Hirdetés
Hirdetés

Bemutatják a kétezer éves őrtornyot

•  Fotó: Barabás Ákos

Fotó: Barabás Ákos

Kétezer éves római őrtornyot „szabadítottak ki” a bozótból az oklándi Hagymás-tetőn. Drónok, geofizikusok segítettek a régészeknek, hogy a hetvenes évekbeli ásatások eredményeit kiegészítsék és rekonstruálják az oklándi megfigyelőpontot, ahol hétfőn információs táblákat is felavattak.

Veres Réka

2017. december 12., 12:202017. december 12., 12:20

2017. december 12., 12:212017. december 12., 12:21

„Váravatót” tartott hétfőn a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum és a Maros Megyei Múzeum az oklándi Hagymás-tetőn. Valójában nem is vár volt ott, hanem egy római kori őrtorony, amelyet a Rika-erdőn átvezető út szemmel tartására használtak. Pánczél Szilamér, a Maros Megyei Múzeum szakértője szerint

az építmény egy óriási, három kontinensre kiterjedő védelmi rendszer egyik láncszeme.

Az ötezer kilométer hosszú határ a kínai nagy fal után a legnagyobb védelmi rendszer, ennek egyik legjobban megmaradt eleme a kétezer éves Hagymás-vár.

Hirdetés

A néphagyományban várként megmaradt helyszín nem kőépítmény, hanem egy megfigyelőpont volt, amely kívülről paliszádokkal, azaz kihegyezett oszlopokból álló kerítéssel és árokkal volt körbevéve, a négyzet alakú tér sarkában pedig egy fából épült őrtorony állt – magyarázta Sófalvi András, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum régésze. Az egész megerősített építmény fából és földből készült.

•  Fotó: Barabás Ákos Galéria

Fotó: Barabás Ákos

A torony a Keleti-Kárpátokkal párhuzamos római kori határvédelmi rendszer része volt, amely előretolt megfigyelőhelyként szolgált az ötszáz fős homoródszentpáli és baróti katonai táborok számára.

Pánczél szerint nem nagyobb hadseregek támadását volt hivatott megállítani az a nyolcfős legénység, amely a toronyban teljesített szolgálatot, hanem inkább a csempészeket kellett elfognia, vagy a birodalom irányába érkező migrációt kellett felügyelnie.

Idézet
Az ellenséges támadások ritkábbak voltak, inkább tolvajos útként használták, ahol nagyobb árut próbáltak becsempészni a Római Birodalomba anélkül, hogy vámot fizessenek

– tette hozzá.

•  Fotó: Barabás Ákos Galéria

Fotó: Barabás Ákos

Már a tizenkilencedik század második fele óta ismerték a Hagymás-tetői őrtorony helyét, ezt Orbán Balázs említette először, de Téglás Gábor úttörő hazai régész is feljegyzéseket készített róla. Az első ásatásokat 1971-ben végezte Ferenczi Géza és István, az egyhetes munka alatt az árkokat és a paliszádok nyomait kutatták. Az ásatás azonban abbamaradt, és csak az idén ősszel végzett tereprendezés után kezdték újra. Ekkor már nem régészeti ásatásokat, hanem roncsolásmentes kutatásokat végeztek a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum és a Maros Megyei Múzeum szakértői.

„A régész munkája a detektívéhez hasonlít, de előbbi egy olyan krimit kell megoldania, ahol az összes tanú halott. Így számára csak a bizonyítékok maradnak, ezeket kell összefűznie, hogy megfejtse a krimit. Mi is próbáltunk minél kevesebbet ártani a lelőhelynek, így összeállítani egy teljes képet” – ecsetelte a helyszínen a diákoknak Pánczél.

•  Fotó: Barabás Ákos Galéria

Fotó: Barabás Ákos

Előbb a bozóttól és fáktól tisztították meg a terepet, hogy a gyökerek ne rongálják tovább a lelőhelyet. Az ásatások helyett a felszínről gyűjtöttek információkat, drónnal fotózták le a helyszínt, majd készítettek terepmodellt, így körvonalazódott a Barót felé néző bejárat helye, és a torony felé vezető két úté is. A helyszínen budapesti geofizikusok segítségével geodéziai felméréseket is végeztek, valamint talajradaros geofizikai kutatásokat, így mágneses hullámok alapján és a földbe juttatott áram segítségével nyertek információkat a vélhetőleg háromemeletes, körfolyosóval rendelkező toronyról.

Pánczél Szilamér azt is elmondta, a hazai szakma elkötelezte magát, hogy az ország területén végighúzodó római határvédelmi rendszert is UNESCO világörökségi helyszínné nyilváníttassák. Az oklándi torony szerinte jó eséllyel pályázhat arra, hogy felkerüljön erre a listára. A lelőhelyet a hétfőn elhelyezett táblákon a hasonló módon megtisztított, kitáblázott Kustaly-várával „fűzték” egy tanösvényre.

•  Fotó: Barabás Ákos Galéria

Fotó: Barabás Ákos

„Noha az egy Árpád-kori erődítmény, és a két építmény között mintegy ezeréves korkülönbség van, mégis hasonló szerepük lehetett, hiszen mindkettő a Rikán át vezető utat védte” – fogalmazott a szakember.

Pánczél egyébként elmondta, hogy a modern örökségvédelmi elvek már nem támogatják az eltűnt múltbéli építmények egy az egyben történő rekonstrukcióját, ugyanis így megsemmisül a lelőhely, ráadásul nem biztos, hogy a rekonstrukció ötven év múlva is vállalható volna. Éppen ezért inkább

a 3D-s rekonstrukciókat részesítik előnyben.

