
Fotó: Csató Andrea
A legnagyobb port az kavarta a tanügyminisztérium 2025-ös középiskolai kerettantervének tervezetében, hogy a középiskola utolsó két évében nem lenne kötelező tantárgy a földrajz és a történelem.
2025. február 20., 21:182025. február 20., 21:18
Január utolsó napján bocsátotta közvitára a tanügyminisztérium a 2025-ös középiskolai kerettantervek tervezetét, és március 6-áig várják a javaslatokat. Szükség van a szemléletváltásra a közoktatásban, de nem könnyű az irányváltoztatás. Az ütemterv szerint
A legnagyobb port az kavarta, hogy a tervezet szerint a középiskola utolsó két évében nem lenne kötelező tantárgy a földrajz és a történelem. Az utóbbiról azóta egyezség született, így Románia történelme önálló kötelező tantárgy lesz a tervek szerint a középiskolákban. Az erről szóló egyeztetésen Daniel David oktatásügyi miniszter, továbbá a Román Akadémia és az egyetemek történelem fakultásainak képviselői megegyeztek abban, hogy a középiskolai történelemoktatás jelenlegi módszereit újra kell gondolni.
Az nehezíti meg a diákok mindennapjait most, hogy napi hat-hét tantárgyból kell tanulniuk
Fotó: Borbély Fanni
Jelenleg az elméleti középiskolákban minden évben kötelező tantárgyként tanulják a földrajzot a reál osztályokban heti egy órában, humán osztályban heti kettőben.
Molnár Zoltán marosvásárhelyi földrajz szakos tanár, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetségének (FSLI) Maros megyei elnöke úgy véli, szükséges változtatni a kerettanterven, amelyben ezután is helye lenne a földrajznak, legalább az első három középiskolai évben.
A szaktanár megkeresésünkre kifejtette, hiányolta a kerettantervvel kapcsolatos tárgyalásokból az előzetes, valós felmérést, csak tapasztalatok alapján jelentették ki, hogy valami nem jó, és ezen változtatni kell. „Úgy gondolom, hogy a földrajz kicsit interdiszciplináris tantárgy, ami nagyon sok más tantárgyat is magába foglal, és próbálja ezeket térben elhelyezni.
Ha megnézzük a nyugat-európai példákat, azt látjuk, hogy nem feltétlenül a líceum felső osztályaiban van jelen. Franciaországban vagy akár Magyarországon 11. és 12. osztályban már nem tanulnak földrajzot, csak azok a diákok, akik választják, mert érettségizni szeretnének belőle. A kisebb líceumi osztályokban viszont nagyobb óraszámban van jelen, általában heti két órában, függetlenül az osztálytípustól. Úgy gondolom, hogy legalább három évben kéne a földrajzot megjelentetni a kerettantervben kötelező tantárgyként” – fejtette ki Molnár Zoltán.
Románia jelenkorát meg lehet ragadni a kommunizmus és a holokauszt történelmével
Fotó: László Ildikó
Szerinte igazából az nehezíti meg a diákok mindennapjait most, hogy napi hat-hét tantárgyból kell tanulniuk, túl nagy a szétszórtság a tantárgyak között, szakirányultabb oktatásra lenne szükségük. Pozitív példaként hozta fel az órák tömbösítését, akár az egyetemeken, és ez segítene abban, hogy a napi hat tantárgy helyett csak napi háromból kellene készülniük másnapra.
A földrajz szakos tanár többek között nagyon fontosnak tartja a környezetföldrajzot, amelyet jelenleg tizenegyedik osztályban tanulnak.
Én legalább ennyit meghagynék azért földrajzból. Interdiszciplinárisan, több tanítás szemszögéből nézve, ez akár kapcsolatot is teremthetne a különböző szaktantárgyak vagy tudományok között” – magyarázta a földrajz helyét a kerettantervben Molnár Zoltán.
