
Fotó: Barabás Ákos
Kétezer éves római őrtornyot „szabadítottak ki” a bozótból az oklándi Hagymás-tetőn. Drónok, geofizikusok segítettek a régészeknek, hogy a hetvenes évekbeli ásatások eredményeit kiegészítsék és rekonstruálják az oklándi megfigyelőpontot, ahol hétfőn információs táblákat is felavattak.
2017. december 12., 12:202017. december 12., 12:20
2017. december 12., 12:212017. december 12., 12:21
„Váravatót” tartott hétfőn a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum és a Maros Megyei Múzeum az oklándi Hagymás-tetőn. Valójában nem is vár volt ott, hanem egy római kori őrtorony, amelyet a Rika-erdőn átvezető út szemmel tartására használtak. Pánczél Szilamér, a Maros Megyei Múzeum szakértője szerint
Az ötezer kilométer hosszú határ a kínai nagy fal után a legnagyobb védelmi rendszer, ennek egyik legjobban megmaradt eleme a kétezer éves Hagymás-vár.
A néphagyományban várként megmaradt helyszín nem kőépítmény, hanem egy megfigyelőpont volt, amely kívülről paliszádokkal, azaz kihegyezett oszlopokból álló kerítéssel és árokkal volt körbevéve, a négyzet alakú tér sarkában pedig egy fából épült őrtorony állt – magyarázta Sófalvi András, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum régésze. Az egész megerősített építmény fából és földből készült.
Fotó: Barabás Ákos
A torony a Keleti-Kárpátokkal párhuzamos római kori határvédelmi rendszer része volt, amely előretolt megfigyelőhelyként szolgált az ötszáz fős homoródszentpáli és baróti katonai táborok számára.
Pánczél szerint nem nagyobb hadseregek támadását volt hivatott megállítani az a nyolcfős legénység, amely a toronyban teljesített szolgálatot, hanem inkább a csempészeket kellett elfognia, vagy a birodalom irányába érkező migrációt kellett felügyelnie.
– tette hozzá.
Fotó: Barabás Ákos
Már a tizenkilencedik század második fele óta ismerték a Hagymás-tetői őrtorony helyét, ezt Orbán Balázs említette először, de Téglás Gábor úttörő hazai régész is feljegyzéseket készített róla. Az első ásatásokat 1971-ben végezte Ferenczi Géza és István, az egyhetes munka alatt az árkokat és a paliszádok nyomait kutatták. Az ásatás azonban abbamaradt, és csak az idén ősszel végzett tereprendezés után kezdték újra. Ekkor már nem régészeti ásatásokat, hanem roncsolásmentes kutatásokat végeztek a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum és a Maros Megyei Múzeum szakértői.
„A régész munkája a detektívéhez hasonlít, de előbbi egy olyan krimit kell megoldania, ahol az összes tanú halott. Így számára csak a bizonyítékok maradnak, ezeket kell összefűznie, hogy megfejtse a krimit. Mi is próbáltunk minél kevesebbet ártani a lelőhelynek, így összeállítani egy teljes képet” – ecsetelte a helyszínen a diákoknak Pánczél.
Fotó: Barabás Ákos
Előbb a bozóttól és fáktól tisztították meg a terepet, hogy a gyökerek ne rongálják tovább a lelőhelyet. Az ásatások helyett a felszínről gyűjtöttek információkat, drónnal fotózták le a helyszínt, majd készítettek terepmodellt, így körvonalazódott a Barót felé néző bejárat helye, és a torony felé vezető két úté is. A helyszínen budapesti geofizikusok segítségével geodéziai felméréseket is végeztek, valamint talajradaros geofizikai kutatásokat, így mágneses hullámok alapján és a földbe juttatott áram segítségével nyertek információkat a vélhetőleg háromemeletes, körfolyosóval rendelkező toronyról.
Pánczél Szilamér azt is elmondta, a hazai szakma elkötelezte magát, hogy az ország területén végighúzodó római határvédelmi rendszert is UNESCO világörökségi helyszínné nyilváníttassák. Az oklándi torony szerinte jó eséllyel pályázhat arra, hogy felkerüljön erre a listára. A lelőhelyet a hétfőn elhelyezett táblákon a hasonló módon megtisztított, kitáblázott Kustaly-várával „fűzték” egy tanösvényre.
Fotó: Barabás Ákos
„Noha az egy Árpád-kori erődítmény, és a két építmény között mintegy ezeréves korkülönbség van, mégis hasonló szerepük lehetett, hiszen mindkettő a Rikán át vezető utat védte” – fogalmazott a szakember.
Pánczél egyébként elmondta, hogy a modern örökségvédelmi elvek már nem támogatják az eltűnt múltbéli építmények egy az egyben történő rekonstrukcióját, ugyanis így megsemmisül a lelőhely, ráadásul nem biztos, hogy a rekonstrukció ötven év múlva is vállalható volna. Éppen ezért inkább
A marosvásárhelyi és udvarhelyi szakemberek is ezt a módszer választották, amit az információs táblákon, de interneten videó formájában is megtekinthetnek az érdeklődők. A helyszínen kukucskáló is van, melynek segítségével a látogató megtekintheti, hogy kétezer évvel ezelőtt miként nézhetett ki a Hagymás-tető.
Fotó: Barabás Ákos
Sófalvi András szerint céljuk az volt, hogy a régi kutatások eredményeit hasznosítsák, és kiegészítsék a mostaniakkal. Azt is szerették volna, ha a tudományos ismeretek nemcsak a történészek fiókjaiban maradnak, hanem másokkal is megosztják, éppen ezért helyezték ki Hargita Megye Tanácsának támogatásával az információs pannókat.
Hantavírusgyanús esetet jelentettek Krassó-Szörény megyéből – közölte pénteken az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
Robbanás történt a Mol tiszaújvárosi üzemében, egy ember életét vesztette, több súlyos sérült van – írja az MTI Magyar Péter miniszterelnök péntek délelőtti Facebook-bejelentésére hivatkozva.
Az elnöki hivatal pénteken bejelentette, hogy a PSD, a PNL, az USR és az RMDSZ aláírt egy megállapodást, amelyben vállalják, hogy a parlamenti ülésszak végéig elfogadják az új közalkalmazotti bértörvényt.
Jelentős mennyiségű csapadékra és szélre figyelmeztető előrejelzést adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
A görlitzi többlakásos épület összeomlása után eltűntnek nyilvánított mindkét román turista holttestét megtalálták a romok alatt.
A hitelszerződés értelmében Románia 16,68 milliárd euró SAFE-forrást használhat fel. Lengyelország után ez a második legnagyobb tagállami keret.
Közzétette a kegyelmi ügy dokumentumait honlapján a Sándor-palota péntek reggel.
Bár az elmúlt években látványosan visszahúzódott a víz a szépvízi tározóban, a Csíki-medence ivóvízellátása továbbra sincs veszélyben. Sőt a kapacitása azt is megbírja, hogy a jövőben további alcsíki településeket csatoljanak rá a rendszerre.
Csütörtök délután egy 72 éves férfit megtámadott és megharapott egy medve a Beszterce-Naszód megyei Bükkös (Bichigiu) település külterületén, ahol két héttel ezelőtt egy nőt ölt meg a nagyvad.
Nicușor Dan államelnök csütörtökön megtámadta az alkotmánybíróságon azt a törvényt, amely szerint idén országos szinten 859 barnamedve megelőző célú kilövését engedélyezik a populáció szabályozása érdekében.
szóljon hozzá!