
Bontáskor még nagyobb terveket szőttek. Archív
Fotó: Erdély Bálint Előd
Lapunkat támadja Borboly Csaba, amiért megírtuk, hogy a décsfalvi régi híd az ócskavasban végezte. Hargita Megye Tanácsának elnöke megrendelt cikket sejtet, és leszámolási kísérletről, rosszindulatról beszél.
2020. december 22., 14:052020. december 22., 14:05
A Székelyhon napilap és portál témakövető módszert alkalmaz: egy-egy eseményre, témára időnként visszatér, így számolva be a fejleményekről. A décsfalvi régi híd kapcsán is ez történt. Mivel egy hónapja elkészült az új híd, kíváncsiak voltunk arra, mi lesz a sorsa a régi, egy éve elbontott szerkezetnek, amelyről többször is cikkeztünk, és
Gyerkó Levente galambfalvi polgármester két és fél évvel ezelőtt arra kérte a megyei tanács képviselőit, hogy találjanak megoldást a fémszerkezetű átkelő megőrzésére. Akkori elképzelései szerint a régi híd más helyszínen kaphatna funkciót. Ezt akkor helyeselte Borboly Csaba megyeitanács-elnök is, azt ígérve, hogy a megoldásról egyeztetni fognak.
A décsfalvi híd 2018-ban. Archív
Fotó: Barabás Ákos
2019 decemberében már arról cikkeztünk, hogy a hidat korábban Bögöz község szándékozott átvenni, hogy a Vágás-patakon állítsák fel, de mint Farkas Mózes polgármestertől akkor megtudtuk, ők lemondtak erről Galambfalva javára.
Akkori kérdésünkre, hogy mi lesz az elemeire bontott híddal, Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke akkor azt válaszolta, miután lakossági konzultációt szerveztek és a lakosság elvárása is az volt, hogy helyben, a térségben maradjon a régi híd, ezt átadják a községnek.
– ismertette egy évvel ezelőtt a tanácselnök.
Póthíd és a még el nem bontott vasszerkezetű régi híd. Archív
Fotó: Erdély Bálint Előd
Megkerestük akkor is Gyerkó Levente galambfalvi polgármestert, aki elmondta, a híd átvételéről és elhelyezéséről a helyi önkormányzati képviselő-testületnek kell döntenie, és még korai lenne arról beszélni, hogy hol helyezik el. Azzal azonban egy évvel ezelőtt ő is egyetértett, hogy a monarchiabeli átkelőt turisztikai látnivalóként kellene hasznosítani.
Idén ősszel ismét visszatértünk a kérdésre. Gyerkó Leventétől érdeklődve megtudtuk, megvizsgálták a kérdést, és kiderült, hogy roppant költséges lenne megterveztetni és újra felállítani a régi átkelőt, így erre nem lesz lehetőségük – arról azonban nem beszélt, hogy a híd az ócskavasban fogja végezni.
„Ilyen hidakat már nem készítenek, így feltétlenül meg kellene őrizni, hiszen a történelem része” – nyilatkozta egy esztendővel ezelőtt lapunknak György Béla Zsolt út- és hídtervező mérnök. Tőle tudtuk meg azt is, hogy Hargita megyében ez volt az egyetlen közúti híd az Osztrák-Magyar Monarchia időszakából, hasonló ahhoz, amely a Maros megyei Héjjasfalván található, és amelyen egy tábla nyújt tájékoztatást a szerkezet gyártásának időpontjáról és helyéről: 1908, Nicholson Gépgyár, Budapest. Ez utóbbi hidat szintén nem használják már, azonban lezárva a helyén maradt és megtekinthető.
Az új híd
Fotó: Erdély Bálint Előd
Hétfőn a helyszínen jártunk és láttuk, hogy a régi szerkezet eltűnt. Azonnal kerestük az új hidat építtető és a régiről több Facebook-bejegyzésben is említést tevő tanácselnököt, Borboly Csabát. Ő először nem is tudott a régi híd elszállításáról, ezért arra kért, várjunk, amíg utánanéz. Megtettük. Később, miután kiderült, hogy a hidat valóban elszállították az egyik székelyudvarhelyi vasbegyűjtő telepre, a tanácselnök megváltoztatta addigi nyilatkozatát és mindössze egy mondatban foglalta össze a tudnivalókat: miután Galambfalva községnek átadták a hídelemeket, ők a szakértői vélemények alapján kiderítették, hogy nem használhatók, ezért – más jelentkező hiányában – ócskavasként értékesítették. Mi pedig mindössze ennyit közöltünk, nem többet.
Kedden az említett vasbegyűjtő telepről bejelentkezett a tanácselnök, megmutatva a híd egyik darabját (a teljes szerkezetet oda szállították), egyúttal rosszindulatot és megrendelést feltételezve részünkről, amiért beszámoltunk a fejleményekről. Mint fogalmazott, nem szolgált a lapunk becsületére, hogy írtunk a témáról.
Időközben az is kiderült, hogy kedden – más sajtótermék mellett – a megyei tanácstól is keresték a korábban nekünk nyilatkozó György Béla Zsolt út- és hídtervező mérnököt, hogy megtudják, fenntartja-e korábbi nyilatkozatát, miszerint az ilyen építményeket feltétlenül meg kell őrizni az utókor számára. Mint jelezte megkeresésünkre, véleménye nem változott.
„Ezek esetében olyan műszaki megoldásokat használtak, amit tanítani kell, illetve meg kell mutatni az utókornak is, hogy láthassák a régi technikákat, eljárásokat. Egyetemi tanáromat, Köllő Gábort, az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság elnökét is hívtam telefonon ezzel kapcsolatban. Ő is megerősítette: mindenképp meg kell őrizni az ilyen hidakat” – fejtette ki érdeklődésünkre a szakember.
Székelyföldön is debütál a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők. Mutatjuk, melyik székelyföldi településeken lesz látható a film decemberben.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat hétfőn közzétett kéthetes előrejelzése szerint a következő napokban fokozatosan felmelegszik az idő, és a legmagasabb nappali hőmérséklet eléri a 12–14 Celsius-fokot.
Elkápráztatta a közönséget és a zsűrit is a székelyudvarhelyi apa-lánya duó: Kristóf Béla és Rebeka tarolt a Csillag születik tehetségkutató műsorban bemutatott produkciójukkal.
Két földrengés is volt hétfő reggel Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Több mint ezer, nemzeti színű zászlókat lengető híve várta hétfőn délelőtt Călin Georgescut a tiszteletére tartott gyulafehévári rendezvényre. A román nemzeti ünnep alkalmából szervezett eseményt incidensek kísérték.
Felelősségre kell vonni a Prahova és Dâmbovița megyei vízhiány okozóit – írta vasárnap este a Facebook-oldalán Ilie Bolojan miniszterelnök.
Újraválasztották George Simiont a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnökévé a párt vasárnapi gyulafehérvári kongresszusán. Simion egyedüli jelöltként indult a párt elnöki pozíciójáért.
Idén január elejétől október végéig 46.917 vállalkozás szűnt meg Romániában, 32,4 százalékkal több, mint tavaly ugyanebben az időszakban – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) által közzétett adatokból.
A belügyminisztérium azt ajánlja az állampolgároknak, hogy a december 1-jei hosszú hétvégén lehetőleg ne reptessék a drónjaikat, mert az engedély nélküli drónhasználat veszélyeztetheti az emberek biztonságát.
Akár 10 centiméteres hóréteg is lerakódhat a hegyekben vasárnap estére az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) előrejelzése szerint.
21 hozzászólás