Fotó: Csató Andrea
A legnagyobb port az kavarta a tanügyminisztérium 2025-ös középiskolai kerettantervének tervezetében, hogy a középiskola utolsó két évében nem lenne kötelező tantárgy a földrajz és a történelem.
2025. február 20., 21:182025. február 20., 21:18
Január utolsó napján bocsátotta közvitára a tanügyminisztérium a 2025-ös középiskolai kerettantervek tervezetét, és március 6-áig várják a javaslatokat. Szükség van a szemléletváltásra a közoktatásban, de nem könnyű az irányváltoztatás. Az ütemterv szerint
A legnagyobb port az kavarta, hogy a tervezet szerint a középiskola utolsó két évében nem lenne kötelező tantárgy a földrajz és a történelem. Az utóbbiról azóta egyezség született, így Románia történelme önálló kötelező tantárgy lesz a tervek szerint a középiskolákban. Az erről szóló egyeztetésen Daniel David oktatásügyi miniszter, továbbá a Román Akadémia és az egyetemek történelem fakultásainak képviselői megegyeztek abban, hogy a középiskolai történelemoktatás jelenlegi módszereit újra kell gondolni.
Az nehezíti meg a diákok mindennapjait most, hogy napi hat-hét tantárgyból kell tanulniuk
Fotó: Borbély Fanni
Jelenleg az elméleti középiskolákban minden évben kötelező tantárgyként tanulják a földrajzot a reál osztályokban heti egy órában, humán osztályban heti kettőben.
Molnár Zoltán marosvásárhelyi földrajz szakos tanár, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetségének (FSLI) Maros megyei elnöke úgy véli, szükséges változtatni a kerettanterven, amelyben ezután is helye lenne a földrajznak, legalább az első három középiskolai évben.
A szaktanár megkeresésünkre kifejtette, hiányolta a kerettantervvel kapcsolatos tárgyalásokból az előzetes, valós felmérést, csak tapasztalatok alapján jelentették ki, hogy valami nem jó, és ezen változtatni kell. „Úgy gondolom, hogy a földrajz kicsit interdiszciplináris tantárgy, ami nagyon sok más tantárgyat is magába foglal, és próbálja ezeket térben elhelyezni.
Ha megnézzük a nyugat-európai példákat, azt látjuk, hogy nem feltétlenül a líceum felső osztályaiban van jelen. Franciaországban vagy akár Magyarországon 11. és 12. osztályban már nem tanulnak földrajzot, csak azok a diákok, akik választják, mert érettségizni szeretnének belőle. A kisebb líceumi osztályokban viszont nagyobb óraszámban van jelen, általában heti két órában, függetlenül az osztálytípustól. Úgy gondolom, hogy legalább három évben kéne a földrajzot megjelentetni a kerettantervben kötelező tantárgyként” – fejtette ki Molnár Zoltán.
Románia jelenkorát meg lehet ragadni a kommunizmus és a holokauszt történelmével
Fotó: László Ildikó
Szerinte igazából az nehezíti meg a diákok mindennapjait most, hogy napi hat-hét tantárgyból kell tanulniuk, túl nagy a szétszórtság a tantárgyak között, szakirányultabb oktatásra lenne szükségük. Pozitív példaként hozta fel az órák tömbösítését, akár az egyetemeken, és ez segítene abban, hogy a napi hat tantárgy helyett csak napi háromból kellene készülniük másnapra.
A földrajz szakos tanár többek között nagyon fontosnak tartja a környezetföldrajzot, amelyet jelenleg tizenegyedik osztályban tanulnak.
Én legalább ennyit meghagynék azért földrajzból. Interdiszciplinárisan, több tanítás szemszögéből nézve, ez akár kapcsolatot is teremthetne a különböző szaktantárgyak vagy tudományok között” – magyarázta a földrajz helyét a kerettantervben Molnár Zoltán.
