Hogyan tovább a középiskolai földrajz- és történelemoktatással?

•  Fotó: Csató Andrea

Fotó: Csató Andrea

A legnagyobb port az kavarta a tanügyminisztérium 2025-ös középiskolai kerettantervének tervezetében, hogy a középiskola utolsó két évében nem lenne kötelező tantárgy a földrajz és a történelem.

Hajnal Csilla

2025. február 20., 21:182025. február 20., 21:18

Január utolsó napján bocsátotta közvitára a tanügyminisztérium a 2025-ös középiskolai kerettantervek tervezetét, és március 6-áig várják a javaslatokat. Szükség van a szemléletváltásra a közoktatásban, de nem könnyű az irányváltoztatás. Az ütemterv szerint

az új kerettanterveket 2026-tól vezetnék be a hazai oktatásba, tehát a jelenlegi hetedik osztályos diákok tanulhatnak majd ezek alapján.

A legnagyobb port az kavarta, hogy a tervezet szerint a középiskola utolsó két évében nem lenne kötelező tantárgy a földrajz és a történelem. Az utóbbiról azóta egyezség született, így Románia történelme önálló kötelező tantárgy lesz a tervek szerint a középiskolákban. Az erről szóló egyeztetésen Daniel David oktatásügyi miniszter, továbbá a Román Akadémia és az egyetemek történelem fakultásainak képviselői megegyeztek abban, hogy a középiskolai történelemoktatás jelenlegi módszereit újra kell gondolni.

Az nehezíti meg a diákok mindennapjait most, hogy napi hat-hét tantárgyból kell tanulniuk •  Fotó: Borbély Fanni Galéria

Az nehezíti meg a diákok mindennapjait most, hogy napi hat-hét tantárgyból kell tanulniuk

Fotó: Borbély Fanni

A földrajznak helye lenne az első három évben

Jelenleg az elméleti középiskolákban minden évben kötelező tantárgyként tanulják a földrajzot a reál osztályokban heti egy órában, humán osztályban heti kettőben.

Molnár Zoltán marosvásárhelyi földrajz szakos tanár, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetségének (FSLI) Maros megyei elnöke úgy véli, szükséges változtatni a kerettanterven, amelyben ezután is helye lenne a földrajznak, legalább az első három középiskolai évben.

A szaktanár megkeresésünkre kifejtette, hiányolta a kerettantervvel kapcsolatos tárgyalásokból az előzetes, valós felmérést, csak tapasztalatok alapján jelentették ki, hogy valami nem jó, és ezen változtatni kell. „Úgy gondolom, hogy a földrajz kicsit interdiszciplináris tantárgy, ami nagyon sok más tantárgyat is magába foglal, és próbálja ezeket térben elhelyezni.

Idézet
Ez egy elgondolkodtató, akár világnézetet nevelő tantárgy, és természetesen ott van a helye kerettantervben.

Ha megnézzük a nyugat-európai példákat, azt látjuk, hogy nem feltétlenül a líceum felső osztályaiban van jelen. Franciaországban vagy akár Magyarországon 11. és 12. osztályban már nem tanulnak földrajzot, csak azok a diákok, akik választják, mert érettségizni szeretnének belőle. A kisebb líceumi osztályokban viszont nagyobb óraszámban van jelen, általában heti két órában, függetlenül az osztálytípustól. Úgy gondolom, hogy legalább három évben kéne a földrajzot megjelentetni a kerettantervben kötelező tantárgyként” – fejtette ki Molnár Zoltán.

Románia jelenkorát meg lehet ragadni a kommunizmus és a holokauszt történelmével •  Fotó: László Ildikó Galéria

Románia jelenkorát meg lehet ragadni a kommunizmus és a holokauszt történelmével

Fotó: László Ildikó

Szerinte igazából az nehezíti meg a diákok mindennapjait most, hogy napi hat-hét tantárgyból kell tanulniuk, túl nagy a szétszórtság a tantárgyak között, szakirányultabb oktatásra lenne szükségük. Pozitív példaként hozta fel az órák tömbösítését, akár az egyetemeken, és ez segítene abban, hogy a napi hat tantárgy helyett csak napi háromból kellene készülniük másnapra.