Gyakorlatiasabban kellene nevelni arra a diákokat, hogy környezetcentrikusabbak legyenek
Fotó: Pixabay.com
Novák Csaba Zoltán történész, egyetemi tanár szerint a történelemoktatás újragondolása azt is jelenti, hogy a múltról való tudást szellősebben és fókuszáltabban kellene bemutatni az iskolában. Természetesen fontos az ókorról tanulni, de nem biztos, hogy olyan részletesen kell ezt tenni, hiszen a diákok számára nem túl maradandó ez a tudás. Van, amit meg kell tanulni, de az anyag mennyiségét és milyenségét át kell gondolni – magyarázta a Székelyhonnak a marosvásárhelyi történész.
– érvelt a szakember, aki úgy véli, Románia jelenkorát meg lehet ragadni a kommunizmus és a holokauszt történelmével, hiszen ezek lefedik a huszadik századot. Tavaly decemberben ugyanis az akkori tanügyminiszter, Ligia Deca bejelentette, már a 2025-2026-os tanévtől kezdődően a tizenkettedikesek és tizenharmadikosok számára kötelező tantárgy lesz az iskolában a hazai kommunizmus története.
Novák Csaba Zoltán a romániai oktatási rendszert egy óceánjáró hajóhoz hasonlította, amelynek nehéz megváltoztatni az irányát, de szükséges a szemléletváltás. A jelenlegi tanügyminiszter, Daniel David független, egyetemi közegből érkezett a minisztériumba, nem kell megfelelnie senkinek – véli a történész, aki szerint a tanügyminiszter víziója révén sikerülhet reformot vinni az oktatásba, csak egy kis tanári bölcsességre van szükség.
Kijött az első előzetes a Warner-nél készülő Harry Potter-sorozathoz, ami J. K. Rowling világhírű varázslótanoncos regényeit dolgozza fel újra, a 2000-es években készült filmek után.
Székelyföld-szerte számos ponton nyújtanak segítséget a levélszavazatok pontos kitöltésében és annak leadásában. Összegyűjtöttük, a székelyföldi városokban hol adhatja le szavazatát, hogy időben célba érjen.
Negyven férőhelyes, konyhával és egészségügyi helyiséggel is rendelkező bölcsődét adtak át a közösségnek szerdán délután Korondon. A felszólalók a „legkisebbek” biztonságos nevelésének fontosságát hangsúlyozták, ami a megmaradásunk alapja.
Az Országos Adóhatóság (ANAF) kézzelfogható eredményeket ért el az adócsalás elleni küzdelemben és a költségvetési tartozások behajtásában, amit az áfabevételek 12,9 százalékos növekedése is jelez – jelentette ki a pénzügyminiszter.
Az üzemanyagpiaci válsághelyzet kihirdetéséről szóló sürgősségirendelet-tervezet nem a lakosságot, hanem a válságon nyerészkedő gazdasági szereplőket védi – állapította meg szerdai közleményében az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS).
Kelemen Hunor szerint nincs alternatívája a PSD, PNL, USR, RMDSZ és a nemzeti kisebbségek alkotta jelenlegi kormánykoalíciónak.
Sorin Grindeanu, a képviselőház elnöke szerdán kijelentette, hogy a kormánynak mielőbb mérsékelnie kell az üzemanyagár-emelkedés hatásait.
Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter szerdán bejelentette, hogy jövő héten közvitára bocsátják a kórházi alkalmazottak munkaidejének megszervezését szabályozó miniszteri rendelet módosítását.
Tíz lej fölé emelkedett szinte minden kútnál a gázolaj literenként ára szerdán, ennek apropóján lapoztuk fel a fotóarchívumunkat, hogy milyen árak kerülnek elő a múltból.
A szakszervezetek szerint a kormány csak „mímeli” a társadalmi partnerekkel való konzultációt az energiaválság ügyében, ezért nem vesznek részt a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács szerdára meghirdetett ülésén.
szóljon hozzá!