Képünk illusztráció
Fotó: Veres Nándor
Több székelyföldi magyar tanintézetben is japánsztrájkkal kezdődik hétfőn az iskolai év, tiltakozásképpen a nemrég elfogadott, ám már hatályos kormányrendelet miatt, ami szerint román szakos tanárok tanítják a román nyelvet a magyar kisdiákoknak. Az intézkedés derült égből villámcsapásként érkezett a nyári vakáció utolsó napjaiban.
Az oktatási minisztérium éppen a szünidő utolsó napján, pénteken délelőtt küldte ki azt a körlevelet, amiben leírja, miként kell alkalmazni a gyakorlatban a vonatkozó rendeletet – számolt be sajtótájékoztatón Kiss Imre Kovászna megyei főtanfelügyelő és Kocsis Annamária, a magyar tannyelvű elemi oktatásért felelő Kovászna megyei szaktanfelügyelő.
Mint leszögezték,
ennek ellenére feltérképezik, hány román szakos tanárra lenne szükség, hányan vállalják, hogy tanítanak elemiben, másrészt a magyar tanítók azt vállalták, hogy egyelőre akkor is megtartják a román órákat, ha ezért nem fizetik őket.
A miniszteri körlevél azt részletezi, kik tarthatják meg a román órákat a magyar elemi osztályokban, a hosszas felsorolásból csak a magyar tanítók maradtak ki, úgy tűnik, őket semmiképp nem tartja erre alkalmasnak a miniszter. Elsősorban azokat a román szakos tanárokat kell bevonni, akik versenyvizsga során kaptak végleges állást, majd, akik versenyvizsgáztak, de nem jutottak katedrához. Ha a tanintézeten belül ezt nem lehet megoldani, akkor
Ha így sem sikerül lefedni az igényt, akkor a román tagozatos tanítók is megtarthatják a magyar tannyelvű osztályokban a román órát, ez esetben őket szakképzetlenként fizetik ezekért az órákért.
Kiss Imre azonban abban bízik, sikerül rövid időn belül meggyőzni Valentin Popa oktatási minisztert arról, hogy változtassa meg az álláspontját, hétfőtől mindenképpen még a magyar tanítók tartják meg a román órákat.
A hétvégén több erdélyi magyar tanintézet is bejelentette: japánsztrájkkal tiltakozik a rendelet ellen. A csíkszeredai József Attila Általános Iskola közösségi oldalán tette közzé, hogy – társulva az ország több magyar oktatású intézményéhez – a tanévnyitó napján fehér karszalag viselésével japánsztrájkba kezdenek, ezáltal is jelezve a 2018/9. számú sürgősségi kormányrendelet „átgondolatlan, jogszerűtlen és megalázó rendeletével szembeni tiltakozását”.
Arra kérik a szülőket, hogy támogassák a tiltakozást, ez meg is történt, hiszen szombaton Öltöztessük fehérbe a tanévnyitókat címmel tett közzé felhívást a romániai Magyar Szülők Szövetsége, amelyben arra kér mindenkit, aki részt vesz a hétfői tanévnyitón, hogy vigyen fehér zászlót, lepedőt vagy abroszt, „bármit, ami fehér”, és emelje magasba, ezzel csatlakozva a magyar pedagógusok japánsztrájkjához.
Ferencz Salamon Alpár csíkszeredai József Attila Általános Iskola igazgatója érdeklődésünkre közölte, a tiltakozó akciót tanintézet pedagógusközössége indítványozta, a kezdeményezést pedig az iskola vezetősége is támogatta.
– fogalmazott. Az igazgató szerint a legfelháborítóbb, hogy a szaktárca pénteken átiratban pontosította a szóban forgó kormányrendelet alkalmazási módszertanát, amely arról rendelkezik, hogy amennyiben nincs felső tagozatos szakképesített tanár az iskolánál, akkor kik taníthatják az elemiseknek a román nyelv és irodalmat. „A felsorolás értelmében jóformán bárki taníthatja a románt, csak az osztály pedagógusa nem” – nehezményezte az intézményvezető. Hangsúlyozta, számos Hargita megyei magyar iskola jelezte, hogy csatlakozik a demonstráló akcióhoz, a japán sztrájk pedig csak a kezdeti tiltakozási forma.
