Néhány évtizede még elképzelhetetlen volt, ma már valóság: alig találni pityókaszedőket
Fotó: Veres Nándor
Az őszi betakarítások egyik fontos része a pityókaszedés, amely az elmúlt évtizedekben nagyobb embertömegeket is munkára fogott. A mezőgazdasági berendezések rohamos fejlődése ugyan elhozta a hatékonyabb betakarítási módozatokat, de nem csak ez eredményezte a kétkezi munka elértéktelenedését.
2021. október 09., 21:382021. október 09., 21:38
Felcsíki és alcsíki terepszemlénken több gazdával is szóba elegyedtünk a szántóföldeken. Bíró István egy tucatnyi pityókaszedő munkáját irányította saját területén, kérdésünkre pedig, miszerint mennyire nehéz munkaerőt találni erre az őszi munkára, lehangoló választ adott.
– magyarázta a férfi. Rámutatott, a településen, ahol laknak, több helyen is keresik a szedőket háztáji gazdálkodók, de csak züllött emberek jelentkeznek, akik inkább hátráltatnak, mint segítenének a munkában.
Egy másik férfi is hasonló tapasztalatokról számolt be. Neki szerencséje volt, ugyanis két területről is volt betakarítani való pityókája, és mindkét helyre jöttek a segítségek, de igyekezett is meghálálni nekik.
– fejtette ki, aki szerint az elmúlt években sokkal többen vállaltak külföldön munkát, így a fizikai munkaerőre alkalmas emberek száma mindenhol látványosan lecsökkent.
Megbecsüli, aki napszámost talál. Elkél a kétkezi segítség
Fotó: Veres Nándor
A Székelyhon kérdésére, miszerint a gépesítés mennyivel könnyítené meg a munkáját, azt válaszolta, a szomszédjában nagyipari mennyiségben gépekkel takarítják be a pityókát, de szerinte több a kár, mint a haszon. „A gép nem tesz különbséget a földdarab, a kő és a pityóka között. Az udvar hátsó része csak földdel van tele, olyan sokat felszed a gép. Nem mellékesen a rossz és az elvágott pityókát is felszedi. Sok az utólagos munka, és egy idő után a föld is kisoványodik, tönkremegy” – hívta fel a figyelmet, egyértelműen elutasítva a gépesítést ezen a téren.
László György gyergyószéki mezőgazdász idén 14 hektáron ültetett krumplit. Mint mondta, az utóbbi években nem igazán alakult úgy az ára a burgonyának, hogy arra építeni lehessen hosszútávon is. „Nagyon ingadozó volt az árfolyama. Amikor becsületes, verejtékes munkával megdolgoztunk érte, akkor is ritka volt, hogy 1,3–1,5 lejnél drágábban el tudtuk volna adni kilóját. Máskor pedig szó szerint banikért vitték csak el” – panaszkodott az elmúlt évekre. Ezért is szánta rá magát a gépesítésre és az ipari mennyiségre, így
Rámutatott, így sokkal kevesebb ideje jut más mezőgazdasági tevékenységre – gabonából például csak annyit ültet, amennyi a háztáji állatoknak szükséges –, ellenben nincs gondja a napszámosokra. „Azelőtt még a környező településekről is eljöttek napszámosnak, máskor Maros és Beszterce megyékből voltak munkásaim.
És itt az egyszerű emberekről beszélek” – láttatta a helyzetet. Mint kiderült, azok vannak a legnagyobb bajban, akik a saját fogyasztás mellett épp annyival termelnek többet, hogy legyen legalább egy minimális bevételük. „Egyszerűen nincs, akit hívni. Ellátás, napi száz lej a szedőknek, százötven a rakodómunkásoknak, ha kell, még pityókát is vihet, de így sincs szinte senki” – összegezte, megemlítve, legtöbbször ismerősökre, szomszédokra, barátokra tudnak hagyatkozni a termelők.
Több, internetes hirdetésekkel foglalkozó portálon keresgélve is bukkantunk krumpliszedőgépekre. Az egy- vagy kétsoros, illetve a szedési sebesség mértékétől függő berendezések használtan 2500 eurótól 8000 euróig terjednek, egy új gép ára pedig a 30 ezer eurót is elérheti.
Az 1944-es átállásról tartott előadást Benkő Levente történész. Előadása fókuszában a magyarellenes intézkedések és megszólalások kaptak hangot, illetve a székelyföldi foglyok sorsát ismertette.
Erdei iskolát hoznának létre, ahol a természet szeretetére nevelhetik a gyerekeket, ezért is szervezte meg a Szentegyházi Közbirtokossági Egyesület és a Szentegyházi Nagycsaládosok Egyesülete a Kárpát-medencei Erdőpedagógiai Konferenciát és Szemlét.
A rendszerváltozás utáni, még mindig zavaros időkben foglalta el a székelyudvarhelyi polgármesteri széket Szász Jenő. Szakács-Paál Istvánnak már könnyebb a dolga – igaz, neki az elmúlt nyolc évnyi karantént kell feloldania.
Búcsút és jubileumi ünnepséget tartottak a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnáziumnál. Az iskola védőszentjének ünnepére gyűltek össze a tanintézmény kápolnájában, ahol visszatekintettek az elmúlt 30 esztendőre.
Bicska, valamint kábítószer birtoklása miatt vettek őrizetbe két férfit Csíkszeredában szombaton. A Hargita megyei rendőrség egy átfogó akció során mintegy háromszáz személyt ellenőrzött, 5 bűncselekményt, és 19 kihágást állapított meg.
A Hargita megyei települések fejlesztésére 2,7 millió lej jut a hatszázalékos adóvisszaosztásból. Az összeg szétosztásáról a megyei tanácstestület rendkívüli ülésén szavazott november 15-én, pénteken.
Miért nincs túljelentkezés az orvosi rezidensvizsgákon és miért éri meg a háziorvosi szakosodást választani – többek között erről is beszélgettünk Vass Levente egészségügyi szakemberrel a vasárnap tartandó rezidensvizsga kapcsán.
Rászoruló családok számára tart jótékonysági gyűjtést a Csíkszeredai Vöröskereszt Kis Cipő elnevezéssel november 23-án és 24-én Szabadság-téren és a Csíki NEST pláza területén.
Erősen irritáló hatású vegyszert tartalmazó palackokat dobott valaki a szelektív hulladékba, emiatt le kellett állítani a munkafolyamatot a lécfalvi hulladéklerakóban. A sepsiszentgyörgyi köztisztasági vállalat nagyobb elővigyázatosságra int.
2 hozzászólás