A földrajz szakos tanár többek között nagyon fontosnak tartja a környezetföldrajzot, amelyet jelenleg tizenegyedik osztályban tanulnak.

Idézet
Ma nagy gond a globális felmelegedés, a környezetpusztítás, de egy kicsit másképpen kellene tanítani, mint ahogy az eddigi tanterv kérte, kicsit gyakorlatiasabban neveljük arra a diákokat, hogy környezetcentrikusabbak legyenek.

Én legalább ennyit meghagynék azért földrajzból. Interdiszciplinárisan, több tanítás szemszögéből nézve, ez akár kapcsolatot is teremthetne a különböző szaktantárgyak vagy tudományok között” – magyarázta a földrajz helyét a kerettantervben Molnár Zoltán.

Gyakorlatiasabban kellene nevelni arra a diákokat, hogy környezetcentrikusabbak legyenek •  Fotó: Pixabay.com Galéria

Gyakorlatiasabban kellene nevelni arra a diákokat, hogy környezetcentrikusabbak legyenek

Fotó: Pixabay.com

A közelmúlt alapos ismerete a fontosabb

Novák Csaba Zoltán történész, egyetemi tanár szerint a történelemoktatás újragondolása azt is jelenti, hogy a múltról való tudást szellősebben és fókuszáltabban kellene bemutatni az iskolában. Természetesen fontos az ókorról tanulni, de nem biztos, hogy olyan részletesen kell ezt tenni, hiszen a diákok számára nem túl maradandó ez a tudás. Van, amit meg kell tanulni, de az anyag mennyiségét és milyenségét át kell gondolni – magyarázta a Székelyhonnak a marosvásárhelyi történész.

Idézet
Az lenne a legfontosabb, hogy a történelemtudásuk alapján tudják szintetizálni, elemezni a jelent. Épp ezért a közelmúlt alapos ismerete fontosabb, mint a régmúlt részletes megismerése”

– érvelt a szakember, aki úgy véli, Románia jelenkorát meg lehet ragadni a kommunizmus és a holokauszt történelmével, hiszen ezek lefedik a huszadik századot. Tavaly decemberben ugyanis az akkori tanügyminiszter, Ligia Deca bejelentette, már a 2025-2026-os tanévtől kezdődően a tizenkettedikesek és tizenharmadikosok számára kötelező tantárgy lesz az iskolában a hazai kommunizmus története.

Novák Csaba Zoltán a romániai oktatási rendszert egy óceánjáró hajóhoz hasonlította, amelynek nehéz megváltoztatni az irányát, de szükséges a szemléletváltás. A jelenlegi tanügyminiszter, Daniel David független, egyetemi közegből érkezett a minisztériumba, nem kell megfelelnie senkinek – véli a történész, aki szerint a tanügyminiszter víziója révén sikerülhet reformot vinni az oktatásba, csak egy kis tanári bölcsességre van szükség.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. április 17., csütörtök

Ezekre figyeljen a húsvéti étkezések alkalmával

Az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP) képviselői ajánlásokat fogalmaztak meg csütörtökön a húsvéti ünnepre készülő lakosságnak.

Ezekre figyeljen a húsvéti étkezések alkalmával
Ezekre figyeljen a húsvéti étkezések alkalmával
2025. április 17., csütörtök

Ezekre figyeljen a húsvéti étkezések alkalmával

2025. április 17., csütörtök

Ítélőtábla: az USR nem kampányolhat Nicușor Dan mellett – frissítve

Elutasította csütörtökön a bukaresti ítélőtábla a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) keresetét, amelyet a Nicușor Dan független elnökjelölt melletti kampányolást megtiltó BEC-döntés ellen nyújtott be az alakulat.