Gyakorlatiasabban kellene nevelni arra a diákokat, hogy környezetcentrikusabbak legyenek
Fotó: Pixabay.com
Novák Csaba Zoltán történész, egyetemi tanár szerint a történelemoktatás újragondolása azt is jelenti, hogy a múltról való tudást szellősebben és fókuszáltabban kellene bemutatni az iskolában. Természetesen fontos az ókorról tanulni, de nem biztos, hogy olyan részletesen kell ezt tenni, hiszen a diákok számára nem túl maradandó ez a tudás. Van, amit meg kell tanulni, de az anyag mennyiségét és milyenségét át kell gondolni – magyarázta a Székelyhonnak a marosvásárhelyi történész.
– érvelt a szakember, aki úgy véli, Románia jelenkorát meg lehet ragadni a kommunizmus és a holokauszt történelmével, hiszen ezek lefedik a huszadik századot. Tavaly decemberben ugyanis az akkori tanügyminiszter, Ligia Deca bejelentette, már a 2025-2026-os tanévtől kezdődően a tizenkettedikesek és tizenharmadikosok számára kötelező tantárgy lesz az iskolában a hazai kommunizmus története.
Novák Csaba Zoltán a romániai oktatási rendszert egy óceánjáró hajóhoz hasonlította, amelynek nehéz megváltoztatni az irányát, de szükséges a szemléletváltás. A jelenlegi tanügyminiszter, Daniel David független, egyetemi közegből érkezett a minisztériumba, nem kell megfelelnie senkinek – véli a történész, aki szerint a tanügyminiszter víziója révén sikerülhet reformot vinni az oktatásba, csak egy kis tanári bölcsességre van szükség.
Új szabályzatot vezetett be az aszfaltfeltörések esetében a székelyudvarhelyi városháza, változik a buszjáratok bérletára és módosul a kedvezményrendszer – derült ki az önkormányzat csütörtöki ülésén, amelyen az új városmenedzser is bemutatkozott.
Péntek reggeltől szombat éjszakáig az ország háromnegyed része elsőfokú (sárga jelzésű) riasztás alatt lesz fokozott légköri instabilitás miatt.
Megyeitanács-elnökként gyöngyözte ki magából Biró Barna Botond a parajdi betonhiány hallatán, hogy az érintett „cégnek nincs mit keresnie Parajdon, szakmai arrogancia jellemzi őket”, meg egyébként is „Mars!”. Ennél azért többet várunk.
Csütörtökön másodfokú hőségriasztás lesz érvényben Bukarestben, illetve 12 déli és nyugati megyében – figyelmeztetett az Országos Meteorológiai Szolgálat.
Életének 75., papságának 50. évében visszaadta lelkét Teremtőjének Csintalan László kanonok, nyugalmazott főesperes, plébános – adja hírül a romkat.ro katolikus hírportál.
Michelle Obama ősszel Romániába látogat. Az Amerikai Egyesült Államok korábbi First Ladyje szeptember 17-18-án az Impact Bucharest elnevezésű üzleti és technológiai rendezvényen vesz részt Bukarestben.
Az évfordulóra szervezett ünnepi hangversenyt 2025. június 28-án, szombaton 18 órától a Gyergyószárhegyi Kulturális Központban tartják.
Bach monumentális h-moll miséje áll a 2025-ös Csíkszeredai Régizene Fesztivál középpontjában – a nagyszabású előadásról és annak kihívásairól beszéltek a szervezők.
Folytatódnak a Tarisznyás-estek, vagyis a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum tudományos, ismeretterjesztő előadás sorozata. Csütörtökön, 18 órától Köllő Miklós műemlékvédelmi szakember lesz a vendég.
Történelmi emlékezés lesz Szépvízen: különleges kiállítás mutatja be a székely katonák sorsát az első világháborúban. A képekkel, leírásokkal és előadással kísért tárlat csütörtökön este nyílik meg a szépvízi Kultúrbisztróban.
szóljon hozzá!