
Fotó: Csató Andrea
A legnagyobb port az kavarta a tanügyminisztérium 2025-ös középiskolai kerettantervének tervezetében, hogy a középiskola utolsó két évében nem lenne kötelező tantárgy a földrajz és a történelem.
2025. február 20., 21:182025. február 20., 21:18
Január utolsó napján bocsátotta közvitára a tanügyminisztérium a 2025-ös középiskolai kerettantervek tervezetét, és március 6-áig várják a javaslatokat. Szükség van a szemléletváltásra a közoktatásban, de nem könnyű az irányváltoztatás. Az ütemterv szerint
A legnagyobb port az kavarta, hogy a tervezet szerint a középiskola utolsó két évében nem lenne kötelező tantárgy a földrajz és a történelem. Az utóbbiról azóta egyezség született, így Románia történelme önálló kötelező tantárgy lesz a tervek szerint a középiskolákban. Az erről szóló egyeztetésen Daniel David oktatásügyi miniszter, továbbá a Román Akadémia és az egyetemek történelem fakultásainak képviselői megegyeztek abban, hogy a középiskolai történelemoktatás jelenlegi módszereit újra kell gondolni.
Az nehezíti meg a diákok mindennapjait most, hogy napi hat-hét tantárgyból kell tanulniuk
Fotó: Borbély Fanni
Jelenleg az elméleti középiskolákban minden évben kötelező tantárgyként tanulják a földrajzot a reál osztályokban heti egy órában, humán osztályban heti kettőben.
Molnár Zoltán marosvásárhelyi földrajz szakos tanár, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetségének (FSLI) Maros megyei elnöke úgy véli, szükséges változtatni a kerettanterven, amelyben ezután is helye lenne a földrajznak, legalább az első három középiskolai évben.
A szaktanár megkeresésünkre kifejtette, hiányolta a kerettantervvel kapcsolatos tárgyalásokból az előzetes, valós felmérést, csak tapasztalatok alapján jelentették ki, hogy valami nem jó, és ezen változtatni kell. „Úgy gondolom, hogy a földrajz kicsit interdiszciplináris tantárgy, ami nagyon sok más tantárgyat is magába foglal, és próbálja ezeket térben elhelyezni.
Ha megnézzük a nyugat-európai példákat, azt látjuk, hogy nem feltétlenül a líceum felső osztályaiban van jelen. Franciaországban vagy akár Magyarországon 11. és 12. osztályban már nem tanulnak földrajzot, csak azok a diákok, akik választják, mert érettségizni szeretnének belőle. A kisebb líceumi osztályokban viszont nagyobb óraszámban van jelen, általában heti két órában, függetlenül az osztálytípustól. Úgy gondolom, hogy legalább három évben kéne a földrajzot megjelentetni a kerettantervben kötelező tantárgyként” – fejtette ki Molnár Zoltán.
Románia jelenkorát meg lehet ragadni a kommunizmus és a holokauszt történelmével
Fotó: László Ildikó
Szerinte igazából az nehezíti meg a diákok mindennapjait most, hogy napi hat-hét tantárgyból kell tanulniuk, túl nagy a szétszórtság a tantárgyak között, szakirányultabb oktatásra lenne szükségük. Pozitív példaként hozta fel az órák tömbösítését, akár az egyetemeken, és ez segítene abban, hogy a napi hat tantárgy helyett csak napi háromból kellene készülniük másnapra.
A földrajz szakos tanár többek között nagyon fontosnak tartja a környezetföldrajzot, amelyet jelenleg tizenegyedik osztályban tanulnak.
Én legalább ennyit meghagynék azért földrajzból. Interdiszciplinárisan, több tanítás szemszögéből nézve, ez akár kapcsolatot is teremthetne a különböző szaktantárgyak vagy tudományok között” – magyarázta a földrajz helyét a kerettantervben Molnár Zoltán.