Hargitai főtanfelügyelő: megoldjuk
Görbe Péter, Hargita megye főtanfelügyelője a kormányhatározat gyakorlatba ültetésének módozatain gondolkodik. Tőle tudjuk, hogy a kormányrendelet előírásait a tanévkezdést követő első napokban még nem alkalmazzák a megyei iskolákban, így továbbra is a tanítok oktatják a román nyelvet és irodalmat az elemiseknek.
„Jelenleg is foglalkozunk azzal, hogy tudjuk az órákat román szakos tanároknak odaadni, mivel új pedagógusok alkalmazására lesz szükség ahhoz, hogy gyakorlatba ültethessük a vonatkozó kormányrendeletet. Eddig nem volt idő a megoldásra, tanévkezdést követően összeülünk a tanfelügyelőkkel, megnézzük, hogyan cselekedhetünk legrövidebb időn belül, amennyiben semmi sem változik addig. Nekünk mint hivatal intézkednünk kell, hogy amit a kormány és a minisztérium elrendelt, valami módon megoldjuk” – nyilatkozta vasárnapi megkeresésünkkor a főtanfelügyelő, aki szerint lehet hogy hasznos a szóban forgó kormányrendelet, viszont „sokkal jobban elő kellett volna készíteni”.
Keresési és mentési akció zajlik Maroshévízen, a Maros folyónál, ahol egy férfi eltűnését jelentették.
Kézdivásárhelyen kezdődött, Nyujtódon ért véget hétvégén a 11. alkalommal megszervezett Háromszéki Huszártoborzó, amely idén a Tuzson János-emlékhadjárat nevet viselte, ily módon is megemlékezve a 200 évvel ezelőtt született bélafalvi 48-asra.
A szülőket árgus szemekkel figyelik az óvodások, kisiskolások, kamaszok, fiatalok, és másolják viselkedésüket. Nem szavainkkal, hanem tetteinkkel nevelünk – hívta fel a figyelmet Tapolyai Emőke klinikai és pasztorálpszichológus Marosvásárhelyen.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szerint hamis az a George Simionnak tulajdonított levél, amelyik ezekben a napokban terjed a közösségi oldalakon.
Nicușor Dan vasárnap kijelentette, hogy igyekszik a kampányban szóba állni azokkal is, akiknek az övétől eltérő a véleménye.
A következő napokban szinte az egész országban szokatlan hideg lesz az a sokéves átlaghoz képest a meteorológiai szolgálat vasárnapi előrejelzése szerint. A szél élénkülésére, esőkre, havas esőre, a hegyekben pedig havazásra van kilátás.
Idén áprilisban 4.686.479 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, 21.837-tel többet, mint az előző hónapban; az átlagnyugdíj 2759 lej volt – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szombaton közzétett adataiból, melyeket az Agerpres szemléz.
Az áramszolgáltató előre tervezett karbantartási munkálatai miatt május 13-án, kedden ideiglenes áramszünetekre kell számítani több Hargita és Maros megyei településen – figyelmeztet a vállalat.
Bevált a meteorológusok előrejelzése, május derekához képest országszerte hűvös volt a szombati nap és az azt követő éjszaka. Csíkszeredában mínusz 1,1 Celsius-fokig csökkent a hőmérséklet, de Székelyföld többi részén sem volt sokkal melegebb.
A történelemkönyvekből kitűnik, hogy a 19. század végére gazdasági-társadalmi fejlődésben Székelyföld kezdett egyre inkább leszakadni az ország nyugatibb részétől. Ám úgy tűnik, a legősibb mesterség művelésében azért igyekezett tartani a lépést.
szóljon hozzá!