Ítélőtábla: az USR nem kampányolhat Nicușor Dan mellett – frissítve
2025. április 17., csütörtök

„Rómába mennek” a harangok nagycsütörtökön

Sokan hallottuk már a mondást: „nagycsütörtökön a harangok Rómába mennek.” De vajon mit is jelent ez pontosan? Miért hallgatnak el ilyenkor a templomi harangok? És miért van némaság a katolikus templomokban?

„Rómába mennek” a harangok nagycsütörtökön
„Rómába mennek” a harangok nagycsütörtökön
2025. április 17., csütörtök

„Rómába mennek” a harangok nagycsütörtökön

2025. április 17., csütörtök

Volt egy harmadik haláleset is a kórháznál, megszólalt a vezetőség

Cáfolta csütörtökön a jászvásári Sf. Spiridon-kórház vezetősége, hogy az intézmény három alkalmazottjának – két rezidens és egy beteghordozó – halálát munkahelyi túlterheltség okozta volna.

Volt egy harmadik haláleset is a kórháznál, megszólalt a vezetőség
2025. április 17., csütörtök

Rekordszámú rászorulót segítenek húsvéti élelmiszercsomaggal

Több mint 704 tonna élelmiszer gyűlt össze április 4-e és 6-a között az országos élelmiszergyűjtő akció keretében, ebből 121.890 rászorulót segítettek, ami rekordnak számít az akció történetében.

Rekordszámú rászorulót segítenek húsvéti élelmiszercsomaggal
2025. április 17., csütörtök

Az átlagosnál melegebb idő lesz húsvétkor

Az átlagosnál melegebb idő várható húsvétra az ország régióinak többségében, még akkor is, ha változékony égboltra és viharokra is kilátás van – közölte az Agerpres megkeresésére Alina Șerban, az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) munkatársa.

Az átlagosnál melegebb idő lesz húsvétkor
Az átlagosnál melegebb idő lesz húsvétkor
2025. április 17., csütörtök

Az átlagosnál melegebb idő lesz húsvétkor

2025. április 17., csütörtök

Óriási mennyiségű hamis mosószert foglaltak le Hargita megyében

Több mint ezer liter, feltehetően hamisított mosószert foglaltak le a rendőrök Székelyvarságon házkutatások, Máréfalván közúti ellenőrzés során – adja hírül a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóosztálya.

Óriási mennyiségű hamis mosószert foglaltak le Hargita megyében
2025. április 17., csütörtök

Pénzt hozott a húsvéti nyuszi Gyergyószentmiklósnak

6,5 millió lejes támogatás érkezett a gyergyószentmiklósi közműfejlesztésre a kormánytól. Ennek köszönhetően folytatódhatnak a csatornázási munkálatok, ugyanakkor a Gyilkos-tó út helyreállítása is megtörténik.

Pénzt hozott a húsvéti nyuszi Gyergyószentmiklósnak
2025. április 17., csütörtök

Több mint 40 millió eurós beruházás indult Székelyudvarhelyen

A Laszlo-Constr Kft. megkezdte a Riverside Retail Park kereskedelmi központ kivitelezését Székelyudvarhely legdinamikusabban fejlődő övezetében.

Több mint 40 millió eurós beruházás indult Székelyudvarhelyen
2025. április 17., csütörtök

Mozgásban lesz a város, közeleg a tánc világnapja Csíkszeredában

A tánc ismét birtokba veszi Csíkszeredát: április végén újra megrendezik a tánc világnapja alkalmából szervezett rendezvénysorozatot, amely az évek során nemcsak hagyománnyá vált, de a város egyik legszínesebb kulturális eseményévé nőtte ki magát.

Mozgásban lesz a város, közeleg a tánc világnapja Csíkszeredában