A marosvásárhelyi és udvarhelyi szakemberek is ezt a módszer választották, amit az információs táblákon, de interneten videó formájában is megtekinthetnek az érdeklődők. A helyszínen kukucskáló is van, melynek segítségével a látogató megtekintheti, hogy kétezer évvel ezelőtt miként nézhetett ki a Hagymás-tető.

•  Fotó: Barabás Ákos Galéria

Fotó: Barabás Ákos

Sófalvi András szerint céljuk az volt, hogy a régi kutatások eredményeit hasznosítsák, és kiegészítsék a mostaniakkal. Azt is szerették volna, ha a tudományos ismeretek nemcsak a történészek fiókjaiban maradnak, hanem másokkal is megosztják, éppen ezért helyezték ki Hargita Megye Tanácsának támogatásával az információs pannókat.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. november 22., vasárnap

Székelyföldről is riasztottak tűzoltókat a brassópojánai szállodában kiütött tűzhöz – videóval

Tűz ütött ki vasárnap este egy brassópojánai szállodában. A lángok az épület tetőterében és homlokzatán csaptak fel, mintegy 300 négyzetméteres területen. Négy megyéből, köztük Háromszékről is tűzoltókat riasztottak a helyszínre.

Székelyföldről is riasztottak tűzoltókat a brassópojánai szállodában kiütött tűzhöz – videóval
Hirdetés
2026. november 22., vasárnap

Megdöbbentő eset: tűzoltósági alkalmazott ütött el egy rendőrt és hagyta el a baleset helyszínét

A katonai ügyészség folytatja a vizsgálatot a Temes megyei tűzoltóság (ISU) egyik alkalmazottja ellen, akit a baleset helyszínének elhagyásával és gondatlanságból elkövetett testi sértéssel gyanúsítanak.

Megdöbbentő eset: tűzoltósági alkalmazott ütött el egy rendőrt és hagyta el a baleset helyszínét
2026. november 22., vasárnap

Az átjárón ment át a szolgálatban lévő rendőr, amikor elütötték Csángóföldön

Szolgálatban lévő rendőrt ütött el egy személygépkocsi Neamț megyében, miközben a rendőr a kijelölt gyalogátkelőhelyen kelt át az úton. A férfi lábsérülést szenvedett és kórházba szállították.

Az átjárón ment át a szolgálatban lévő rendőr, amikor elütötték Csángóföldön
2026. november 22., vasárnap

Hárman voltak, egyikük életébe került a szökés

Egy ukrán állampolgár életét vesztette, miután feltehetően eltévedt a Máramarosi-havasokban. Két másik társát egy határőrökből és hegyimentőkből álló közös csapat segítségével találták meg.

Hárman voltak, egyikük életébe került a szökés
Hirdetés
2026. november 22., vasárnap

Jogosítvány nélkül vezetett, fának csapódtak, ő és az egyik utasa is meghalt

Egy 33 éves és egy 38 éves nagyzerindi (Zerind) férfi meghalt szombat este, miután autójukkal egy út menti fának ütköztek az Arad megyei Tőzmiske (Mișca) község egyik megyei útján.

Jogosítvány nélkül vezetett, fának csapódtak, ő és az egyik utasa is meghalt
2026. november 22., vasárnap

Már szállingózik a hó Székelyföldtől északra, ide is megjön a hideg és a csapadék

Csökkent látótávolság nehezíti vasárnap a forgalmat a 18-as országúton, az 1400 méteren fekvő Borsai-hágón, ahol már szállingózik a hó. A meteorológusok szerint az északról érkező lehűlés és csapadék Székelyföldet is eléri.

Már szállingózik a hó Székelyföldtől északra, ide is megjön a hideg és a csapadék
2026. november 22., vasárnap

Ha nincs autonómia, előbb-utóbb elveszhet a romániai magyarság – Kalmár Ferenc a nemzeti kisebbségek jövőjéről

Európa sokszínűségről beszél, de meg is védi azt? Kalmár Ferenc szerint a nemzeti kisebbségek jogai egyre inkább háttérbe szorulnak, miközben a közösségek megmaradásának egyik legfontosabb biztosítéka az autonómia lehet.

Ha nincs autonómia, előbb-utóbb elveszhet a romániai magyarság – Kalmár Ferenc a nemzeti kisebbségek jövőjéről
Hirdetés
2026. november 22., vasárnap

Traktorbalesetet szenvedett, érte jött a mentő, de a kórházba tartva a mentő is ütközött

Betegszállítás közben szenvedett balesetet egy mentőautó szombaton este Vaslui megyében. A mentő, amely egy autósort előzött, hátulról nekiütközött egy másik személygépkocsinak, amely körültekintés nélkül hajtott ki a sorból.

Traktorbalesetet szenvedett, érte jött a mentő, de a kórházba tartva a mentő is ütközött
2026. november 21., szombat

Ettől a hétvégétől már gazdag: bement a lottótársasághoz a csaknem egymillió eurós főnyereményért

Jelentkezett a Román Lottótársaság központi székhelyén tegnap a november 12-i Loto 6/49-sorsolás 5 226 582,80 lej (mintegy 980 ezer euró) értékű főnyereményének nyertese.

Ettől a hétvégétől már gazdag: bement a lottótársasághoz a csaknem egymillió eurós főnyereményért
2026. november 21., szombat

Megválasztották a magyar közmédia új vezérigazgatóját, aki 25 százalékos elbocsátást helyezett kilátásba

Kert Attilát választotta a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. vezérigazgatójává szombaton a társaság tulajdonosi jogait gyakorló Független Közmédia Testület.

Megválasztották a magyar közmédia új vezérigazgatóját, aki 25 százalékos elbocsátást helyezett kilátásba
Hirdetés