Gyakorlatiasabban kellene nevelni arra a diákokat, hogy környezetcentrikusabbak legyenek
Fotó: Pixabay.com
Novák Csaba Zoltán történész, egyetemi tanár szerint a történelemoktatás újragondolása azt is jelenti, hogy a múltról való tudást szellősebben és fókuszáltabban kellene bemutatni az iskolában. Természetesen fontos az ókorról tanulni, de nem biztos, hogy olyan részletesen kell ezt tenni, hiszen a diákok számára nem túl maradandó ez a tudás. Van, amit meg kell tanulni, de az anyag mennyiségét és milyenségét át kell gondolni – magyarázta a Székelyhonnak a marosvásárhelyi történész.
– érvelt a szakember, aki úgy véli, Románia jelenkorát meg lehet ragadni a kommunizmus és a holokauszt történelmével, hiszen ezek lefedik a huszadik századot. Tavaly decemberben ugyanis az akkori tanügyminiszter, Ligia Deca bejelentette, már a 2025-2026-os tanévtől kezdődően a tizenkettedikesek és tizenharmadikosok számára kötelező tantárgy lesz az iskolában a hazai kommunizmus története.
Novák Csaba Zoltán a romániai oktatási rendszert egy óceánjáró hajóhoz hasonlította, amelynek nehéz megváltoztatni az irányát, de szükséges a szemléletváltás. A jelenlegi tanügyminiszter, Daniel David független, egyetemi közegből érkezett a minisztériumba, nem kell megfelelnie senkinek – véli a történész, aki szerint a tanügyminiszter víziója révén sikerülhet reformot vinni az oktatásba, csak egy kis tanári bölcsességre van szükség.
A román gazdaság jelenleg recesszióban van a fogyasztás visszaesése és a piaci tevékenység lassulása miatt, de egy súlyosabb válság jelei nem mutatkoznak – jelentette ki szerdán az Agerpresnek Adrian Negrescu gazdasági elemző.
Kelemen Hunor szerint a 10 százalékot megahaladó éves infláció elsősorban a közel-keleti háború következménye, nem a kormány intézkedései idézték elő.
A villamos energia (+54,18 százalék), a lakbér (+43,78), a gázolaj (+32,68), a benzin (+22,42) és a kávé (+21,76) drágult meg a leginkább idén áprilisban a tavalyi negyedik hónaphoz képest – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet.
Hó formájában érkezik a csapadék a hegyvidéken, ez alól nem kivétel a Madarasi Hargita sem, ahol havazásba váltott át az eső május 13-án. Ezt a Szentegyházi Meteo Állomás Facebook-oldala jelezte a délben közzétett bejegyzésében.
Hogyan hat a jelenlegi gazdasági helyzet a könyvkiadásra, és miként tudnak működni a kiadók? Mekkora példányszámban jelennek meg a könyvek, és hogyan alakul a vásárlóerő? Két székelyföldi könyvvásár között erdélyi könyvkiadók vezetőivel beszélgettünk.
Nicușor Dan szerint a jelenleg zajló hibrid hadviselés sem annak a jele, hogy Oroszország békét és stabilitást akarna Európában.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) nem fog együtt kormányozni a Szociáldemokrata Párttal (PSD) akkor sem, ha technokrata miniszterelnököt neveznek ki – jelentette ki kedden Mircea Abrudean szenátusi elnök.
Kedd éjfélkor hivatalba lépett a Tisza-kormány; szerdán 15 órától Ópusztaszeren tartják az első kormányülést – közölte Magyar Péter miniszterelnök kedd este a Facebook-oldalán.
Ingyenesen állítják ki az első elektronikus személyi igazolványt a 14. életévüket betöltött polgárok számára június 30-ig.
Egyfajta oktatóvideót készített a Vâlcea megyei csendőrség abból az amatőr felvételből, amit azok az emberek készítettek, akik nem voltak hajlandók megvárni a beavatkozó egységet, és maguk próbálták meg elhajtani a medvét egy lapáttal.
szóljon hozzá!