aki a volt Szovjetunió mind az öt hétezer méter feletti csúcsát megmászta, és ezért megkapta a Hópárduc címet. A Hópárduc a világ legmagasabb csúcsát, a Mount Everestet 2002-ben hódította meg, továbbá tíz, nyolcezernél magasabb csúcsot is megmászott, mellyel a nemzetközi élmezőnybe került. 2013. május 21-én a Kancsendzönga megmászása után, a visszaúton tűnt el.
24h
